Balajt
| Balajt | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Járás | Edelényi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Szabó Zoltán (független)[1] |
| Irányítószám | 3780 |
| Körzethívószám | 48 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 523 fő (2023. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 54,15 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,03 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 19′ 13″, k. h. 20° 47′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 13″, k. h. 20° 47′ 16″ | |
 Balajt
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |
| Balajt weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balajt témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Balajt község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A megyeszékhelytől, Miskolctól 25 kilométerre északra, Edelény kelet-északkeleti szomszédságában, a Bódva folyó közelében fekszik.
A környező települések: észak felől Ládbesenyő (8 km), északnyugat felől Szendrőlád (kb. 10 km), délnyugat felől pedig Edelény (kb. 4 km), amely egyben a legközelebbi város is. Északkelet felől határos még Lakkal, kelet felől pedig Damakkal is, de e településekkel nincs közvetlen közúti kapcsolata.
Megközelítése[szerkesztés]
Zsáktelepülés, közúton csak a 2615-ös útból kiágazó 26 135-ös számú mellékúton érhető el, Edelény irányából.
Története[szerkesztés]
A településről az első okleveles említés 1263-ból maradt fenn. Neve kezdetben Valacht, később Balajth, Balayt formában fordul elő. Mint annyi más település az országban, ez is nevet adott a birtokló családnak. Urai kisebb-nagyobb megszakításokkal évszázadokon át a Balajtiak voltak. Birtokosai közül kiemelhető még a Szuhay-, a Kiskinizsi Nagy- és a XVIII., XIX. századból a Ragályi család. A helység híres szülötteinek sorából kiemelkedik Ragályi Tamás, aki az 1825-27. évi országgyűlésen Borsod vármegye követe és a reformok lelkes támogatója volt.
Az oszmán uralom idején, Eger eleste után Balajt is hódoltsági faluvá vált. Ekkor terjedt el a protestantizmus, mely a török kiűzése után hanyatlásnak indult, de a lakosság több mint fele még a két világháború között is református volt. Mellettük csak a római katolikusok aránya volt számottevő. A XX. század első felében az 569 fős népesség döntően őstermelésből élt. Az akkori egyetlen iskola a református egyház kezében volt, és egy tanerővel, egy tanteremmel rendelkezett. Az iskolán kívüli népművelést a lelkész és a tanító látta el.
A település a rendszerváltást megelőző években közigazgatásilag Edelény része volt, de az 1994-es önkormányzati választásokkal újra önállóvá vált.
A Nyugati-Cserehát kistelepüléseinek, köztük Balajtnak is nagy gondot okoz a népesség elöregedése, kihalása. Balajton szerepet játszik ebben Edelény szomszédsága is, illetve általában véve a beköltözés a jobb munka- és életlehetőségeket ígérő városokba.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1994-1998: Fodor Ferenc (MSZP)[3]
- 1998-2002: Kiss Ferenc (független)[4]
- 2002-2006: Kiss Ferenc (független)[5]
- 2006-2010: Kiss Ferenc (független)[6]
- 2010-2014: Szabó Zoltán (független)[7]
- 2014-2019: Szabó Árpád Zoltán (független)[8]
- 2019-től: Szabó Zoltán (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 480 | 479 | 487 | 499 | 502 | 523 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 95%-a vallotta magát magyar, 5%-a pedig cigány származásúnak.[9]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,6%-a magyarnak, 59,3% cigánynak mondta magát (2,4% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,1%, református 25,1%, görögkatolikus 0,9%, felekezet nélküli 4,8% (9,7% nem válaszolt).[10]
2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 32,7% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% németnek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,7% volt római katolikus, 17,1% egyéb katolikus, 12,7% református, 3,2% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 8,6% felekezeten kívüli (21,5% nem válaszolt).[11]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Balajt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Balajt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Balajt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
- ↑ Balajt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
- ↑ Balajt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
- ↑ Balajt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Balajt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Balajt Helységnévtár
- ↑ Balajt Helységnévtár
