Tokaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Tokaj
Tokajcivertanlegi1.jpg
Légifelvétel Tokajról
Tokaj címere
Tokaj címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Tokaji
Kistérség Tokaji
Jogállás város
Polgármester Májer János[1]
Irányítószám 3910
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 4524 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 171,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 28,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tokaj  (Magyarország)
Tokaj
Tokaj
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 17″, k. h. 21° 24′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 17″, k. h. 21° 24′ 45″
Tokaj  (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Tokaj
Tokaj
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Tokaj weboldala

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Tokaji járás központja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miskolctól 54 km-re keletre fekszik, a híres Tokaj-hegyaljai borvidéken, két folyó, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál. Tokaj fejlődésében nemcsak a bortermelésben és borforgalmazásban játszott szerepe, hanem közlekedési csomóponti fekvése is közrejátszott. Tokaj volt a Kelet-Felvidék és a Kelet-Alföld között zajló szekérforgalom legfontosabb kapuja. A tokaji átkelőhelyhez mérhető jelentőségű és szerepkörű átkelőhely a Tiszán csak Szolnokon és Szegeden volt.

Közúton elérhető a 38-as főúton; vonattal a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gabriel Bodenehr: Tokaj az 1684-ben
Joris Hoefnagel:Tokaj a 16. század végén

Tokajt, mint a környék nevét először 1067-ben említik, ekkor már szőlőtermesztő vidék volt. Magát a települést 1353-ban említik először Tokaj néven. Első vára egy földvár volt, amely a tatárjárás során elpusztult. A 14. századra már kővár állt a településen, mely a diósgyőri uradalom része volt.

1450 után Tokaj a Hunyadiaké, majd a Szapolyaiaké volt. Szapolyai János egy időre elveszítette a birtokot, de fia, János Zsigmond idejében már ismét a családé volt, így királyi uradalommá vált. A borvidék bevételének köszönhetően Tokaj mezővárossá fejlődött, népessége növekedett. 1705-ben II. Rákóczi Ferenc leromboltatta a várat nehogy idegen kézre kerüljön.

A kiegyezés utáni békés évtizedekben Tokaj fejlődött, polgárosodott, a két világháború azonban ezt félbeszakította. 1944-ben először a németek, majd az oroszok foglalták el Tokajt.

A második világháború után Tokaj csak lassan fejlődött, még a borkereskedelemben betöltött központi szerepét is egyre inkább Sátoraljaújhely vette át. 1952. február 1-jén elveszítette járási székhely szerepét. Városi rangját csak 1986-ban kapta vissza. Ekkortól újra dinamikus fejlődésnek indult. Tokaj bájos történelmi városként a turistákat is vonzza. A borvidék a Világörökség része.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Utca Tokajban
A tokaji városháza
  • A történelmi belváros
  • Borospincék
  • Kulturális és Konferencia Központ (egykori zsinagóga)
  • Paulay Ede Színház
  • Tokaji Galéria (egykori ortodox templom)
  • Tokaji Múzeum (volt Karácsony-ház)
  • Tokaji Borok Háza
  • Jézus Szíve Templom
  • Görög katolikus templom
  • Városháza
  • Köztéri szobrok
  • Finánc-dombi kilátó
  • Erzsébet királyné hídja
  • Rákóczi-Dessewffy kastély
  • Rákóczi Pince
  • Széchenyi sétány
  • Bán Ferenc saját tervezésű nyaralója a kortárs magyar építészet egyik legérdekesebb épülete.
  • Rákóczi-kút
  • Az elpusztult tokaji vár (Rákóczi-vár) maradványai

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tokaji Borfesztivál – Orbán-nap környékén
  • Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok – ősszel
  • 2000 óta minden év júliusában megtartják Északkelet-Magyarország legnagyobb zenei rendezvényét, a Hegyalja Fesztivált. Bár a helyszín a Tisza rakamazi partján található, közelebb esik Tokaj belterületéhez, a vasúton utazók is többségében a tokaji állomáson érkeznek és távoznak. A fesztivál jelentős forgalmat hoz a város pincészetei, vendéglátóipari egységei, szálláshelyei számára. Az utóbbi években a Paulay Ede Színház is együttműködik a szervezőkkel, a fesztivállátogatóknak kedvezményes előadások és kiállítások rendezésével.
  • Ugyancsak itt rendezik a Black Dragon MC téli (február) és nyári (augusztus) motorostalálkozóit.
  • Tokaji művésztelep

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tokaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tokaj témájú médiaállományokat.