Cirókahosszúmező

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cirókahosszúmező (Dlhé nad Cirochou)
Cirókahosszúmező címere
Cirókahosszúmező címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Szinnai
Rang község
Polgármester Ján Kníž
Népesség
Teljes népesség 2040 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 183 m
Terület 26,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cirókahosszúmező  (Szlovákia)
Cirókahosszúmező
Cirókahosszúmező
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 48° 58′, k. h. 22° 04′
é. sz. 48° 58′, k. h. 22° 04′
Cirókahosszúmező weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cirókahosszúmező, (szlovákul Dlhé nad Cirochou, korábban Ciroké Dlhé) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában. 2011-ben 2040 lakosából 2023 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Szinnától 7 km-re délnyugatra a Ciróka bal partján fekszik.

Története [szerkesztés]

1342-ben említik először, a homonnai uradalomhoz tartozott. 1774-től a Szirmay családé, később a Grünwald és Grósz családok birtoka.

Vályi András szerint "Cziroka Hosszú mező. Tót falu Zemplén 195Várm. földes Ura Szirmay Uraság, a’ kinek lakásával díszesíttetik, fekszik nap kel. Cziróka Belyához, délr. Modrához 1/2 órányira, határja 3 nyomásbéli, búzát, gabonát, és egyebet középszerűen terem, határja térséges, majd hegyes, és agyagos is, bik fa erdeje van, malmai jók, piatzok Homonnán." [2]

Fényes Elek szerint "Cziroka-Hosszúmező, nagy tót falu, Zemplén vmegyében, ut. p. Homonnához keletre 2 órányira: 1451 kath., 7 evang., 32 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 1330 h. szántóföld. Hegyes, erdős határ. Két malom a Cziroka patakján. F. u. Szirmay." [3]

1910-ben 1377, többségben szlovák lakosa volt, jelentős lengyel és cigány kisebbséggel. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.

2001-ben 2123 lakosából 2100 szlovák volt.

Nevezetességei [szerkesztés]

További információk [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés