Cserencsény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cserencsény
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Rimaszombati
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Polgármester Iveta Hulinová
Népesség
Teljes népesség 550 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 109 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 215 m
Terület 5,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cserencsény  (Szlovákia)
Cserencsény
Cserencsény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 25′, k. h. 19° 59′Koordináták: é. sz. 48° 25′, k. h. 19° 59′
Cserencsény weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cserencsény (szlovákul Čerenčany) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában, Rimaszombattól 5 km-re északnyugatra, a Rima bal partján. 2011-ben 550 lakosából 459 szlovák és 20 magyar volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1334-ben "Cherenchen" néven említik először, amikor az esztergomi érsekség birtoka volt, de korábban keletkezett. A 15. században Ajnácskő várának uradalmához tartozott. 1828-ban 34 házában 295 lakosa élt, akik mezőgazdasággal, fazekassággal, bognármesterséggel foglalkoztak.

Vályi András szerint "CSERECSENY. Cserentsa. Tót falu Kis Hont Vármegyében, földes Ura Lusinszky Uraság, lakosai evangelikusok, fekszik Rima Szombattól nem meszsze, fazekakat, és abrontsokat készítenek lakosai, ’s egész Ketskemétig, Czéglédig lehordgyák eladásra, tűzre való fája elegendő, de épűletre ’s alkalmatos, nagyobb gerendáknak valók nintsen, határbéli földgye termékeny, és síkos, ’s könnyen miveltetik, piatzozása Rima Szombatban, nevezetes tulajdonságaira nézve, az első Osztályba tétetett. " [2]

Fényes Elek szerint "Cserencsény, tót falu, Gömör- és Kis-Honth egyesült vgyékben, Rimaszombathoz északra egy órányira, a Rima mellett: 56 kath., 239 evang. lak. Evang. anyaszentegyház. Határa nagyobb részt róna és termékeny, erdeje van. F. u. többen." [3]

1910-ben 301, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott. Lakói a háború után a környező nagybirtokokon dolgoztak.

2001-ben 488 lakosából 461 szlovák volt.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Evangélikus temploma 1831-ben épült klasszicista stílusban a korábbi templom alapjain. Tornya 1861-ben épült.
  • Klasszicista kúriája 1860-ban épült, később historizáló stílusban építették át.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]