Homonna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Homonna (Humenné)
Humenne-place-Liberte.jpg
A Szabadság tér
Homonna címere
Homonna címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Homonnai
Rang város
Első írásos említés 1317
Polgármester Jana Vaľová
Irányítószám 066 01
Körzethívószám 057
Népesség
Teljes népesség 35 053 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 1224 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 155 m
Terület 28,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Homonna (Szlovákia)
Homonna
Homonna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 56′ 00″, k. h. 21° 54′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 56′ 00″, k. h. 21° 54′ 40″
Homonna weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
A Mindenszentek tiszteletére szentelt plébániatemplom

Homonna (szlovákul Humenné, németül Homenau) város Kelet-Szlovákiában, Eperjestől 70 km-re keletre, a Laborc folyó partján. Az Eperjesi kerület Homonnai járásának székhelye. 2011-ben 35 053 lakosából 27 593 szlovák, 2263 ruszin, 818 roma, 406 ukrán, 173 cseh és 61 magyar volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a szlovák humenné szóból ered, ami szérűs, csűrös helyet jelent. A város területén a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszak óta élnek emberek. Első írásos említése 1317-ből származik, ez arról szól hogy Károly Róbert a birtokot hűségéért a Drugeth családnak adományozta. A család ezután évszázadokig meghatározója volt a település fejlődésének. Még a 14. században a nekik adományozott területen ferencesek telepedtek itt le, akik kolostort is építettek. Az 1330-as években Homonna vámszedőhely lett. 1332-ben a pápai tizedjegyzék említi plébániáját és Szent Péter tiszteletére szentelt plébániatemplomát. Városi kiváltságait Mátyás királytól kapta. Az 1470-ben és 1484 keltezett oklevelek a települést oppidiumként említik. Pecsétje a 15. századból származik „Sigillum civitatis Homonna” felirattal. Már 1449-ben állt Homonnay György kastélya, melyet ekkor foglaltak el a husziták, majd Mátyás verte ki őket. 1527-ben itt húzódott meg egy ideig Szapolyai János a tokaji vesztes csata után. Jelentős változást hozott Homonna életében a kollégium megalapítása 1613. november 23-án, melyet azonban 1630-ban Ungvárra telepítettek át. 1619-ben a város határában vívott véres csatát Drugeth György I. Rákóczi Györggyel. A várkastélyt 1619 és 1641 között építették újjá. 1638-ban III. Ferdinánd császártól vásártartási jogot kapott. Sorra alakultak céhei is, elsőként a 1603-ban a mészárosok céhe. 1684-ben Homonna várkastélyát Drugeth Zsigmond halála után Thököly Imre szerezte meg. Később I. Lipót császár a Zichy és az Althan családnak adta, majd a Csáky és Wandermáth családé volt. 1787-ben bástyáit lebontották, de a kastély ma is épen áll. 1796-ban 148 kézműves működött a településen. A 18. század végére azonban a fejlődés megtorpant és a település veszített korábbi jelentőségéből. Továbbra is működött a sókereskedelmet ellenőrző sóhivatala. 1778-ban leégett a település régi plébániatemploma és 150 évre a kolostortemplom lett Homonna plébániatemploma. 1787-ben 1914 lakosa volt. A város fejlődése a 19. században indult meg újra, amikor új urai az Andrássyak lettek. Nagyszámú szlovák, magyar, ruszin és zsidó lakosság érkezett ide. 1828-ban a lakosság száma már 2666 volt. Megindult a terjeszkedés, új utcák nyíltak. 1874-ben a vasútvonal is elérte a várost, mely így vasúti összeköttetésbe került Budapesttel és Lengyelországgal is. Új iskolái nyíltak, 1877-ben faipari szakiskola, 1899-ben kereskedelmi iskola nyitotta meg kapuit. 1910-ben 4508 lakosából 1724 magyar, 1389 szlovák és 952 német volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Homonnai járásának székhelye volt.

Vályi András szerint "HOMONNA. Mező Város Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, és a’ Plebánus Úr is, lakosai katolikusok, és kevés oroszok, fekszik fel emelkedett, és szép vidéki látást szolgáltató helyen, nap kel. Lubissához 1/4, nap ny. pedig Kochanóczhoz 3/4 órányira, Ispitály, és Só ház is van benne, hajdan nevezetes vala Homonnaiak’ idejekkor; sokat költöttek Drugetek is öregbűlésére; nem külömben Homonnai György is, a’ kinek életében itten elég nagy pompa tartatott vala. A’ Vára jeles épűlet, melly mellett foly délre Laborcza vize, nap keletre pedig a’ mező Város fekszik, nem külömben ékesíttették az újjabb birtokos Uraságok is, szép kertekkel, és nyári mulató épűletekkel: határja három nyomásbéli, gabonát, és zabot középszerűen, búzát, és árpát tsekélyebben terem, hegyes, agyagos, és követset a’ földgye, erdője vagyon, de kevés, réttye elég, itt az Uraságnak nagy majorsága van, piatza híres, mellyben minden élelemre meg kívántató dolgokat jutalmasan lehet venni." [2]

Fényes Elek szerint "Homonna, tót-orosz m. v. Zemplén vmegyében, egy gyönyörü vidéken, a Laborcza mellett, Ujhelyhez 9 mfdnyire: 1815 római, 203 g. kath., 14 evang., 666 zsidó lak., római és g. kath. paroch. templommal, synagogával, s sóhivatallal, mellék-postával, igen népes heti és országos vásárokkal. Diszére szolgálnak továbbá a városnak a gr. Csáky és a gr. Vandernath kastélyai, igen pompás angol kertekkel. – Homonna feje volt egy több mint 100 helységből álló uradalomnak, mellyet a most említett uraságok birnak, s össze van kötve a barkoi és jeszenői uradalmakkal. Hajdan herczeg Keriatovich birta. Ez a nemzetség kihalván, 1360-ban a Drugethek kapták meg, s vele összecsatolták a barkoi és jeszenői ősi jószágaikat. Ki épitette azonban ezek közül hajdani várát, nem tudhatni." [3]

Története a trianoni békeszerződés óta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Homonnay-kastély
  • A Mindenszentek tiszteletére szentelt plébániatemploma gótikus eredetű, később barokkizálták.
  • Homonnay-kastély a 15. században épült, 1619 és 1641 között reneszánsz várkastéllyá építették át. A 18. században barokk stílusban építették át. Bástyáit 1787-ben bontották le. A 19. században belsejét korszerűsítették. Ma a városi múzeum működik benne.
  • Szűz Mária tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1767-ben épült barokk-klasszicista stílusban
  • Evangélikus temploma 1890-ben épült neogótikus stílusban.
  • Kálváriatemplomát 1891-ben neo-klasszicista stílusban építették.
  • Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt ortodox temploma.
  • Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt görög katolikus temploma.
  • A Szentlélek tiszteletére szentelt görög katolikus temploma.
  • Falumúzeuma 1972 és 1984 között létesült. Legjelentősebb műemléke az Újszékről származó 1754-ben épített Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt fatemplom. Ikonosztáza 18. századi.
  • Az 1994-ben felszentelt katonai temető a második világháborúban e környéken elesett 196 német katonának állít emléket.
  • Švejk, a derék katona szobra a vasútállomás szomszédságában. Jaroslav Hašek szimbólummá vált regényalakjának szobrát, Jaroslav Drotár alkotását, 2000 októberében avatták fel.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


A város panorámája
A város panorámája

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Homonna témájú médiaállományokat.