Rubó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rubó (Hrubov)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Homonnai
Turisztikai régió Felső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1478
Polgármester Štefan Trusák
Irányítószám 067 23
Körzethívószám 057
Népesség
Teljes népesség 490 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 306 m
Terület 14,42 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rubó (Szlovákia)
Rubó
Rubó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 05′ 40″, k. h. 21° 51′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 40″, k. h. 21° 51′ 45″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rubó, (szlovákul: Hrubov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában. 2011-ben 490 lakosából 480 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Homonnától 21 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1478-ban "Rubo" alakban említik először [2], a homonnai uradalom része volt, később a Szirmay és a Luzsénszky család birtoka.

Templomát 1780-ban építették, 1785-től helyi káplánság, 1810-től önálló plébánia. A templom Szent Péter és Pál tiszteletére van szentelve.[3]

Vályi András szerint "HRUBO. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pákasztó, és Turczócz között; hegyes határja két nyomásbéli, zabot, kevés tatárkát, és krompélyt tetem, erdője van, szőleje nints, széna nélkül szűkölködik, piatza Sztropkón." [4]

Fényes Elek szerint "Hrubó, tót falu, Zemplén vmegyében, ut. p. Homonnához éjszakra 2 1/2 mfldnyire: 307 kath., 10 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 438 hold szántóföld. Hegyes, erdős határ. " [5]

Zemplén vármegye monográfiájában "Rubó, azelőtt Hrubó. Tót kisközség, melyben 67 ház és 389 róm. kath. vallású lakos van. Postája Laborczradvány, távírója és vasúti állomása Radvány. A homonnai uradalomhoz tartozott s azután a Szirmayak, majd a mult század elején a báró Luzsénszkyak lettek az urai. Most idegen kézen van. Róm. kath. temploma 1780-ban épült." [6]

1910-ben 387, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

2001-ben 551 lakosából 524 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1780-ban épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Csánki Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában.
  3. Szokolszky Bertalan:A római katolikus egyház.
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Zemplén vármegye.