Lehelfalva
| Lehelfalva (Revúcka Lehota) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Nagyrőcei |
| Turisztikai régió | Gömör |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1427 |
| Polgármester | Dušan Pavlák |
| Irányítószám | 049 18 |
| Körzethívószám | 058 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 323 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 47 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 304 m |
| Terület | 6,83 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Lehelfalva
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 40′ 20″, k. h. 20° 10′ 50″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Lehelfalva (1899-ig Umrla-Lehota, szlovákul Revúcka Lehota) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban. 2011-ben 323 lakosából 313 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagyrőcétől 5 km-re délkeletre a Murány bal partján fekszik.
Története [szerkesztés]
A település a 14. században a vlach jog alapján keletkezett, 1427-ben "Lehowtha" alakban említik először. Murány várának tartozéka volt. A későbbiekben 1435-ben "Lohota", 1548-ban "Kyslehota", 1563-ban "Vmerla Lehotta", 1573-ban "Lehotta Minor alias Vmrla Lehotta" néven említik. Eredeti neve Lehota volt, 1563-ban szlovákul a "Halott Lehota" nevet kapta, mivel egy rajtaütés során lakossága elpusztult, mindössze egyetlen nő maradt életben. Lakói a későbbiekben pásztorkodással, szénégetéssel foglalkoztak. 1828-ban 45 házában 412 lakos élt. A 19. században lakói mezőgazdasággal foglalkoztak és környékbeli hámorokban dolgoztak.
Vályi András szerint "Umro Lehota. Tót falu Gömör Várm. földes Ura G. Koháry Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Nagy Rötzének szomszédságában, mellynek filiája, földgye soványas, legelője elgé van, fája tűzre elég, piatzozó helye két mértföldnyire." [2]
Fényes Elek szerint "Lehota (Jolsva), tót falu, Gömör és Kis-Honth vmegyében, Jolsvához észak-nyugotra 1 1/2 órányira: 61 kath., 351 evang. lak., evang. anyaszentegyházzal. F. u. h. Coburg. " [3]
1910-ben 452, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott. 1948-óta viseli mai hivatalos nevét.
2001-ben 339 lakosából 323 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Evangélikus temploma 1793-ban épült klasszicista stílusban.
- A község határában található a Flipper nevű gát, mely a Murány patak vizét 38 hektáron duzzasztja fel. A vizet a környező üzemek, a lubényi Slovmag és a jolsvai SMZ hasznosítja. A tó népszerű a horgászok körében is.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||
