Ózd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ózd
Ív úti római katolikus templom Ózd.JPG
Az Ív úti római katolikus templom
Ózd címere
Ózd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Ózdi
Kistérség Ózdi
Jogállás város
Polgármester Janiczak Dávid (Jobbik)
Jegyző Almási Csaba
Irányítószám 3600
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 33 944 fő (2014. jan 1.)[1]
Népsűrűség 380,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 91,70 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ózd (Magyarország)
Ózd
Ózd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 13′ 09″, k. h. 20° 17′ 14″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 09″, k. h. 20° 17′ 14″
Ózd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Ózd
Ózd
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Ózd weboldala
Ózd légifotója
A 300 m³-es nagyolvasztó makettje a Kohászati Múzeumban

Ózd város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, az Ózdi járás központja, a megyeszékhely után a megye legnépesebb városa.

Elnevezése az úz népnévből ered. Az úzok a türkökkel rokon nép volt, akik a 11. század második felében az Al-Duna tájékán és az orosz sztyeppéken éltek. Szétszóródtak, egy részük ebbe a völgybe került, és ebből a névből alakult ki – a „d” kicsinyítő képző hozzáadásával – az Ózd név. Ez persze csak az egyik lehetséges magyarázat a név eredetére. 1325-ben Ouz formában találkozhatunk a település nevével. A 14. században találunk Ózd személynevet is. A település neve az alábbi alakokban írva fordult elő: 1272: Ovzd, 1323: Ouzd, 1388, 1471, 1549: Ozd, 1773: Oszd, 1780–81: Ózd, Ozd, 1785–86: Ózd, 1873-tól: Ózd.[2]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az észak-magyarországi iparvidéken, Miskolctól 60 kilométerre északnyugatra található. Az Északi-középhegységhez tartozó Gömöri-Hevesi dombság völgyeiben kiépített település. A „hét domb városa”, ugyanis hét irányból lehet megközelíteni.

A város története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A környék az őskor óta lakott terület. A település nevét tartalmazó első hiteles írásos emlék 1272-ből való. A település a 13. század végétől lassú növekedésnek indult, de még sokáig kis községe volt Borsod vármegyének.

A város mai területén a 20. század elején még hét másik község is volt Ózdon kívül. 1940-ben kebelezte be Ózd Bolyok és Sajóvárkony községeket, majd 1949-ben nyerte el a városi rangot. A további öt települést (Center, Hodoscsépány, Susa, Szentsimon és Uraj) 1978-ban csatolták Ózdhoz. 1999-ben a város egy része, Farkaslyuk önálló községgé alakult.

Iparvárossá alakulását a környék gazdag szénlelőhelyeinek köszönheti. A vasgyártás a 19. század második felében indult el, de igazi iparvárossá a szocialista évtizedek alatt vált a város, amikor Miskolc, Kazincbarcika és Tiszaújváros mellett a borsodi iparvidék egyik meghatározó településévé fejlesztették.

A rendszerváltás után nehézipari jelentősége csökkent. Ez is hozzájárult a térség egyik legégetőbb problémájához, a munkanélküliséghez.

Az ózdi vaskohászat emlékei – a helyiek nyelvében „a gyár” és a hozzá kapcsolódó munkáskolóniák – 2005 óta műemléki jelentőségű terület (MJT).[3]

Az 1990-es évek elejével elkezdődő munkanélküliség megnehezítette a város megélhetését. Sok ember ment nyugatra a megélhetés reményében. Lassan a kohászati termelés is visszaszorult, és ezzel több mint 5000 ember lett munkanélküli.

Polgármesterei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010 és 2014 között a polgármester Fürjes Pál (FIDESZ-KDNP) volt.[4] A 2014-es önkormányzati választáson Janiczak Dávidot (Jobbik) választották polgármesterré, először csekély többséggel, majd a megismételt választáson több mint 5000 szavazatos különbséggel.[5]

A város tömegközlekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népesség létszáma

Ózd város (mai területére kivetített) népességszámának változása 1900-tól (zárójelben a korabeli adatok):

  • 1900 9074 (3640)
  • 1910 12 178 (5981)
  • 1920 11 995 (6022)
  • 1930 16 374 (7322)
  • 1941 21 417 (21 227)
  • 1949 24 794 (24 629)
  • 1960 38 928 (34 137)
  • 1970 45 765 (38 620)
  • 1980 46 372 (48 466)
  • 1981 48 636 (népességi rekord)
  • 1990 41 561 (43 592)
  • 2000 38 506
  • 2008 36 377
  • 2013 34 361
  • 2014 33 944
Népcsoportok

Magyarország területén a 2001-es népszámlálás adatai szerint Ózdon él a harmadik legnagyobb roma közösség. A cigányok lélekszáma már 1949-ben meghaladta a 2000 főt.[6] Ez akkori viszonylatban a város lakosságának minimum 8%-át jelentette.

Ma a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[7] (Egyes vélemények szerint azonban a cigányok lélekszáma eléri a 13 000-et,[8][9] azaz a 37%-ot.)

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műemléki védettség alatt álló fúvógépház a törzsgyár területén

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bánszállás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bolyok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Center[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hódoscsépány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve az Árpád-korban használatos Chepan alakban írt személynévből származik, amely az István (latinul Stephanus) név délszlávos alakjának, a Styepannak magyaros változata. A Hodos előtag 1904-ben, a községnevek országos rendezése során került a Csépány helynév elé, megkülönböztetésül más Csépány nevű településektől, és a Hódos-patakra utal.

Az addig önálló községet 1978-ban csatolták Ózdhoz. Nevét ma hosszú „ó”-val írják, ez a forma az Ózdhoz csatolás után keletkezett (az egyesítés előtt a község neve mindvégig Hodoscsépány volt).[10]

A Hódos-patak völgyében, a Bükk hegység lábánál fekszik. Neve először 1323-ban fordult elő Chepan alakban. A településrészen található az 1848–49-es emlékmű is.

Sajóvárkony[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve 1263-ban fordul elő írásban először Warkun alakban. Később megtalálható Warkan, Warkon, Warkund alakokban is. Egyházi birtok volt. Itt halt meg Mekcsey István 1553-ban, azon a helyen, ahol megölték, 1985 óta emléktábla áll. Található még a településrészen egy hősi emlékmű is, amit az első és a második világháború áldozatainak emlékére emeltek. Sajóvárkony 1940 óta Ózd városrésze.

Somsály[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ózdtól délnyugati irányban, a Hódos-patak völgyében fekszik. Az 1900-as évek elejéig teljesen elhagyatott, lakatlan terület volt, csak a szénbánya megnyitásával népesült be. A szénbánya 1972-ig működött, akkor bezárták. A település 1978-ig Hódoscsépány része volt, akkor lett az anyaközséggel együtt Ózd városrésze.

Susa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település első írásos említése 1213-ban a Váradi Regestrumban szerepel. Első ismert birtokosa a Hangony nemzetség volt, majd annak kihalta után a Losonczi család birtoka volt. A török elpusztította a falut, ami másfél évszázadig lakatlan maradt, s csak az 1700-as években kezdett újra benépesülni. Lakossága a középkor óta színmagyar.

Az 1800-as években már mint református községet tartották számon. 1898-ban építették a templomot – a régi fatemplom helyére, téglából –, és 1983-ban felújították. Susa 1919-ben cseh megszállás alá került, és bár a trianoni békeszerződés alapján Magyarországé maradt, az idegen megszállás csak 1922-ben ért véget. 1978-ban csatolták Ózdhoz.

Nevezetességei:

  • 1850-ben Tompa Mihály is Susán vendégeskedett felesége rokonainál és itt, egy szilfa árnyékában írta meg a Gólyához című költeményét.
  • A 19. században épült Bronits kastély, ma a Szent Anna Szeretetotthon működik benne.

Szenna[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szentsimon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 13. század óta ismert település, melyet 1978-ban csatoltak Ózdhoz.

Uraj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevének alapja a magyar úr főnév származéka. Tulajdonképpeni értelme egy Ura nevű személyé, Uráé. A helység neve előfordult még Wroy, Uray, Vray, Wray, Wary, Wra, Vrey, Vra, Wrary és Wralya alakokban is. Eredetileg királyi birtok volt. A török pusztítás után elnéptelenedett, majd később újra benépesült. Római katolikus temploma 1730-ban épült, de már az 1400-as években is volt temploma a községnek. 1978 óta Ózd városrésze.

Ismert emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok
Partnerkapcsolatok

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  2. Magyarország Történeti Statisztikai Helységnévtára, 9. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Budapest 1996
  3. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, műemléki védettség – 2005. szeptember
  4. Ózd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  5. Elsöprő többséggel nyert Ózdon a Jobbik! (percről percre). Alfahír. (Hozzáférés: 2014. november 10.)
  6. Ózd város helye és szerepe a városhálózatban
  7. A nemzetiségi népesség száma településenként
  8. A Heti Válasz szerint 13.00 roma él Ózdon
  9. Ózdon több, mint 10 000 roma él
  10. Hodoscsépány története a KSH helységnévtárában

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára 1-4. (Pest, 1851)
  • Vendégváró. Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2006)
  • Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999)
  • Ózdi kistérség INKA kiadó (Ózd, 2007)
  • Ózd és térsége CEBA kiadó (Bp, 2003)
  • A Herman Ottó Múzeum évkönyve. Paládi-Kovács Attila: Favágók és más erdőjárók Dél-Gömörben (591. oldal)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ózd témájú médiaállományokat.