Ózd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

  Nem tévesztendő össze a következővel: Ózdfalu.

Koordináták: é. sz. 48.21918° k. h. 20.28718°

Ózd
Az Ív úti római katolikus templom
Ózd címere
Ózd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Ózdi
Rang város
Polgármester Benedek Mihály
Jegyző Csiszár Miklós
Irányítószám 3600
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 36 377 fő (2008) +/-
Népsűrűség 397,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 91,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ózd (Magyarország)
Ózd
Ózd
é. sz. 48.21918° k. h. 20.28718°
Ózd weboldala
Ózd légifotója

Ózd város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, az Ózdi kistérség központja. A megyeszékhely után a megye legnépesebb városa.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Az észak-magyarországi iparvidéken, Miskolctól 60 kilométerre északnyugatra található. Az Északi-középhegységhez tartozó Gömöri-Hevesi dombság völgyeiben kiépített település. A "hét domb városa", ugyanis hét irányból lehet megközelíteni.

[szerkesztés] Nevének eredete

Az elnevezés népnévből ered: a 11. század második felében az Al-Duna tájékán és az orosz sztyeppéken élt a hunokkal rokon nép, akiket úzoknak neveztek. Szétszóródtak, egy részük ebbe a völgybe került, és ebből a névből alakult ki – „d” kicsinyítő képző hozzáadásával – az Ózd név. 1325-ben Ouz formában találkozhatunk a település nevével. A 14. században találunk Ózd személynevet is. A település nevének változatai: 1272: Ovzd, 1323: Ouzd, 1388, 1471, 1549: Ozd, 1773: Oszd, 1780-81: Ózd, Ozd, 1785-86: Ózd, 1873-: Ózd.[1]

[szerkesztés] A város története

A környék az őskor óta lakott terület. A település nevét tartalmazó első hiteles írásos emlék 1272-ből való. A település a 13. század végétől lassú növekedésnek indult, de még sokáig kis községe volt Borsod vármegyének.

A város mai területén a 20. század elején még hét másik község is volt Ózdon kívül. 1940-ben kebelezte be Ózd Bolyok és Sajóvárkony községeket, majd 1949-ben nyerte el a városi rangot. A további öt települést (középre, Hodoscsépány, Susa, Szentsimon és Uraj) 1978-ban csatolták Ózdhoz. 1999-ben viszont a város egy része, Farkaslyuk önálló községgé alakult.

Iparvárossá alakulását a környék gazdag szénlelőhelyeinek köszönheti. A vasgyártás a 19. század második felében indult be, de igazi iparvárossá a szocialista évtizedek alatt vált a város, amikor Miskolc, Kazincbarcika és Tiszaújváros mellett a borsodi iparvidék egyik meghatározó településévé fejlesztették.

A rendszerváltás után nehézipari jelentősége csökkent. Ez is hozzájárult a térség egyik legégetőbb problémájához, a munkanélküliséghez.

Az ózdi vaskohászat emlékei – a helyiek nyelvében: A Gyár – és a hozzá kapcsolódó munkáskolóniák 2005 óta Műemléki Jelentőségű Terület (MJT)

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, műemléki védettség – 2005. szeptember

Sajnos az 1990-es évek elejével elkezdődő munkanélküliség megnehezítette a város megélhetését. Sok ember ment nyugatra a megélhetés reményében. Lassan a Vasgyártás is megszűnt. Ezzel több mint 5000 ember lett munkanélküli.

[szerkesztés] Népességi adatok

Ózd város (mai területére kivetített) népességszámának változását nyomon követhetjük 1900-tól (zárójelben a korabeli adatok):

  • 1900 - 9 074 (3640)
  • 1910 - 12 178 (5981)
  • 1920 - 11 995 (6022)
  • 1930 - 16 374 (7322)
  • 1941 - 21 417 (21227)
  • 1949 - 24 794 (24629)
  • 1960 - 38 928 (34137)
  • 1970 - 45 765 (38620)
  • 1980 - 46 372 (48466)
  • 1981 - 48 636 (népességi rekord)
  • 1990 - 41 561 (43592)
  • 2000 - 38 506
  • 2008 - 36 377

[szerkesztés] Népcsoportok

Magyarország területén a 2001-es népszámlálás adatai szerint Ózdon él a 3. legnagyobb roma közösség.

A cigányok lélekszáma már 1949-ben meghaladta a 2000 főt.[2] Ez akkori viszonylatban a város lakosságának minimum 8%-át jelentette.

Ma a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3](Egyes vélemények szerint azonban a cigányok lélekszáma eléri a 13000-et,[4][5][6] tehát a 37%-ot is.)

[szerkesztés] Látnivalók

[szerkesztés] Városrészek

[szerkesztés] Center

1978-ig önálló község volt. A Hangony-patak jobb oldalán helyezkedik el, Sajónémetitől 3 kilométerre, Sajóvárkonytól pedig 5 kilométer távolságra. Ózd város keleti pereme. A településrészen található a Nagyboldogasszony Iskolakápolna, s az I. és II. világháború áldozatainak emelt emlékmű.

Területe a honfoglalás után a Hanva nemzetség szállásbirtokához tartozott, de ezeket a földjeiket korán elveszítették. A település feltehetően a kunok letelepítése után keletkezett, a mónosbéli Bél nemzetség alapította. Oklevélben először 1413-ban említik. A 15. században Chenther falwa írásmód mellett a Nagh Czenther község nevet is említik. A törökdúlást követő újratelepülés után már csak a Czenter nevet találjuk. Fényes Elek 1851-es leírásában is Czenterként írta le, mely a legrégebbi időtől kezdve Borsod vármegye községe volt.

Center

A centeri harang és kereszt

Az Emlékmű

Centernél a Hangony-patak

[szerkesztés] Bánszállás

1841-ben nyitották meg a bányát. Az állandó termelést 1853-ban kezdték el. A kitermelt szenet az Ózdi Vasgyár hasznosította. 1957-ben fejezték be a termelést, s zárták be a bányát. Sajóvárkonyhoz tartozott a bányatelep , s vele együtt csatolták Ózdhoz 1940-ben. Az egykor szebb napokat látott bányász telep mai állapotára a "pusztulás" a jellemző.

[szerkesztés] Sajóvárkony

Neve 1263-ban fordul elő írásban először Warkun alakban. Később megtalálható Warkan, Warkon, Warkund alakokban is. Egyházi birtok volt. Itt halt meg Mekcsey István 1553-ban, azon a helyen ahol megölték 1985 óta emléktábla áll. Található még a településrészen egy Hősi Emlékmű. Az I. és a II. világháború áldozatainak emlékére. Sajóvárkony 1940 óta Ózd városrésze.

Római katolikus templom

Sajóvárkony látképe

Sajóvárkony

[szerkesztés] Szenna

[szerkesztés] Uraj

Nevének alapja a magyar úr főnév származéka. Tulajdonképpeni értelme egy Ura nevű személyé, Uráé. A helység neve előfordult még Wroy, Uray, Vray, Wray, Wary, Wra, Vrey, Vra, Wrary, Wralya alakokban is. Eredetileg királyi birtok volt. A török pusztítás után elnéptelenedik, majd később újra benépesül. Római katolikus temploma 1730-ban épült, de már az 1400-as években is volt temploma a községnek. 1978 óta Ózd városrésze.

[szerkesztés] Susa

A településnek első írásos említése 1213-ban a Váradi Regestrumban szerepel. A török elpusztította a falut, ami aztán másfél évszázadig lakatlan maradt. Az 1700-as években kezdett újra benépesülni. Az 1800-as években már mint református községet tartották számon. 1898-ban építették a templomot - a régi fatemplom helyére, téglából - , s 1983-ban renoválták. 1919-ben cseh megszállás alá került, de a trianoni békeszerződés alapján Magyarországé maradt, a megszállás azonban csak 1922-ben ért véget. 1978-ban csatolták Ózdhoz.

[szerkesztés] Bolyok

Az első írásos emlék 1320-ból származik, akkor Bolk alakban fordul elő. Szláv eredetű személynév a Bolk. Ebből alakult magyar névadással Bolyokká. A község a Bükk-hegység alacsonyabb nyúlvánai által koszorúzott síkságon fekszik, a Hangony-patak szeli két részre. 1940 óta Ózd városrésze.

[szerkesztés] Szentsimon

Bővebben: Szentsimon (Ózd)

A 13. század óta ismert település, melyet 1978-ban csatoltak Ózdhoz.

[szerkesztés] Hódoscsépány

Neve az Árpád-korban használatos Chepan személynévből származik, amely az István (latinul Stephanus) név délszlávos alakjának, a Styepannak magyaros változata. A Hodos előtag 1904-ben, a községnevek országos rendezése során került a Csépány helynév elé megkülönböztetésül más Csépány nevű településektől és a Hódos-patakra utal.

Az addig önálló községet 1978-ban csatolták Ózdhoz. Nevét ma hosszú "ó" betűvel írják, ez a forma az Ózdhoz csatolás után keletkezett, mivel az egyesítés előtt a község neve mindvégig Hodoscsépány volt.[7] Bár a Magyarország Történeti Statisztikai Helységnévtára 9. kötete 168. oldala szerint már 1904-től a Hódoscsépány elnevezés volt a hivatalos.

A Hódos-patak völgyében, a Bükk-hegység lábánál fekszik. Neve először 1323-ban fordult elő Chepan alakban. A településrészen található az 1848-49-es Emlékmű is.

A település táblája

A római katolikus templom

A Hódos-patak

[szerkesztés] Somsály

Ózdtól délnyugati irányban, a Hódos-patak völgyében fekszik. Az 1900-as évek elejéig teljesen elhagyatott, lakatlan terület volt. A szénbánya megnyitásával népesült be. A szénbánya 1972-ig működött, akkor bezárták. A település 1978-ig Hodoscsépány része volt, akkor lett az anyaközséggel együtt Ózd városrésze.

[szerkesztés] Ismert emberek

[szerkesztés] Ózdon születtek

[szerkesztés] Testvérvárosok

[szerkesztés] Partnerkapcsolatok

[szerkesztés] Források

  • A hódok himnusza [1]
  • Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára 1-4. (Pest, 1851)
  • Vendégváró. Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2006)
  • Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999)
  • Ózdi kistérség Inka kiadó (Ózd, 2007)
  • Ózd és térsége CEBA kiadó (Bp, 2003)
  • A Herman Ottó Múzeum évkönyve. Paládi-Kovács Attila: Favágók és más erdőjárók Dél-Gömörben (591. oldal)

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Ózd témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93zd”
Mit gondolsz erről az oldalról?

Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

:  :  :  : 
Személyes eszközök