Oldalfala
| Oldalfala (Stránska) | |
| Református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Turisztikai régió | Gömör |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1332 |
| Polgármester | Tibor Sebők |
| Irányítószám | 982 51 |
| Körzethívószám | 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 344 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 71 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 185 m |
| Terület | 4,87 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 48° 24′ 00″, k. h. 20° 17′ 00″ | |
| é. sz. 48° 24′ 00″, k. h. 20° 17′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Oldalfala (másképpen Oldalfalva, régi nevén Szentlélekfalva, szlovákul Stránska) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. 2011-ben 344 lakosából 162 szlovák, 133 magyar és 28 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Tornaljától 5 km-re délnyugatra a Turóc partján fekszik.
Története [szerkesztés]
A települést még "Sanctus Spiritus" azaz Szentlélek néven 1332-ben a pápai tizedjegyzékben említik először, de valószínűleg sokkal régebbi. 1335-ben még Zenthleluk, Zenthlelek, de 1773-ban már Odolfalva néven szerepel az írott forrásokban. A kezdetben a Zách család birtoka volt, majd a 1335-től a Székely családé, később több nemes családé. 1556-ban felégette a török, majd 1682-ben a török ellen vonuló lengyel csapatok teljesen elpusztították. 1750-ig puszta volt, ekkor telepítették újra. 1773-ban 8 jobbágy és 2 zsellércsalád élt a településen. 1828-ban 40 házában 280 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Közelében csalták tőrbe és gyilkolták meg a labancok Visnyay kuruc kapitányt. 1848-ban határában csata zajlott a honvédsereg és a császári csapatok között.
Vályi András szerint "ODALFALVA. Máskép Sz. Lélekfalva. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai Pletrik, és Sz. Miklósi Uraságok, lakosai többnyire reformátusok, fekszik Bejétõl és Fügétõl is 1/2 órányira, kis dombon, réttye, ’s három nyomásbéli, földgye termékeny, legelõje elég, tûzi fája van, de épûletre való nélkûl szûkölködik, piatzozása 4 1/2 mértföldnyire Rozsnyón van." [2]
Fényes Elek szerint "Oldalfala, helység, Gömör vmegyében, a Rimaszombatból Tornalja s Rosnyó felé vivõ országut mellett, Beje és Füge közt fekszik. Van a reformatusoknak templomjok. – A lakosok száma 328-ra megy, ezek közül 210 reform., 30 evang. férfi és 28 asszony, mindnyájan eredeti születésü magyarok. Van benne 4 7/8 urbéri és 6 1/3 majorsági telek, 15 zsellér; legelõ és erdõ 165 hold, szántófölde mindent megterem, rétje jó takarmányt ad. Van a helység keleti oldalán folyó Thurócz folyamán egy malma. F. u. Fáy és Fojgel urakon kivül ns Csiszár és Pongó családok." [3]
1910-ben 410, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1945 között Magyarország része volt.
2001-ben 334 lakosából 182 szlovák és 151 magyar volt.[4]
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1949. november 2-án Pongó István nyelvész, germanista.
Képtár [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis
|
||||||||

