Tokaj

Légifelvétel Tokajról

Tokaj címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Magyarország

Megye

Borsod-Abaúj-Zemplén

Kistérség 2012-ig

Tokaji

Jogállás

város

Polgármester

Májer János^[1]

Irányítószám

3910

Körzethívószám

47

Népesség

Teljes népesség

4824 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

171,12 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

28,19 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Tokaj

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 48,121443°, k. h. 21,412468°

Tokaj

Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

é. sz. 48,121443°, k. h. 21,412468°

Tokaj weboldala

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Tokaji kistérség központja.

Fekvése [szerkesztés]

Miskolctól 54 km-re keletre fekszik, a híres Tokaj-hegyaljai borvidéken, két folyó, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál. Tokaj fejlődésében nemcsak a bortermelésben és borforgalmazásban játszott szerepe, hanem közlekedési csomóponti fekvése is közrejátszott. Tokaj volt a Kelet-Felvidék és a Kelet-Alföld között zajló szekérforgalom legfontosabb kapuja. A tokaji átkelőhelyhez mérhető jelentőségű és szerepkörű átkelőhely a Tiszán csak Szolnokon és Szegeden volt.

Közúton elérhető a 38-as főúton; vonattal a Szerencs–Nyíregyháza-vasútvonalon.

Története [szerkesztés]

Gabriel Bodenehr: Tokaj az 1684-ben

Joris Hoefnagel:Tokaj a 16. század végén

Tokajt, mint a környék nevét először 1067-ben említik, ekkor már szőlőtermesztő vidék volt. Magát a települést 1353-ban említik először Tokaj néven. Első vára egy földvár volt, amely a tatárjárás során elpusztult. A 14. századra már kővár állt a településen, mely a diósgyőri uradalom része volt.

1450 után Tokaj a Hunyadiaké, majd a Szapolyaiaké volt. Szapolyai János egy időre elveszítette a birtokot, de fia, János Zsigmond idejében már ismét a családé volt, így királyi uradalommá vált. A borvidék bevételének köszönhetően Tokaj mezővárossá fejlődött, népessége növekedett.1705-ben II. Rákóczi Ferenc leromboltatta a várat nehogy idegen kézre kerüljön.

A kiegyezés utáni békés évtizedekben Tokaj fejlődött, polgárosodott, a két világháború azonban ezt félbeszakította. 1944-ben először a németek, majd az oroszok foglalták el Tokajt.

A második világháború után Tokaj csak lassan fejlődött, még a borkereskedelemben betöltött központi szerepét is egyre inkább Sátoraljaújhely vette át. 1952. február 1-jén elveszítette járási székhely szerepét. Városi rangját csak 1986-ban kapta vissza. Ekkortól újra dinamikus fejlődésnek indult. Tokaj bájos történelmi városként a turistákat is vonzza. A borvidék a Világörökség része.

Népcsoportok [szerkesztés]

A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.^[3]

Látnivalók [szerkesztés]

Egykori zsinagóga
Jézus Szíve róm. kat. templom
Szent Miklós püspök görög kat. templom
Egykori ortodox templom

Utca Tokajban

A Tisza-híd

A tokaji városháza

A történelmi belváros
Borospincék
Kulturális és Konferencia Központ (egykori zsinagóga)
Paulay Ede Színház
Tokaji Galéria (egykori ortodox templom)
Tokaji Múzeum (volt Karácsony-ház)
Tokaji Borok Háza
Jézus Szíve Templom
Görög katolikus templom
Városháza
Köztéri szobrok
Finánc-dombi kilátó
Erzsébet királyné hídja
Rákóczi-Dessewffy kastély
Rákóczi Pince
Széchenyi sétány
Bán Ferenc saját tervezésű nyaralója a kortárs magyar építészet egyik legérdekesebb épülete.
Rákóczi-kút
Az elpusztult tokaji vár (Rákóczi-vár) maradványai

Rendezvények [szerkesztés]

Tokaji Borfesztivál – Orbán-nap környékén

Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok – ősszel

2000 óta minden év júliusában megtartják Északkelet-Magyarország legnagyobb zenei rendezvényét, a Hegyalja Fesztivált. Bár a helyszín a Tisza rakamazi partján található, közelebb esik Tokaj belterületéhez, a vasúton utazók is többségében a tokaji állomáson érkeznek és távoznak. A fesztivál jelentős forgalmat hoz a város pincészetei, vendéglátóipari egységei, szálláshelyei számára. Az utóbbi években a Paulay Ede Színház is együttműködik a szervezőkkel, a fesztivállátogatóknak kedvezményes előadások és kiállítások rendezésével.

Ugyancsak itt rendezik a Black Dragon MC téli (február) és nyári (augusztus) motorostalálkozóit.

Tokaji művésztelep

Híres emberek [szerkesztés]

Itt tanulmányozta Paracelsus a tokaji bor gyógyító erejét.
Itt élt egy rövid ideig Balassi Bálint.
Tokaj várkapitánya volt a zsoltáríró Némethi Ferenc, aki 1565-ben hősi halált halt a vár ostromakor.
Nikolaus Lenau költő gyermekkorának egy részét Tokajban töltötte 1815-1816 közöt, életének 15. és 16. évében. E két év kitörülhetetlen nyomokat hagyott életén és költészetén. Itt vésődtek lelkébe a magyar föld, a magyar puszta, a magyar élet képei és a magyar népdalok ritmusa, melyek később költészetének olyan különös hatást és olyan elragadó varázst kölcsönöztek.
Itt született 1823-ban Urházy György újságíró, író, országgyűlési képviselő, honvédtiszt, az MTA tagja
Itt született 1836-ban Paulay Ede.
Itt született 1918. november 10-én Záborszky József karmester, zenetanár, zeneszerző.
Itt született 1940. szeptember 17-én Bán Ferenc építész.