Szinna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szinna (Snina)
Snina.panorama.2.JPG
A város látképe
Szinna címere
Szinna címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Szinnai
Rang város
Első írásos említés 1343
Polgármester Štefan Milovčík
Irányítószám 069 01
Körzethívószám 057
Népesség
Teljes népesség 20 496 fő (2013. dec 31.)
Népsűrűség 354 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 216 m
Terület 58,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szinna (Szlovákia)
Szinna
Szinna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 59′ 12″, k. h. 22° 08′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 12″, k. h. 22° 08′ 52″
Szinna weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szinna, (szlovákul: Snina) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásának székhelye. 2011-ben 20 723 lakosából 16 599 szlovák, 1663 ruszin, 279 ukrán, 101 roma és 83 cseh volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Homonnától 19 km-re északkelet-keletre, Szobránctól 27 km-re északra található. A Ciróka völgyének központja.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost az Árpád-korban alapították a Magyarországból Halicsba menő út mentén. Ezért egykor a "Porta Rusica" orosz kapu névvel is illették. 1343-ban "Zynna" néven említik először, amikor erre a területre ruszin pásztorokat és földműveseket telepítettek. Neve a szláv svina (= disznó) főnévből származik, de a hagyomány azt tartja, hogy a bibliai Sinai hegy nevét viseli. A 14. századtól 1684-ig a Drugeth család birtoka volt. Ők építették ide az első, fából épített kastélyt, melynek helyére később kőből új épületet emeltek. Drugeth Zsigmond halálával a szinnai uradalom Zichy Klárára, majd Dernáth Terézre szállt, aki 1781-ben kastélyt építtetett ide. A grófnő halála után 1799-ben fia eladta a birtokot a még befejezetlen kastéllyal Rholl József gömöri nagybirtokosnak, akinek utódai 1857-ig birtokolták. Ebben az időszakban 1809-ben építették a József-völgyben a vaskohót, majd a következő időben közelében felépült Józsefhámor település is, ahova Rholl József német családokat telepített. Rholl József szívén viselte Szinna és környékének gazdasági fejlődősét, 1841-ben Hámorban vasművet építtetett. Itt öntötték az azóta a város szimbólumává vált Herkules szobrokat. 1839-óta a városban negyedévente hagyományos vásárokat tartanak, ahol kézművesek és kereskedők árulják portékáikat. Az 1873-as gazdasági válság hatására a vasmű bezárt, Szinna és környéke gazdasága jelentősen visszaesett. Ennek következtében tömegek vándoroltak ki az Egyesült Államokba és Kanadába.

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Szinna, cziróka-völgyi tót kisközség. A szinnai járás és a körjegyzőség, valamint ezidőszerint a homonnai r. k. esperesi kerület székhelye. Van 507 háza és 2750, nagyobbára róm. kath. vallású lakosa. Saját postája és távírója van, vasúti állomása Homonna. Hajdan mezőváros volt s már a XV. század elején mint a Drugethek birtoka, a homonnai uradalomhoz tartozott. 1487-ben szent-bazil-rendű kolostorát is említik. Újabbkori birtokosai a gróf Csákyak, Roll József s ennek fia István voltak. Most Benyovszky Lajosnénak van itt nagyobb birtoka és szép kastélya, melyet udvarnoki Roll István a mult század elején építtetett. A birtok Roll István halála után vejére, gróf Csáky Tivadarra szállott, kitől 1862-ben megvette a flandriai gróf; azután a birtok Ocskay Istvánra, majd nemsokára testvérére, Benyovszky Erzsébetre szállott. A kastély, melyben a mostani tulajdonos veje, gróf Schaumburg-Lippe lakik, nagyúri kényelemmel van berendezve és szép parkban áll, melyhez vadaskert csatlakozik. A parkban a kastély előtti szökőkút fölött 6 vasból öntött Herkules-szobor áll, melyet 1841-ben az idetartozó Józsefvölgyben akkor fennállott vashámorban öntöttek. A falubeli római katholikus templom 1736-ban épült. Újabban a templomot Roskovics Ignácz festőművész freskókkal és új oltárképekkel látta el, melyek szépségükkel s nagy művészi becsükkel hatnak. A községben, mely szolgabírói központ, állami iskola, csendőr- és pénzügyőrségi laktanya, hitelszövetkezet és gőzmalom van. Határában van a Szinnai kő nevű hatalmas szikla, mely a távolból óriási várnak látszik. Ettől félórányira terül el a híres tengerszem, melyet a turisták sűrűn látogatnak." [1]

1910-ben 2946 lakosából 2420 szlovák, 345 magyar és 120 német volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásának székhelye volt. Újabb gazdasági fellendülés csak a 20. század elején következett, amikor 1909 és 1912 között megépült a Homonnát Szkacsánnyal összekötő vasútvonal. Ez különösen a faipar fejlődését lendítette fel. Az első világháború után Szinna is a Csehszlovák állam része lett és mivel ekkor még Kárpátalja is ide tartozott a város fontos szerepet töltött be a keleti irányú kereskedelemben és forgalomban. 1930-ban téglagyár épült itt. A fejlődést azonban megzavarta a második világháború. 1939-ben a Szinnai járás keleti része visszakerült Magyarországhoz. A várost 1944. november 25-én foglalta el a Vörös Hadsereg. A háború után újjáépültek üzemei. 1950-ben felépült a város legnagyobb ipari üzeme a Vihorlát gépgyár.

2001-ben 21 325 lakosából 18 505 szlovák, 1245 ruszin, 536 ukrán és 396 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kétemeletes kastélyát 1781-ben Dernáth Teréz a korábbi birtokos Drugeth család utolsó leszármazottja építtette, a 19. században a Rholl család klasszicista stílusban építettette át. Szép parkjában egy 1841-ben készített Herkules-szobor áll. Emellett a park számos különleges fafajtával, egzotikus növénnyel bővelkedik. A kastélyt 1996-ban magánszemély vásárolta meg. A tulajdonos és az önkormányzat együtt keresi az anyagi forrásokat a rekonstrukcióhoz.
  • Római katolikus templomát 1746-ban gróf Csáky Ferenc és felesége költségén kezdték el építeni. A barokk stílusú templom építése 1751-ben fejeződött be. A 18. század végén az épületet tűzvész rongálta meg. 1800-ban renoválták, ekkor készült tornya és belső festése is. 1811-ben egy tűzvészben a templom újra leégett. 1816 és 1847 között klasszicista stílusban építették újjá. Belső festése és berendezése a 19. század végén és a 20. század elején készült. Előtte II. világháborús emlékmű áll.
  • Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt temetőkápolnája 1842-ben épült klasszicista stílusban. Építtetője Rholl István volt. Alsó részén a Rholl család sírboltja található, melyet a II. világháború idején kifosztottak.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]