Rubó
| Rubó (Hrubov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Turisztikai régió | Felső-Zemplén |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1478 |
| Polgármester | Terézia Šuľaková |
| Irányítószám | 067 23 |
| Körzethívószám | 057 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 490 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 34 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 306 m |
| Terület | 14,42 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Rubó
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 05′ 40″, k. h. 21° 51′ 45″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Rubó, (szlovákul Hrubov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában. 2011-ben 490 lakosából 480 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Homonnától 21 km-re északra fekszik.
Története [szerkesztés]
1478-ban "Rubo" alakban említik először [2], a homonnai uradalom része volt, később a Szirmay és a Luzsénszky család birtoka.
Templomát 1780-ban építették, 1785-től helyi káplánság, 1810-től önálló plébánia. A templom Szent Péter és Pál tiszteletére van szentelve.[3]
Vályi András szerint "HRUBO. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pákasztó, és Turczócz között; hegyes határja két nyomásbéli, zabot, kevés tatárkát, és krompélyt tetem, erdõje van, szõleje nints, széna nélkül szûkölködik, piatza Sztropkón." [4]
Fényes Elek szerint "Hrubó, tót falu, Zemplén vmegyében, ut. p. Homonnához éjszakra 2 1/2 mfldnyire: 307 kath., 10 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 438 hold szántóföld. Hegyes, erdõs határ. " [5]
Zemplén vármegye monográfiájában "Rubó, azelőtt Hrubó. Tót kisközség, melyben 67 ház és 389 róm. kath. vallású lakos van. Postája Laborczradvány, távírója és vasúti állomása Radvány. A homonnai uradalomhoz tartozott s azután a Szirmayak, majd a mult század elején a báró Luzsénszkyak lettek az urai. Most idegen kézen van. Róm. kath. temploma 1780-ban épült." [6]
1910-ben 387, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.
2001-ben 551 lakosából 524 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1780-ban épült.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Csánki Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában.
- ↑ Szokolszky Bertalan:A római katolikus egyház.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Zemplén vármegye.
|
|||||||||||
