Murányalja

Murányalja (Muráň)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Nagyrőcei
Turisztikai régió	Gömör
Rang	község
Első írásos említés	1321
Polgármester	Roman Goldschmidt
Irányítószám	049 01
Körzethívószám	058
Népesség
Teljes népesség	1250 fő (2011) +/-
Népsűrűség	12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	393 m
Terület	103,15 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Murányalja Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 44′ 30″, k. h. 20° 02′ 50″48.7416666667, 20.0472222222
Murányalja weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Murányalja (szlovákul Muráň, korábban Podmuráň, németül Unter-Muran) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában. 2011-ben 1250 lakosából 1201 szlovák volt.

Fekvése

Nagyrőcétől 8 km-re északkeletre fekszik.

Nevének eredete

A falu nevét a felette emelkedő várról kapta, a szláv muráň kőből épültet jelent.

Története

Várát IV. Béla építtette a 13. század második felében, 1271-ben említik először, 1321-ben romos állapotú, majd újjáépül. A 15. század közepén Giskra serege foglalta el, majd Mátyás foglalta vissza. 1548-ban urától Basó Mátyástól foglalta el Salm császári serege, mivel az rablóvárként használta. 1644-ben Wesselényi Ferenc úgy foglalta el, hogy úrnője Széchy Mária a kezére játszotta. 1666. augusztus 23-án itt határozták el Wesselényi Ferenc vezetésével köznemesség vezérei, hogy a Habsburgok ellen szövetségre lépnek. Thököly serege 1678-ban és 1683-ban is elfoglalta. 1702-ben hatalmas tűzvész pusztította el, de újra helyreállították. 1703-ban parancsnoka átadta a kurucoknak. A szabadságharc leverése után 1720-ban Koháry István nyert rá adományt. 1760 után szerepe már nem volt, a várat sorsára hagyták, azóta pusztul. 1782-ben régiségbúvárok feltárták a Széchyek itteni sírboltját, ahol megtalálták Széchy Györgyné (1625), Homonnai Drugeth Mária és Wesselényi Ferenc (1667) koporsóit.

A község 1321-ben a vár szolgálófalujaként keletkezett. 1427-ben "Moranalya", 1435-ben "Mwran" néven említik. 1427-ben 24 adózó portája volt, 1438 előtt vámszedőhely állt itt. A 16. században vasat bányásztak és dolgoztak fel területén. Emellett zsindelykészítéssel, állatartással, lótenyésztéssel foglalkoztak. 1558-ban 11 adózó családja volt. 1574-ben a török égette fel a falut, 1610-ben Bocskai hajdúi dúlták fel. Az 1709 és 1710 években dúló pestis 446 áldozatot követelt. 1773-ban 35 jobbágy és 33 zsellérportája volt. 1823-tól fűrésztelep, kerámiagyár működött a területén. 1828-ban 140 házában 1213 lakos élt. 1849. február 26-án határában, Murány és Tiszolc közötti csatában győzte le a magyar honvédsereg a felkelő szlovákokat. 1910-ben a falunak 1117, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott.

2001-ben 1250 lakosából 1230 szlovák volt.

Nevezetességei

A vár kaputornya

• A falutól északkeletre a Cigánka 938 m magas csúcsán állnak egykori várának romjai.
• A Koháry-Coburg-kastély 1793-ban épült empire stílusban.
• Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1894-ben épült neogótikus stílusban.
• A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1890-ben épült.
• Késő barokk plébániája 1801-ben épült.
• Itt született Martin Porkay (Pikler Márton) műértő

Külső hivatkozás

• [1] Tinódi Sebestyén: Szitnya, Léva, Csábrág, és Murán várának megvevése (1549)
• A község a kistérség honlapján
• Fotógaléria
• FOlyik a vár felújítása, kevés a pénz
• Hivatalos oldal
• Községinfó
• Murány vára a Gömör-Kishonti régió honlapján
• Travelatlas.sk
• E-obce.sk
• Fényképek a várról