Szinna
| Szinna (Snina) | |||
| A város látképe | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Szinnai | ||
| Rang | város | ||
| Első írásos említés | 1343 | ||
| Polgármester | Štefan Milovčík | ||
| Irányítószám | 069 01 | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 20 723 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 354 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 216 m | ||
| Terület | 58,61 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 48,9868°, k. h. 22,1477° | |||
| é. sz. 48,9868°, k. h. 22,1477° | |||
| Szinna weboldala | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szinna, (szlovákul Snina) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásának székhelye. 2011-ben 20 723 lakosából 16 599 szlovák, 1663 ruszin, 279 ukrán, 101 roma és 83 cseh volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Homonnától 19 km-re északkelet-keletre, Szobránctól 27 km-re északra található. A Ciróka völgyének központja.
Története [szerkesztés]
A várost az Árpád-korban alapították a Magyarországból Halicsba menő út mentén. Ezért egykor a "Porta Rusica" orosz kapu névvel is illették. 1343-ban "Zynna" néven említik először, amikor erre a területre ruszin pásztorokat és földműveseket telepítettek. Neve a szláv svina (= disznó) főnévből származik, de a hagyomány azt tartja, hogy a bibliai Sinai hegy nevét viseli. A 14. századtól 1684-ig a Drugeth család birtoka volt. Ők építették ide az első, fából épített kastélyt, melynek helyére később kőből új épületet emeltek. Drugeth Zsigmond halálával a szinnai uradalom Zichy Klárára, majd Dernáth Terézre szállt, aki 1781-ben kastélyt építtetett ide. A grófnő halála után 1799-ben fia eladta a birtokot a még befejezetlen kastéllyal Rholl József gömöri nagybirtokosnak, akinek utódai 1857-ig birtokolták. Ebben az időszakban 1809-ben építették a József-völgyben a vaskohót, majd a következő időben közelében felépült Józsefhámor település is, ahova Rholl József német családokat telepített. Rholl József szívén viselte Szinna és környékének gazdasági fejlődősét, 1841-ben Hámorban vasművet építtetett. Itt öntötték az azóta a város szimbólumává vált Herkules szobrokat. 1839-óta a városban negyedévente hagyományos vásárokat tartanak, ahol kézművesek és kereskedők árulják portékáikat. Az 1873-as gazdasági válság hatására a vasmű bezárt, Szinna és környéke gazdasága jelentősen visszaesett. Ennek következtében tömegek vándoroltak ki az Egyesült Államokba és Kanadába.
Zemplén vármegye monográfiája szerint "Szinna, cziróka-völgyi tót kisközség. A szinnai járás és a körjegyzőség, valamint ezidőszerint a homonnai r. k. esperesi kerület székhelye. Van 507 háza és 2750, nagyobbára róm. kath. vallású lakosa. Saját postája és távírója van, vasúti állomása Homonna. Hajdan mezőváros volt s már a XV. század elején mint a Drugethek birtoka, a homonnai uradalomhoz tartozott. 1487-ben szent-bazil-rendű kolostorát is említik. Újabbkori birtokosai a gróf Csákyak, Roll József s ennek fia István voltak. Most Benyovszky Lajosnénak van itt nagyobb birtoka és szép kastélya, melyet udvarnoki Roll István a mult század elején építtetett. A birtok Roll István halála után vejére, gróf Csáky Tivadarra szállott, kitől 1862-ben megvette a flandriai gróf; azután a birtok Ocskay Istvánra, majd nemsokára testvérére, Benyovszky Erzsébetre szállott. A kastély, melyben a mostani tulajdonos veje, gróf Schaumburg-Lippe lakik, nagyúri kényelemmel van berendezve és szép parkban áll, melyhez vadaskert csatlakozik. A parkban a kastély előtti szökőkút fölött 6 vasból öntött Herkules-szobor áll, melyet 1841-ben az idetartozó Józsefvölgyben akkor fennállott vashámorban öntöttek. A falubeli római katholikus templom 1736-ban épült. Újabban a templomot Roskovics Ignácz festőművész freskókkal és új oltárképekkel látta el, melyek szépségükkel s nagy művészi becsükkel hatnak. A községben, mely szolgabírói központ, állami iskola, csendőr- és pénzügyőrségi laktanya, hitelszövetkezet és gőzmalom van. Határában van a Szinnai kő nevű hatalmas szikla, mely a távolból óriási várnak látszik. Ettől félórányira terül el a híres tengerszem, melyet a turisták sűrűn látogatnak." [2]
1910-ben 2946 lakosából 2420 szlovák, 345 magyar és 120 német volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásának székhelye volt. Újabb gazdasági fellendülés csak a 20. század elején következett, amikor 1909 és 1912 között megépült a Homonnát Szkacsánnyal összekötő vasútvonal. Ez különösen a faipar fejlődését lendítette fel. Az első világháború után Szinna is a Csehszlovák állam része lett és mivel ekkor még Kárpátalja is ide tartozott a város fontos szerepet töltött be a keleti irányú kereskedelemben és forgalomban. 1930-ban téglagyár épült itt. A fejlődést azonban megzavarta a második világháború. 1939-ben a Szinnai járás keleti része visszakerült Magyarországhoz. A várost 1944. november 25-én foglalta el a Vörös Hadsereg. A háború után újjáépültek üzemei. 1950-ben felépült a város legnagyobb ipari üzeme a Vihorlát gépgyár.
2001-ben 21 325 lakosából 18 505 szlovák, 1245 ruszin, 536 ukrán és 396 cigány volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Kétemeletes kastélyát 1781-ben Dernáth Teréz a korábbi birtokos Drugeth család utolsó leszármazottja építtette, a 19. században a Rholl család klasszicista stílusban építettette át. Szép parkjában egy 1841-ben készített Herkules-szobor áll. Emellett a park számos különleges fafajtával, egzotikus növénnyel bővelkedik. A kastélyt 1996-ban magánszemély vásárolta meg. A tulajdonos és az önkormányzat együtt keresi az anyagi forrásokat a rekonstrukcióhoz.
- Római katolikus templomát 1746-ban gróf Csáky Ferenc és felesége költségén kezdték el építeni. A barokk stílusú templom építése 1751-ben fejeződött be. A 18. század végén az épületet tűzvész rongálta meg. 1800-ban renoválták, ekkor készült tornya és belső festése is. 1811-ben egy tűzvészben a templom újra leégett. 1816 és 1847 között klasszicista stílusban építették újjá. Belső festése és berendezése a 19. század végén és a 20. század elején készült. Előtte II. világháborús emlékmű áll.
- Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt temetőkápolnája 1842-ben épült klasszicista stílusban. Építtetője Rholl István volt. Alsó részén a Rholl család sírboltja található, melyet a II. világháború idején kifosztottak.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
|
|||||||||||

