Bátka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bátka (Bátka)
Batka templom2.JPG
Református templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Rimaszombati
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Polgármester Hencz Péter
Népesség
Teljes népesség 968 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 176 m
Terület 12,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bátka (Szlovákia)
Bátka
Bátka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 23′, k. h. 20° 11′Koordináták: é. sz. 48° 23′, k. h. 20° 11′
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bátka (szlovákul Bátka) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. Alsó- és Felsőbátkát 1906-ban egyesítették.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rimaszombattól 11 km-re keletre a Balog-patak jobb partján.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faluban régóta fészkelnek gólyák. 2012-ben a kéményen lévő fészekben 3 fiókát számoltak össze, 2013-ban nem költöttek, 2014-ben 4 fiókát számoltak össze. Ezenkívül több fészekalátét is van a faluban.[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1294-ben említik először, de a település valószínűleg már a 11. században is megvolt. Felsőbátka 1294-ben keletkezett azon a területen, melyet Tumbold Krispin kapott adományként. Első említése 1341-ben történt. 1414-ben Alsóbátkát "Also Bathka", Felsőbátkát "Felseubathka" néven említik. A bitokos Bátky családot 1294-től említik az oklevelek. Alsóbátka családjai közül 1389-ből a Myke család, 1550-ből pedig a Csont, a Fejes, a Gál, a Mács, a Szívos család ismert. A felsőbátkai családok közül a Vass családot érdemes említeni. Alsóbátkában kevés nemes volt, itt főleg jobbágyok éltek, közülük emelkedett a nemesek közé Szívos-család, akiknek I. Lipót király 1690-ben nemességet adott. Alsóbátkában hosszabb ideig a Kállay, a Bakos, a Szentmiklósi és a Bornemissza családnak voltak birtokai. Felsőbátka ezzel szemben úgynevezett kuriális falu volt, ahol jobbágyság alig élt, hanem inkább kisebb birtokokon gazdálkodó birtokosok. A nemesi családok közül a Bátky, a Kollát, a Csikó család érdemel említést. Külön ki kell emelni a Bornemissza családot, amely a második világháborúig volt birtokos a faluban. A török támadások következtében a lakosság száma csökkent, 1715-ben csak 9 család lakott a településen. 1828-ban Alsóbátka 58 házában 497 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Felsőbátkának 19 háza volt 159 lakossal.

Vályi András szerint "BÁTKA. alsó Bátka. Elegyes falu Gömör Vármegyében, birtokosai több Uraságok, határbéli földgye termékeny, de tsekély legelője van, Rimaszombat piatzozásának helye, egy mértföldnyire, fája tűzre kevés, kaposztája, gyümöltsös kertyei jók, második Osztálybéli. Felső Bátka. Magyar falu Gömör Vármegyében, Cziko, és más Uraknak birtokában, lakosai katolikusok, és reformátusok, kies helyen fekszik, középszerű tulajdonságai szerént, második Osztálybéli. " [3]

Fényes Elek szerint "Alsó-Bátka, magyar falu, Gömör- és Kis-Honth egyesült vgyékben, ut. p. Rimaszombathoz 1 mfdnyire: 28 kath., 473 ref., 28 evang. lak. Határa nagyobb részt sík és termékeny; rétjei a Balogh mentében jók; tölgyes erdeje derék. Itt számos nemesség lakik. F. u. többen. Felső-Bátka, magyar falu, Gömör- és Kis-Honth egyesült vgyékben, a Balogh vize mellett: 103 kath., 38 ref., 10 evang. lak. Határa hasonlit az Alsó-Bátkaiéhoz. Kastély. F. u. többen. Ut. p. Rimaszombat." [4]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 475, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2011-ben 968 lakosából 700 magyar, 206 szlovák, 19 cigány és 40 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

 
 
 
 
 
  • Református temploma a 19. század elején épült klasszicista stílusban, 1908-ban átépítették.
  • Felsőbátkán áll a Bornemissza család 1895-ben épített neoklasszicista kastélya, sokáig raktárként szolgált, de 2000-ben felújították.
  • A községháza előtt álló kopjafa a falu múltjának és a magyar államiság ezredik évfordulójának állít emléket.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született 1835-ben Bényei István színigazgató, újságíró. A "Ludas Matyi" című humoros lap, majd a "Színészek Lapja" folyóiratok szerkesztője.
  • Itt született 1931. április 18-án Mács József író, publicista, szerkesztő, műfordító[6].

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. bociany.sk
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. [portal.statistics.sk/showdoc.do?docid=51712]
  6. Tóth László (szerk.): Szlovákiai magyar írók arcképcsarnoka, SZMIT, 2009

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bátka témájú médiaállományokat.