Ózd

Ózd
Az Ív úti római katolikus templom
Ózd címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség 2012-ig	Ózdi
Jogállás	város
Polgármester	Fürjes Pál (FIDESZ-KDNP)
Jegyző	Almási Csaba
Irányítószám	3600
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	34 395 fő (2011. jan 1.) +/-
Népsűrűség	380,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	91,70 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ózd Pozíció Magyarország térképén
Ózd Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
é. sz. 48,21918°, k. h. 20,28718°48.21918, 20.28718
Ózd weboldala

Ózd légifotója

A 300 m³-es nagyolvasztó makettje a Kohászati Múzeumban

Ózd város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, az Ózdi kistérség központja, a megyeszékhely után a megye legnépesebb városa.

Fekvése

Az észak-magyarországi iparvidéken, Miskolctól 60 kilométerre északnyugatra található. Az Északi-középhegységhez tartozó Gömöri-Hevesi dombság völgyeiben kiépített település. A „hét domb városa”, ugyanis hét irányból lehet megközelíteni.

Nevének eredete

Az elnevezés az úz népnévből ered. Az úzok a hunokkal rokon nép volt, akik a 11. század második felében az Al-Duna tájékán és az orosz sztyeppéken éltek. Szétszóródtak, egy részük ebbe a völgybe került, és ebből a névből alakult ki – a „d” kicsinyítő képző hozzáadásával – az Ózd név. 1325-ben Ouz formában találkozhatunk a település nevével. A 14. században találunk Ózd személynevet is. A település nevének változatai: 1272: Ovzd, 1323: Ouzd, 1388, 1471, 1549: Ozd, 1773: Oszd, 1780–81: Ózd, Ozd, 1785–86: Ózd, 1873-tól: Ózd.

A város története

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
Rangja
1949-ig	nagyközség
1949–1950	megyei város
1950–1954	közvetlenül a járási tanács alá rendelt város
1954–1971	járási jogú város
1971 óta	város
Hozzá tartozó települések
1940 óta	Bolyok, Sajóvárkony
1978 óta	Center, Hodoscsépány, Susa, Szentsimon, Uraj
1999-ig	Farkaslyuk
Területi beosztása
1923-ig	Borsod vármegye, Ózdi járás
1923-1938	Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, Ózdi járás
1938–1945	Borsod vármegye, Ózdi járás
1945–1949	Borsod-Gömör vármegye, Ózdi járás
1949–1950	Borsod-Gömör vármegye
1950–1954	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi járás
1954 óta	Borsod-Abaúj-Zemplén megye
1994 óta	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi kistérség
Központi szerepköre
1983-ig	Ózdi járás székhelye
1981–1990	Ózdi városkörnyék központja
1994 óta	Ózdi kistérség központja

A környék az őskor óta lakott terület. A település nevét tartalmazó első hiteles írásos emlék 1272-ből való. A település a 13. század végétől lassú növekedésnek indult, de még sokáig kis községe volt Borsod vármegyének.

A város mai területén a 20. század elején még hét másik község is volt Ózdon kívül. 1940-ben kebelezte be Ózd Bolyok és Sajóvárkony községeket, majd 1949-ben nyerte el a városi rangot. A további öt települést (Center, Hodoscsépány, Susa, Szentsimon és Uraj) 1978-ban csatolták Ózdhoz. 1999-ben a város egy része, Farkaslyuk önálló községgé alakult.

Iparvárossá alakulását a környék gazdag szénlelőhelyeinek köszönheti. A vasgyártás a 19. század második felében indult el, de igazi iparvárossá a szocialista évtizedek alatt vált a város, amikor Miskolc, Kazincbarcika és Tiszaújváros mellett a borsodi iparvidék egyik meghatározó településévé fejlesztették.

A rendszerváltás után nehézipari jelentősége csökkent. Ez is hozzájárult a térség egyik legégetőbb problémájához, a munkanélküliséghez.

Az ózdi vaskohászat emlékei – a helyiek nyelvében „a gyár” és a hozzá kapcsolódó munkáskolóniák – 2005 óta műemléki jelentőségű terület (MJT).

Az 1990-es évek elejével elkezdődő munkanélküliség megnehezítette a város megélhetését. Sok ember ment nyugatra a megélhetés reményében. Lassan a kohászati termelés is visszaszorult, és ezzel több mint 5000 ember lett munkanélküli.

Népesség

A népesség létszáma

Ózd város (mai területére kivetített) népességszámának változása 1900-tól (zárójelben a korabeli adatok):

• 1900 – 9074 (3640)
• 1910 – 12 178 (5981)
• 1920 – 11 995 (6022)
• 1930 – 16 374 (7322)
• 1941 – 21 417 (21 227)
• 1949 – 24 794 (24 629)
• 1960 – 38 928 (34 137)
• 1970 – 45 765 (38 620)
• 1980 – 46 372 (48 466)
• 1981 – 48 636 (népességi rekord)
• 1990 – 41 561 (43 592)
• 2000 – 38 506
• 2008 – 36 377

Népcsoportok

Magyarország területén a 2001-es népszámlálás adatai szerint Ózdon él a harmadik legnagyobb roma közösség. A cigányok lélekszáma már 1949-ben meghaladta a 2000 főt. Ez akkori viszonylatban a város lakosságának minimum 8%-át jelentette.

Ma a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát. (Egyes vélemények szerint azonban a cigányok lélekszáma eléri a 13 000-et, azaz a 37%-ot.)

Látnivalók

Műemléki védettség alatt álló fúvógépház a törzsgyár területén

• Kaszinó. A gyári tisztségviselők számára 1884-ben, egy Jedech nevű építész tervei alapján épült neoreneszánsz stílusban.
• Városi múzeum. Helytörténeti gyűjtemény, a vasgyártás története, 19. századi kézműves kultúra, ásványgyűjtemény.
• Ipari skanzen. Egy szabadtéri műszaki skanzen.
• Ív úti római katolikus templom. A Szent Kereszt felmagasztalására felszentelve. 1891-től 1893-ig épült Szvoboda Jakab salgótarjáni építőmester kivitelezésében. Oltárképét Sajósy Alajos festette.
• Szentsimoni római katolikus templom. Szent Simon és Szent Júdás tiszteletére szentelték fel Szentsimonban. A 13. századi román stílusú templomot a 14–15. században gótikus stílusúra építették át. A templomhajó falképe 1423-ban készült. 1650-ben készült a festett kazettás famennyezete, orgonája 1720 körüli, az orgonakarzat 1750-ben készült.
• Sajóvárkonyi római katolikus templom. Szent Miklós a védőszentje. 13. századi eredetű, de mai alakja az 1780 körüli, copfstílusú átalakítás eredménye. Barokk főoltára a 18. században készült.
• Bolyok városrész. Rózsafűzér Királynéja templom és plébánia.
• Uraj. Szeplőtelen Fogantatás-templom. Gótikus, 15. századi eredetű. A 19. században és a 20. században átalakították. Festett famennyezete 1733-ban készült. A 18. századi fa Nepomuki Szent János szobra értékes emléke a templomnak.
• Hodoscsépányi Keresztelő Szent János templom. Teljes nevén Keresztelő Szent János vértanúsága templom és plébánia.
• Görög katolikus templom. 2000-ben készült, Bodonyi Csaba Ybl-díjas építész által tervezett, az Istenszülő oltalma tiszteletére felszentelt, bizánci stílusú templom.
• Evangélikus templom. Szvoboda Gyula építész által tervezett, 1902-ben átadott neogótikus stílusú templom.
• Református templom. 1905-ben épült Szvoboda Gyula építész tervei szerint. A hívek adományából és a Vasgyár támogatásával. Orgonáját Angster József építette 1912-ben.

Városrészek

Sajóvárkony

Neve 1263-ban fordul elő írásban először Warkun alakban. Később megtalálható Warkan, Warkon, Warkund alakokban is. Egyházi birtok volt. Itt halt meg Mekcsey István 1553-ban, azon a helyen, ahol megölték, 1985 óta emléktábla áll. Található még a településrészen egy hősi emlékmű is, amit az első és a második világháború áldozatainak emlékére emeltek. Sajóvárkony 1940 óta Ózd városrésze.

• 

  Római katolikus templom

• 

  Sajóvárkony látképe

• 

  Sajóvárkony

Uraj

Nevének alapja a magyar úr főnév származéka. Tulajdonképpeni értelme egy Ura nevű személyé, Uráé. A helység neve előfordult még Wroy, Uray, Vray, Wray, Wary, Wra, Vrey, Vra, Wrary, Wralya alakokban is. Eredetileg királyi birtok volt. A török pusztítás után elnéptelenedett, majd később újra benépesült. Római katolikus temploma 1730-ban épült, de már az 1400-as években is volt temploma a községnek. 1978 óta Ózd városrésze.

• 

  Uraj látképe a templomtól nézve

• 

  A római katolikus templom

• 

  A templom főoltára

Susa

A településnek első írásos említése 1213-ban a Váradi Regestrumban szerepel. Első ismert birtokosa a Hangony nemzetség volt, majd annak kihalta után a Losonczi család birtoka volt. A török elpusztította a falut, ami másfél évszázadig lakatlan maradt, s csak az 1700-as években kezdett újra benépesülni. Lakossága a középkor óta színmagyar.

Az 1800-as években már mint református községet tartották számon. 1898-ban építették a templomot – a régi fatemplom helyére, téglából –, és 1983-ban renoválták. Susa 1919-ben cseh megszállás alá került, de a trianoni békeszerződés alapján Magyarországé maradt, de a megszállás csak 1922-ben ért véget. 1978-ban csatolták Ózdhoz.

Nevezetességei

• 1850-ben Tompa Mihály is Susán vendégeskedett felesége rokonainál és itt, egy szilfa árnyékában írta meg a Gólyához címû költeményét.
• A 19. században épült Bronits kastély, ma a Szent Anna Szeretetotthon működik benne.

Szentsimon

A 13. század óta ismert település, melyet 1978-ban csatoltak Ózdhoz.

Hódoscsépány

Neve az Árpád-korban használatos Chepan személynévből származik, amely az István (latinul Stephanus) név délszlávos alakjának, a Styepannak magyaros változata. A Hodos előtag 1904-ben, a községnevek országos rendezése során került a Csépány helynév elé, megkülönböztetésül más Csépány nevű településektől, és a Hódos-patakra utal.

Az addig önálló községet 1978-ban csatolták Ózdhoz. Nevét ma hosszú „ó”-val írják, ez a forma az Ózdhoz csatolás után keletkezett (az egyesítés előtt a község neve mindvégig Hodoscsépány volt).

A Hódos-patak völgyében, a Bükk hegység lábánál fekszik. Neve először 1323-ban fordult elő Chepan alakban. A településrészen található az 1848–49-es emlékmű is.

• 

  A település táblája

• 

  A római katolikus templom

• 

  A Hódos-patak

Somsály

Ózdtól délnyugati irányban, a Hódos-patak völgyében fekszik. Az 1900-as évek elejéig teljesen elhagyatott, lakatlan terület volt, csak a szénbánya megnyitásával népesült be. A szénbánya 1972-ig működött, akkor bezárták. A település 1978-ig Hódoscsépány része volt, akkor lett az anyaközséggel együtt Ózd városrésze.

• 

  Látkép

• 

  A volt Sportcentrum

• 

  A volt Művelődési Ház épülete

Ismert emberek

• Itt született 1888. március 14-én Hagyó-Kovács Gyula, Előszállás uradalmának jószágigazgatója, mezőgazdász, főrendiházi tag;
• Itt született 1913. március 3-án Paál Zoltán, Az Arvisurák lejegyzője , „rovósámán”;
• Itt született 1936. január 21-én Dornbach Alajos politikus;
• Itt született 1940. február 23-án Győry Kálmán matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja;
• Itt született 1940-ben Bera Károly grafikus és festőművész (A magyarság története)
• Itt született 1944. április 5-én Marosi István kézilabdázó;
• Itt született 1945. október 1-jén Molnár Piroska, Kossuth-díjas színművész;
• Itt született 1946. október 27-én Csank János labdarúgó-edző, szövetségi kapitány;
• Itt született 1949. április 26-án Kiss Mária atléta;
• Itt született 1954. október 5-én Szloboda Zsuzsanna kézilabdázó;
• Itt született 1959. július 5-én Stefanek Gertrúd tőrvívó;
• Itt született 1959. szeptember 20-án Csengeri Kálmán súlyemelő;
• Itt született 1967. június 23-án Berencsi Attila (Beri Ary) színész, zenész, festőművész, dalszövegíró;
• Itt született 1968. január 15-én Gerák Andrea énekesnő
• Itt született 1969. március 23-án Timkó Eszter színésznő;
• Itt született 1974. augusztus 29-én Vincze Ottó labdarúgó;
• Itt született 1979. augusztus 5-én Majoros Péter („Majka”) rapper, műsorvezető.
• Itt született 1983. augusztus 23-án Nagy Nikoletta Európa-bajnoki ezüstérmes, súlyemelő.
• Itt született 1990. július 15-én Bata Adrienn („Barbee”) énekesnő.

Testvérvárosok

• Hódmezővásárhely

Partnerkapcsolatok

• Chorzów, Lengyelország
• Rimaszombat, Szlovákia
• Csíkszentsimon, Románia
• Nyárádszentsimon, Románia
• Magyarózd, Románia
• Ózdfalu, Magyarország

Források

• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára 1-4. (Pest, 1851)
• Vendégváró. Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2006)
• Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999)
• Ózdi kistérség INKA kiadó (Ózd, 2007)
• Ózd és térsége CEBA kiadó (Bp, 2003)
• A Herman Ottó Múzeum évkönyve. Paládi-Kovács Attila: Favágók és más erdőjárók Dél-Gömörben (591. oldal)

További információk

• Startlap linkgyűjtemény
• Légifelvételek a városról
• [1]