Miskolctapolca

Miskolctapolca

Szobor a Barlangfürdő területén
Egyéb elnevezés: Tapolca
Közigazgatás
Település	Miskolc
Városhoz csatolás	1950
Korábbi rangja	településrész (Görömböly)
Irányítószám	3519
Népesség
Teljes népesség	4693 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól	4,8 km
Elhelyezkedése
Miskolctapolca Pozíció Miskolc térképén Koordináták: é. sz. 48° 3′ 48″, k. h. 20° 44′ 50″48.0633333333, 20.7472222222
é. sz. 48° 3′ 48″, k. h. 20° 44′ 50″48.0633333333, 20.7472222222

Miskolctapolca, vagy ahogy a helyiek röviden nevezik, Tapolca, 1950 előtti nevén Görömbölytapolca Miskolc városrésze. Neve szláv eredetű, fürdőhelyet jelent. Barlangfürdője egész Európában egyedülálló.

Története[szerkesztés]

Rajz Tapolcáról (Vasárnapi Újság, 1869)

A környék már az ősidőkben lakott volt, az őskori leleteket a Herman Ottó Múzeum őrzi. A középkorban a Miskolcot alapító nemzetség szállás- és temetkezési helye volt. A Tapolca nevet a népvándorlás korában itt átvonuló szláv törzsektől kaphatta, Anonymus már ezen a néven említi. 1219-ben már monostor állt itt, melyben bencés szerzetesek laktak egészen a 16. századig. A török uralom idején azonban a folytonos támadások miatt a szerzetesek elhagyták a területet, mely lakatlan maradt egészen a 19. századig, bár nyaralóhelynek már az 1700-as évek elején használták. 1711-ből maradt fenn a váci püspök levele, melyben a püspök a fürdőhely rendbetételére kéri a vármegyét. A fürdő ekkoriban a görömbölyi apátság tulajdona volt. A püspök kezdeményezésére a gyógyvíz számára három medencét alakítottak ki, mellette öltözők és egy hatszobás fogadó épült. Az 1830-as években már fedett fürdő állt a módosabbak rendelkezésére, a köznép továbbra is a szabad ég alatt fürdött.

A 19. század végén Miskolc városa megvásárolta Tapolcát az egyháztól. 1934-ben üdülőhellyé nyilvánították a települést, ami gyors virágzásnak indult, éttermek, panziók nyíltak. 1941-re a fürdőnek új, impozáns épülete épült, 1959-ben átadták a közönségnek a tulajdonképpeni barlangfürdőt (mindeddig csak a barlangokon kívül fürödhettek a barlangból eredő termálvízben), 1969-ben pedig szabadtéri medencével egészítették ki a komplexumot.

1950-ig Görömbölytapolca Görömböly része volt, akkor az anyaközséggel együtt Miskolchoz csatolták és azóta is a város része.

2005. január 16-án népszavazást tartottak Tapolcán a városrész függetlenedéséről. A többség a Miskolc mellett maradás mellett döntött (a szavazás érvényes és eredményes volt). 2008. december 7-én újabb népszavazást tartottak a településrész önállósodásáról, ezúttal a leválás mellett szavazók voltak többen.^[1] Az önkormányzati miniszter eljárási hibák miatt nem terjesztette a köztársasági elnök elé a leválási kérelmet, az emiatt benyújtott keresetet pedig a bíróság elutasította, így Tapolca Miskolc része maradt.^[2]

Látnivalók[szerkesztés]

Parkrészlet: A Békás-tó

Eszperantó Park táblája (c. 1966)

A Barlangfürdő az ország egyik legszebben kiépített fürdője, fedett és szabadtéri medencéi is vannak, fő vonzerejét a természetes barlangban lévő meleg vizes medencék jelentik. A gyógyulni vágyóknak hidroterápia, masszázs áll a rendelkezésére, a fürdő orvosi rendelőkkel is rendelkezik. A fürdő egész évben nyitva áll. Négy csillagos strand.
A Barlangfürdő előtt hatalmas park terül el csónakázótóval és játszótérrel.
Tapolcán strandfürdő is üzemelt (a Barlangfürdőtől külön). Ez jelenleg bontás alatt áll.
A hely egyik nevezetessége a Sziklakápolna, melyet barlangból alakítottak ki, és 1935-ben szenteltek fel. Vasárnaponként római katolikus szentmisét tartanak benne.
A parkban elhelyezkedő Békás-tó egy volt kráterben helyezkedik el, melyben megközelítőleg 50 hőforrás található. A leghidegebb 36°C, míg a legmelegebb 47°C-os hőmérsékletű. A tóból gázok is folyamatosan törnek fel a felszínre.
Az ESZPERANTO PARKO – ESZPERANTÓ PARK szövegű névtáblák a fürdő melletti park füvéről a Termál- és barlangfürdő melletti Vízművek kerítésén lettek elhelyezve, ahonnan egy idő múlva eltávolították őket. A magyar nyelvű táblát később a Győri kapu úton, a Szt. Anna tér közelében egy beton villanyoszlopon helyezték el. 2007-ben az Eszperantó Parknál mindkét irányba kihelyezték a névtáblákat, melyek igen jól láthatók.^[3] A 20. században pezsgő eszperantó nyelvi és kulturális mozgalom színhelye volt Miskolc, ma már kisebb számban működnek ott eszperantisták^[4], de speciális tagozatok is vannak, például a Vasutas Eszperantisták Miskolci Egyesülete (VEME).^[5]
Leányvár

Megközelíthetőség[szerkesztés]

Autóval: Dél felől a 3-as úton és 2004 december óta az M3-M30-as autópályán is (Eger, Budapest, nyugati országrész felől ez az út jön); keletről (Debrecen) a 35-ös úton Nyékládházáig, aztán a 3-ason; északról a 26-os úton, aztán Miskolcon át.
Busszal: a Búza téri autóbusz-pályaudvarról a 2-es busszal, hétvégén, kora reggel és este a 20-as busszal.
Vonattal: a Tiszai pályaudvartól villamossal a Szinvaparkig (3. megálló), onnan a 2-es busszal.