Cirókahosszúmező

	Cirókahosszúmező (Dlhé nad Cirochou)
	; Cirókahosszúmező címere
	; Cirókahosszúmező címere
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Szinnai
Rang	község
Polgármester	Ján Kníž
Irányítószám	067 82
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	SV
	Népesség
Teljes népesség	1893 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	78 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	183 m
Terület	26,30 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 57′ 37″, k. h. 22° 03′ 43″Koordináták: é. sz. 48° 57′ 37″, k. h. 22° 03′ 43″
	Cirókahosszúmező weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Cirókahosszúmező témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cirókahosszúmező (szlovákul: Dlhé nad Cirochou, korábban Cirocké Dlhé) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szinnától 7 km-re délnyugatra, a Ciróka-patak bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1342-ben említik először, a homonnai uradalomhoz tartozott. 1774-től a Szirmay családé.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Cziroka Hosszú mező. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, a’ kinek lakásával díszesíttetik, fekszik nap kel. Cziróka Belyához, délr. Modrához 1/2 órányira, határja 3 nyomásbéli, búzát, gabonát, és egyebet középszerűen terem, határja térséges, majd hegyes, és agyagos is, bik fa erdeje van, malmai jók, piatzok Homonnán.”^[2]

Később a Grünwald és Grósz családok birtoka.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Cziroka-Hosszúmező, nagy tót falu, Zemplén vmegyében, ut. p. Homonnához keletre 2 órányira: 1451 kath., 7 evang., 32 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 1330 h. szántóföld. Hegyes, erdős határ. Két malom a Cziroka patakján. F. u. Szirmay.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Czirókahosszúmező, czirókamenti tót kisközség. Van 258 háza és 1357 róm. kath. vallású lakosa. Szintén a homonnai uradalomhoz tartozott, de 1774-ben már a Szirmay Sándoré. A Szirmayak maradnak azután hosszú időn át birtokosai. Jelenleg dr. Kolpaszky Istvánnak van itt nagyobb birtoka és régi nemesi kuriája, melyet még a Szirmayak építtettek. A faluban fennálló róm. kath. templom a XV. században épült, de már át van alakítva.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1377, többségben szlovák lakosa volt, jelentős lengyel és cigány kisebbséggel.

2001-ben 2123 lakosából 2100 szlovák volt.

2011-ben 2040 lakosából 2023 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Gótikus temploma a 14. században épült, a 18. században átépítették.
Klasszicista kastélya a 18. században épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

További információk[szerkesztés]

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Szinnai járás m v sz A Szinnai járás települései
Szinna (Snina)
Barkócháza (Ruská Volová) · Berezóc (Brezovec) · Cirókabéla (Belá nad Cirochou) · Cirókahosszúmező (Dlhé nad Cirochou) · Csukaháza (Čukalovce) · Görbeszeg (Uličské Krivé) · Harcos (Zboj) · Jármos (Jalová) · Józsefhámor (Zemplínske Hámre) · Juhászlak (Runina) · Juhos (Parihuzovce) · Kálnarosztoka (Kalná Roztoka) · Kelen (Klenová) · Kisgereblyés (Hrabová Roztoka) · Kispereszlő (Príslop) · Kistölgyes (Dúbrava) · Kiskolon (Kolonica) · Kistopolya (Topoľa) · Kismihály (Michajlov) · Ladomér (Ladomirov) · Méhesfalva (Pčoliné) · Oroszpatak (Ruský Potok) · Sugó (Šmigovec) · Szirtes (Strihovce) · Takcsány (Stakčín) · Telepóc (Osadné) · Tüskés (Pichne) · Ugar (Ubľa) · Újszék (Nová Sedlica) · Utcás (Ulič) · Végaszó (Kolbasov) · Vendégi (Hostovice) · Zuhatag (Stakčínska Roztoka)