Szirma
| Szirma | |
| Közigazgatás | |
| Település | Miskolc |
| Alapítás dátuma | 1343 (első említés) |
| Városhoz csatolás | 1950 |
| Irányítószám | 3521 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4235 fő (2008)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Távolság a központtól | 3 km |
| Elhelyezkedése | |
 Szirma
Pozíció Miskolc térképén
|
|
| é. sz. 48° 4′ 19″, k. h. 20° 49′ 41″ | |
| Szirma weboldala | |
Szirma Miskolc városrésze, a Miskolci kistérségben, a várostól 3 kilométerre délkeletre, az Alföld szélén, sík vidéken helyezkedik el, az M30-as autópálya déli leágazásánál. Manapság kedvelt, békés kertváros. Nem tévesztendő össze Szirmabesenyővel, amely szintén Miskolc szomszédságában, északi irányban fekszik.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A község Árpád-kori, az első hiteles adat 1343-ból származik, ekkor Serymeként említik. Kezdetben a Miskóc nemzetség birtoka volt, a 14. században került a Szirmay család birtokába.
A 16–17. század fordulójától hódoltsági terület volt. A 18. században alig laktak a faluban, ami 1736-ban csupán 72 házból állt. A településen a reformáció hamar terjedt, 1598-ban már önálló egyháza volt. Szirma Miskolchoz közelisége jelentős szerepet játszott a város mezőgazdasági, elsősorban zöldséggel való ellátásában. 1950-ig önálló község volt, ekkor csatolták Miskolchoz.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református templom
- Római katolikus templom
- Baptista imaház
- Miskolc-Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda
- Szent András görög katolikus templom (2011)[2]
Elérhetősége [szerkesztés]
Elérhető a Búza térről (belváros) a 3-as jelzésű autóbusszal.
Források [szerkesztés]
- ↑ Integrált városfejlesztési stratégia I. kötet: Helyzetelemzés. 2008. május 29. (PDF)
- ↑ Új templom épült – minap.hu, 2011. november 27.
|
|||||||
