Oldalfala

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oldalfala (Stránska)
Oldalfala04.JPG
Református templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Rimaszombati
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1332
Polgármester Tibor Sebők
Irányítószám 982 51
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 344 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 71 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 185 m
Terület 4,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Oldalfala  (Szlovákia)
Oldalfala
Oldalfala
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 24′ 00″, k. h. 20° 17′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 00″, k. h. 20° 17′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Oldalfala (másképpen Oldalfalva, régi nevén Szentlélekfalva, szlovákul Stránska) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. 2011-ben 344 lakosából 162 szlovák, 133 magyar és 28 roma volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tornaljától 5 km-re délnyugatra a Turóc partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést még "Sanctus Spiritus" azaz Szentlélek néven 1332-ben a pápai tizedjegyzékben említik először, de valószínűleg sokkal régebbi. 1335-ben még Zenthleluk, Zenthlelek, de 1773-ban már Odolfalva néven szerepel az írott forrásokban. A kezdetben a Zách család birtoka volt, majd a 1335-től a Székely családé, később több nemes családé. 1556-ban felégette a török, majd 1682-ben a török ellen vonuló lengyel csapatok teljesen elpusztították. 1750-ig puszta volt, ekkor telepítették újra. 1773-ban 8 jobbágy és 2 zsellércsalád élt a településen. 1828-ban 40 házában 280 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Közelében csalták tőrbe és gyilkolták meg a labancok Visnyay kuruc kapitányt. 1848-ban határában csata zajlott a honvédsereg és a császári csapatok között.

Vályi András szerint "ODALFALVA. Máskép Sz. Lélekfalva. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai Pletrik, és Sz. Miklósi Uraságok, lakosai többnyire reformátusok, fekszik Bejétől és Fügétől is 1/2 órányira, kis dombon, réttye, ’s három nyomásbéli, földgye termékeny, legelője elég, tűzi fája van, de épűletre való nélkűl szűkölködik, piatzozása 4 1/2 mértföldnyire Rozsnyón van." [2]

Fényes Elek szerint "Oldalfala, helység, Gömör vmegyében, a Rimaszombatból Tornalja s Rosnyó felé vivő országut mellett, Beje és Füge közt fekszik. Van a reformatusoknak templomjok. – A lakosok száma 328-ra megy, ezek közül 210 reform., 30 evang. férfi és 28 asszony, mindnyájan eredeti születésü magyarok. Van benne 4 7/8 urbéri és 6 1/3 majorsági telek, 15 zsellér; legelő és erdő 165 hold, szántófölde mindent megterem, rétje jó takarmányt ad. Van a helység keleti oldalán folyó Thurócz folyamán egy malma. F. u. Fáy és Fojgel urakon kivül ns Csiszár és Pongó családok." [3]

1910-ben 410, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1945 között Magyarország része volt.

2001-ben 334 lakosából 182 szlovák és 151 magyar volt.[4]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született 1949. november 2-án Pongó István nyelvész, germanista.

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Oldalfala témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]