Ózd
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Ózd | |||
| Az Ív úti római katolikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Ózdi | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Benedek Mihály | ||
| Jegyző | Csiszár Miklós | ||
| Irányítószám | 3600 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 36 377 fő (2008) +/- | ||
| Népsűrűség | 397,3 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 91,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Ózd weboldala | |||
Ózd város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, az Ózdi kistérség központja. A megyeszékhely után a megye legnépesebb városa.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az észak-magyarországi iparvidéken, Miskolctól 60 kilométerre északnyugatra található. Az Északi-középhegységhez tartozó Gömöri-Hevesi dombság völgyeiben kiépített település. A "hét domb városa", ugyanis hét irányból lehet megközelíteni.
[szerkesztés] Nevének eredete
Az elnevezés népnévből ered: a 11. század második felében az Al-Duna tájékán és az orosz sztyeppéken élt a hunokkal rokon nép, akiket úzoknak neveztek. Szétszóródtak, egy részük ebbe a völgybe került, és ebből a névből alakult ki – „d” kicsinyítő képző hozzáadásával – az Ózd név. 1325-ben Ouz formában találkozhatunk a település nevével. A 14. században találunk Ózd személynevet is. A település nevének változatai: 1272: Ovzd, 1323: Ouzd, 1388, 1471, 1549: Ozd, 1773: Oszd, 1780-81: Ózd, Ozd, 1785-86: Ózd, 1873-: Ózd.[1]
[szerkesztés] A város története
| Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta | |
|---|---|
| Rangja | |
| 1949-ig | nagyközség |
| 1949–1950 | megyei város |
| 1950–1954 | közvetlenül a járási tanács alá rendelt város |
| 1954–1971 | járási jogú város |
| 1971 óta | város |
| Hozzá tartozó települések | |
| 1940 óta | Bolyok, Sajóvárkony |
| 1978 óta | Center, Hodoscsépány, Susa, Szentsimon, Uraj |
| 1999-ig | Farkaslyuk |
| Területi beosztása | |
| 1923-ig | Borsod vármegye, Ózdi járás |
| 1923-1938 | Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, Ózdi járás |
| 1938–1945 | Borsod vármegye, Ózdi járás |
| 1945–1949 | Borsod-Gömör vármegye, Ózdi járás |
| 1949–1950 | Borsod-Gömör vármegye |
| 1950–1954 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi járás |
| 1954 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
| 1994 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi kistérség |
| Központi szerepköre | |
| 1983-ig | Ózdi járás székhelye |
| 1981–1990 | Ózdi városkörnyék központja |
| 1994 óta | Ózdi kistérség központja |
A környék az őskor óta lakott terület. A település nevét tartalmazó első hiteles írásos emlék 1272-ből való. A település a 13. század végétől lassú növekedésnek indult, de még sokáig kis községe volt Borsod vármegyének.
A város mai területén a 20. század elején még hét másik község is volt Ózdon kívül. 1940-ben kebelezte be Ózd Bolyok és Sajóvárkony községeket, majd 1949-ben nyerte el a városi rangot. A további öt települést (középre, Hodoscsépány, Susa, Szentsimon és Uraj) 1978-ban csatolták Ózdhoz. 1999-ben viszont a város egy része, Farkaslyuk önálló községgé alakult.
Iparvárossá alakulását a környék gazdag szénlelőhelyeinek köszönheti. A vasgyártás a 19. század második felében indult be, de igazi iparvárossá a szocialista évtizedek alatt vált a város, amikor Miskolc, Kazincbarcika és Tiszaújváros mellett a borsodi iparvidék egyik meghatározó településévé fejlesztették.
A rendszerváltás után nehézipari jelentősége csökkent. Ez is hozzájárult a térség egyik legégetőbb problémájához, a munkanélküliséghez.
Az ózdi vaskohászat emlékei – a helyiek nyelvében: A Gyár – és a hozzá kapcsolódó munkáskolóniák 2005 óta Műemléki Jelentőségű Terület (MJT)
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, műemléki védettség – 2005. szeptember
Sajnos az 1990-es évek elejével elkezdődő munkanélküliség megnehezítette a város megélhetését. Sok ember ment nyugatra a megélhetés reményében. Lassan a Vasgyártás is megszűnt. Ezzel több mint 5000 ember lett munkanélküli.
[szerkesztés] Népességi adatok
Ózd város (mai területére kivetített) népességszámának változását nyomon követhetjük 1900-tól (zárójelben a korabeli adatok):
- 1900 - 9 074 (3640)
- 1910 - 12 178 (5981)
- 1920 - 11 995 (6022)
- 1930 - 16 374 (7322)
- 1941 - 21 417 (21227)
- 1949 - 24 794 (24629)
- 1960 - 38 928 (34137)
- 1970 - 45 765 (38620)
- 1980 - 46 372 (48466)
- 1981 - 48 636 (népességi rekord)
- 1990 - 41 561 (43592)
- 2000 - 38 506
- 2008 - 36 377
[szerkesztés] Népcsoportok
Magyarország területén a 2001-es népszámlálás adatai szerint Ózdon él a 3. legnagyobb roma közösség.
A cigányok lélekszáma már 1949-ben meghaladta a 2000 főt.[2] Ez akkori viszonylatban a város lakosságának minimum 8%-át jelentette.
Ma a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3](Egyes vélemények szerint azonban a cigányok lélekszáma eléri a 13000-et,[4][5][6] tehát a 37%-ot is.)
[szerkesztés] Látnivalók
- Kaszinó. A gyári tisztségviselők számára 1884-ben, Jedech nevű építész tervei alapján épült neoreneszánsz stílusban.
- Városi múzeum (helytörténeti gyűjtemény, a vasgyártás története, 19. századi kézműves kultúra, ásványgyűjtemény)
- Ipari skanzen
- Ív úti római katolikus templom. Szent Kereszt felmagasztalására felszentelve. 1891-től 1893-ig épült Szvoboda Jakab Salgótarjáni építőmester kivitelezésében. Oltárképét Sajósy Alajos festette.
- Szentsimoni római katolikus templom. Szent Simon és Szent Júdás tiszteletére szentelték fel. A 13. századi román stílusú templomot a 14-15. században gótikus stílusúra építették át. A templomhajó falképe 1423-ban készült. 1650-ben készült a festett kazettás famennyezete, orgonája 1720 körüli, az orgonakarzat 1750-ben készült.
- Sajóvárkonyi római katolikus templom. Szent Miklós a védőszentje. 13. századi eredetű, de mai alakja az 1780 körüli, copfstílusú átalakítás eredménye. Barokk főoltára a 18. században készült.
- Bolyok városrész. Rózsafűzér Királynéja templom és plébánia.
- Uraj. Szeplőtelen Fogantatás-templom. Gótikus, 15. századi eredetű. A 19. században és a 20. században átalakították. Festett famennyezete 1733-ban készült. A 18. századi fa Nepomuki Szent János szobra értékes emléke a templomnak.
- Hodoscsépányi Keresztelő Szent János vértanúsága templom és plébánia.
- Görög katolikus templom. 2000-ben készült, Bodonyi Csaba Ybl-díjas építész által tervezett, az Istenszülő oltalma tiszteletére felszentelt, bizánci stílusú templom.
- Evangélikus templom. Szvoboda Gyula építész által tervezett, 1902-ben átadott neogótikus stílusú templom.
- Református templom. 1905-ben épült Szvoboda Gyula építész tervei szerint. A hívek adományából és a Vasgyár támogatásával. Orgonáját Angster József építette 1912-ben.
[szerkesztés] Városrészek
[szerkesztés] Center
1978-ig önálló község volt. A Hangony-patak jobb oldalán helyezkedik el, Sajónémetitől 3 kilométerre, Sajóvárkonytól pedig 5 kilométer távolságra. Ózd város keleti pereme. A településrészen található a Nagyboldogasszony Iskolakápolna, s az I. és II. világháború áldozatainak emelt emlékmű.
Területe a honfoglalás után a Hanva nemzetség szállásbirtokához tartozott, de ezeket a földjeiket korán elveszítették. A település feltehetően a kunok letelepítése után keletkezett, a mónosbéli Bél nemzetség alapította. Oklevélben először 1413-ban említik. A 15. században Chenther falwa írásmód mellett a Nagh Czenther község nevet is említik. A törökdúlást követő újratelepülés után már csak a Czenter nevet találjuk. Fényes Elek 1851-es leírásában is Czenterként írta le, mely a legrégebbi időtől kezdve Borsod vármegye községe volt.
|
A centeri harang és kereszt |
[szerkesztés] Bánszállás
1841-ben nyitották meg a bányát. Az állandó termelést 1853-ban kezdték el. A kitermelt szenet az Ózdi Vasgyár hasznosította. 1957-ben fejezték be a termelést, s zárták be a bányát. Sajóvárkonyhoz tartozott a bányatelep , s vele együtt csatolták Ózdhoz 1940-ben. Az egykor szebb napokat látott bányász telep mai állapotára a "pusztulás" a jellemző.
[szerkesztés] Sajóvárkony
Neve 1263-ban fordul elő írásban először Warkun alakban. Később megtalálható Warkan, Warkon, Warkund alakokban is. Egyházi birtok volt. Itt halt meg Mekcsey István 1553-ban, azon a helyen ahol megölték 1985 óta emléktábla áll. Található még a településrészen egy Hősi Emlékmű. Az I. és a II. világháború áldozatainak emlékére. Sajóvárkony 1940 óta Ózd városrésze.
|
Sajóvárkony látképe |
[szerkesztés] Szenna
[szerkesztés] Uraj
Nevének alapja a magyar úr főnév származéka. Tulajdonképpeni értelme egy Ura nevű személyé, Uráé. A helység neve előfordult még Wroy, Uray, Vray, Wray, Wary, Wra, Vrey, Vra, Wrary, Wralya alakokban is. Eredetileg királyi birtok volt. A török pusztítás után elnéptelenedik, majd később újra benépesül. Római katolikus temploma 1730-ban épült, de már az 1400-as években is volt temploma a községnek. 1978 óta Ózd városrésze.
[szerkesztés] Susa
A településnek első írásos említése 1213-ban a Váradi Regestrumban szerepel. A török elpusztította a falut, ami aztán másfél évszázadig lakatlan maradt. Az 1700-as években kezdett újra benépesülni. Az 1800-as években már mint református községet tartották számon. 1898-ban építették a templomot - a régi fatemplom helyére, téglából - , s 1983-ban renoválták. 1919-ben cseh megszállás alá került, de a trianoni békeszerződés alapján Magyarországé maradt, a megszállás azonban csak 1922-ben ért véget. 1978-ban csatolták Ózdhoz.
[szerkesztés] Bolyok
Az első írásos emlék 1320-ból származik, akkor Bolk alakban fordul elő. Szláv eredetű személynév a Bolk. Ebből alakult magyar névadással Bolyokká. A község a Bükk-hegység alacsonyabb nyúlvánai által koszorúzott síkságon fekszik, a Hangony-patak szeli két részre. 1940 óta Ózd városrésze.
[szerkesztés] Szentsimon
A 13. század óta ismert település, melyet 1978-ban csatoltak Ózdhoz.
[szerkesztés] Hódoscsépány
Neve az Árpád-korban használatos Chepan személynévből származik, amely az István (latinul Stephanus) név délszlávos alakjának, a Styepannak magyaros változata. A Hodos előtag 1904-ben, a községnevek országos rendezése során került a Csépány helynév elé megkülönböztetésül más Csépány nevű településektől és a Hódos-patakra utal.
Az addig önálló községet 1978-ban csatolták Ózdhoz. Nevét ma hosszú "ó" betűvel írják, ez a forma az Ózdhoz csatolás után keletkezett, mivel az egyesítés előtt a község neve mindvégig Hodoscsépány volt.[7] Bár a Magyarország Történeti Statisztikai Helységnévtára 9. kötete 168. oldala szerint már 1904-től a Hódoscsépány elnevezés volt a hivatalos.
A Hódos-patak völgyében, a Bükk-hegység lábánál fekszik. Neve először 1323-ban fordult elő Chepan alakban. A településrészen található az 1848-49-es Emlékmű is.
[szerkesztés] Somsály
Ózdtól délnyugati irányban, a Hódos-patak völgyében fekszik. Az 1900-as évek elejéig teljesen elhagyatott, lakatlan terület volt. A szénbánya megnyitásával népesült be. A szénbánya 1972-ig működött, akkor bezárták. A település 1978-ig Hodoscsépány része volt, akkor lett az anyaközséggel együtt Ózd városrésze.
[szerkesztés] Ismert emberek
[szerkesztés] Ózdon születtek
- Itt született 1936. január 21-én Dornbach Alajos, politikus;
- Itt született 1944. április 5-én Marosi István kézilabdázó;
- Itt született 1945. október 1-jén Molnár Piroska Kossuth-díjas színművész;
- Itt született 1946. október 27-én Csank János labdarúgó-edző, szövetségi kapitány;
- Itt született 1949. április 26-án Kiss Mária atléta;
- Itt született 1954. október 5-én Szloboda Zsuzsanna kézilabdázó;
- Itt született 1959. július 5-én Stefanek Gertrúd tőrvívó;
- Itt született 1959. szeptember 20-án Csengeri Kálmán súlyemelő;
- Itt született 1968. január 15-én Gerák Andrea énekesnő;
- Itt született 1974. augusztus 29-én Vincze Ottó labdarúgó;
- Itt született 1979. augusztus 5-én Majoros Péter "Majka" rapper.
- Itt született 1990. július 15-én Bata Adrienn Barbee énekesnő
[szerkesztés] Testvérvárosok
[szerkesztés] Partnerkapcsolatok
Chorzów, Lengyelország
Rimaszombat, Szlovákia
Csíkszentsimon, Románia
Nyárádszentsimon, Románia
Magyarózd, Magyarország
Ózdfalu, Magyarország
[szerkesztés] Források
- A hódok himnusza [1]
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára 1-4. (Pest, 1851)
- Vendégváró. Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2006)
- Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999)
- Ózdi kistérség Inka kiadó (Ózd, 2007)
- Ózd és térsége CEBA kiadó (Bp, 2003)
- A Herman Ottó Múzeum évkönyve. Paládi-Kovács Attila: Favágók és más erdőjárók Dél-Gömörben (591. oldal)
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Magyarország Történeti Statisztikai Helységnévtára, 9. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Budapest 1996
- ^ Ózd város helye és szerepe a városhálózatban
- ^ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ^ A Kuruc.info szerint 13.000 roma él Ózdon
- ^ A Heti Válasz szerint 13.00 roma él Ózdon
- ^ Ózdon több, mint 10 000 roma él
- ^ Hodoscsépány története a KSH helységnévtárában
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||||

