Trizs
| Trizs | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Kazincbarcikai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Mácsi Istvánné[1] | ||
| Irányítószám | 3724 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 217 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 21,17 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,25 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Trizs
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Trizs
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
| Trizs weboldala | |||
Trizs község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai kistérségben. A megye északnyugati részén, az Aggteleki Nemzeti Park szomszédságában, a Csörgő-patak mentén elhelyezkedő település.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Nevének eredete
Strizs elnevezéssel illették a környékbeli szlávok a helyet. Jelentése: őri. Ebből alakult ki a jelenlegi Trizs név.
[szerkesztés] Története
Első írásos említése 1275-ben történik, de előtte is lakott volt. Királyi birtok volt, és a királyi őrök éltek itt. 1496-ban a Tornaaljai család a földesura. A török hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett, később népesedett be újra. 1773-ra a magyar lakosság mellett jelentős volt a betelepült pásztor lakosság. A falu fekvése miatt nem volt alkalmas földművelésre, állattartással foglalkoztak lakói.
[szerkesztés] Népcsoportok
A település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
[szerkesztés] Nevezetességei
- Református templom. Homlokzat előtti, hagymasisakos fa harangtornyos templom. 1825-ben épült.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a Borsod-Abaúj-Zemplén megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
