Rimaszombat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rimaszombat (Rimavská Sobota)
Rimaszombat010.JPG
A katolikus templom a Fő téren
Rimaszombat címere
Rimaszombat címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Rimaszombati
Turisztikai régió Gömör
Rang város
Első írásos említés 1270
Polgármester Jozef Šimko
Irányítószám 979 01
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 24 640 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 318 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 241 m
Terület 77,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rimaszombat  (Szlovákia)
Rimaszombat
Rimaszombat
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 22′, k. h. 20° 00′Koordináták: é. sz. 48° 22′, k. h. 20° 00′
Rimaszombat weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rimaszombat (szlovákul: Rimavská Sobota, németül Gross-Steffelsdorf) város Szlovákiában. A Besztercebányai kerület Rimaszombati járásának székhelye.

2011-ben 24 640 lakosa volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rimaszombat a Gömöri-medence északi peremén, a Rima-folyó völgyében fekszik.

Érinti az országot kelet-nyugati irányban átszelő 50-es főút Losonc (26 km) és Tornalja (29 km) közötti szakasza. Az 531-es út a Rima völgyében Abafalva (32 km) és Nyustyán (22 km) át Tiszolc (34 km) felé teremt összeköttetést. Vasútvonalak vezetnek Feledre, Poltárra és Tiszolcra.

Északnyugatról Kruzsnó, Bakostörék, Cserencsény; északról Tóthegymeg; északkeletről Balogpádár, Perjése, Zeherje, Vámosbalog és Uzapanyit; keletről Balogtamási; délkeletről Szútor és Jánosi; délről Kisgömöri és Várgede; nyugatról pedig Guszona és Osgyán községekkel, összesen 16 községgel határos.

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rimaszombat 77,55 km²-es területe 7 kataszteri területből (katastrálne územie) áll, melyek mindegyike önálló község volt korábban, összesen pedig 11 városrészből (a 7 kataszteri terület és a Rimaszombat kataszterébe tartozó 4 településrész)[2]. Rimatamásfalva kataszteri területe megfelel Méhes (Včelinec) városrésznek.

  • Alsópokorágy (Nižná Pokoradz) - 4,077 km²
  • Bakti (Bakta) - 7,299 km²
  • Dúsa (Dúžava) - 3,900 km²
  • Felsőpokorágy (Vyšná Pokoradz) - 9,016 km²
  • Mezőtelkes (Mojín) - 10,840 km²
  • Rimatamásfalva (Tomášová) - 14,193 km²
  • Rimaszombat (Rimavská Sobota) - 28,223 km²
    • Kurinc (Kurinec)
    • Szabópuszta (Sabová)
    • Szabadkapuszta (Sobôtka)
    • Vinice

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét szombati napokon tartott hetivásárairól kapta. Nevének előtagja a Rima folyó melletti fekvésére utal.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rimaszombat látképe (1769). Festmény a Gömöri Múzeumból
Rimaszombat 1867-ben

Területe már a bronzkortól folymatosan lakott volt. Első ismert írásos említésekor (1268) Szombathely (Zumbothel) már kiváltságos helynek számít, mert a kalocsai érsek birtokának, az ún. rimai ispánságnak a központja volt. A Szombathely elnevezés a szombati napon tartott hetivásárra utal. A szombat napi vásárokat országszerte I. Géza király (1074-1077) állította fel. A város másik, Stefansdorf nevű részét német telepesek alapították. Ekkor két faluból állott, a kalocsai érsek birtokában. 1271-ben Rymoa Zumbota, 1321-ben Ryma Zumbath néven említik. 1335-ben Károly Róberttől kapta kiváltságait. 1387-ben az ide látogató Zsigmond király megerősítette ezeket. A 15. században védőfalakkal vették körül és kisebb vára is volt, melyet 1441-ben Giskra foglalt el, de Mátyás 1459-ben visszafoglalta. Többször is béketárgyalások színhelye volt Giskra és Hunyadi közt. 1506-ban tűzvész pusztította el, 1661-ben pallosjogot nyert. 1553-tól 1593-ig és 1596-tól 1686-ig török uralom alatt állott. A város sokat szenvedett a portyázó törököktől és vallási villongások is pusztították. Falainak nyoma sem maradt. A város 1747-ben kiváltotta magát jobbágyi kötelezettségei alól és szabad város lett. 1769-ben kálvinista polgárai megtámadták a katolikusok menetét, mire 1771-ben Mária Terézia a kálvinista templomot leromboltatta.

1786-ban Kishont vármegye székhelye lett. 1805-ben az austerlitzi csatából hazatérőben Kutuzov serege szállt meg itt. 1831-ben kolerajárvány pusztított. 1845 májusában itt választották meg Petőfit tiszteletbeli táblabíróvá. 1849 júliusában itt kezdte meg az egyezkedést Görgey az oroszokkal. Protestáns főgimnáziumában sok neves személyiség tanult, köztük Mikszáth és Izsó Miklós is. 1883-tól 1922-ig, majd 1938-től 1944-ig ismét Gömör-Kishont vármegye székhelye (1944 december 21-én foglalták el a szovjetek).

1948-ban Rimatamásfalvát, 1973-ban Baktit, 1974-ben pedig Dúsát, Mezőtelkest, Alsó- és Felsőpokorágyot csatolták Rimaszombathoz, melynek területe így csaknem a háromszorosára, 28,22 km²-ről 77,55 km²-re nőtt[3]. 1976-1990 között Zeherje is Rimaszombathoz tartozott.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régi vármegyeháza épülete a Főtéren, ma járási könyvtár
  • Az új megyeháza 1902-ben épült eklektikus stílusú épület. homlokzatán Gömör vármegye címere látható.
  • A városháza 1801-ben épült barokk-klasszicista stílusban.
  • A Gömöri Múzeum épülete 1850-ben huszárkaszárnyának épült, majd iskola, 1882-től pedig múzeum lett.
  • A régi gimnázium épülete 1794-ben épült, később kétemeletesre bővítették barokk stílusban. Itt tanult 1857 és 1863 között Mikszáth Kálmán is.
  • Az új gimnázium 1904-ben épült neoreneszánsz stílusban.
  • Tompa Mihály szobra, Holló Barnabás alkotása a város nagy szülöttét ábrázolja. 1902-ben avatták fel.
  • A Huszth-ház, Petőfi szálláshelye 1845-ben, falán emléktábla. 2006 nyarára lett teljesen felújítva, továbbá egy kis emlékszobának is helyt ad.
  • A vízimalom 1823-ban épült, ittjártakor Petőfi itt fürdött meg a Rimában.
  • Holokauszt–emlékmű az egykori zsinagóga helyén. Mag Gyula szobrászművész, két mózesi kőtáblát jelképező alkotását 2005. május 5-én avatták fel. Az emlékmű a városból elhurcolt több mint 1200 zsidó lakosnak állít emléket. A zsinagógát 1988-ban bontották le.[5]
Ferenczy István (1792-1856) emlékműve a református templom homlokzatán
  • A tamásfalvi városrészen áll a Zathureczkyek klasszicista kastélya. Ma mezőgazdasági kutatóintézet van benne.
  • A tamásfalvi harangtorony a hagyomány szerint már a 16. században is állt, 1945 után restaurálták.
  • Szabatkapusztán a törökök 1553-ban Fülek elfoglalása után várkastélyt építettek, innen sanyargatták a környék népét. Ma csak csekény maradványai láthatók.
  • Kurinc-pusztán egykor johannita kolostor állott.
  • A Barátkút Kurinc-puszta közelében csobogó forrásával a városiak kedvelt kirándulóhelye volt. A johanniták ide jártak ívóvízért.
  • A város melletti Kőjankó szikla alatt negyedkori tó található, közelében barlangok láthatók.
A katolikus templom a Főtéren

Kulturális élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Győry Dezső Kulturális Napok
  • A Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny országos döntőjét 1992 óta rendezik Rimaszombatban. A szavalóversenynek félévszázados hagyománya van, sokáig a Komáromi Napok keretében találkoztak az ország legjobbjai, később azonban Gömör szívében külön fesztivált kaptak a vers- és prózamondók.
A református templom a Főtéren

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Labdarúgás - a szervezett futballélet 1908-ban kezdődött a városban. A helyi labdarúgóklub fénykora a kilencvenes évek végére tehető, az FC Tauris Rimavská Sobota 1996-ban feljutott az élvonalba. A 2003/2004-es idény óta ismét a másodosztályban szerepel.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az evangélikus templom

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jávorszky, J.: Adalékok Rimaszombat történetéhez. In: Herman Ottó Múzeum évkönyve (1996) XXXIII-XXXIV, 15-621. o.
  • Blaskovics József 1989/1995: Rimaszombat és vidéke a török hódoltság korában.
  • Fábry János 1905: Gömörmegyei Múzeum múltja és jelene. Rimaszombat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rimaszombat témájú médiaállományokat.