Gömörlipóc
| Gömörlipóc (Lipovec) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1413 |
| Polgármester | Oľga Rízová |
| Irányítószám | 980 23 |
| Körzethívószám | 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 97 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 24 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 510 m |
| Terület | 4,09 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Gömörlipóc
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 33′ 00″, k. h. 20° 03′ 53″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Gömörlipóc (szlovákul Lipovec) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.
2011-ben 97 lakosából 51 szlovák és 26 magyar volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Rimaszombattól 35 km-re északkeletre fekszik. Gömörlipóc zsákfalu, egyetlen úton közelíthető meg Szilistye (5 km) felől.
Délről Szilistye, nyugatról Dobrapatak és rövid szakaszon Balogrussó, északkeletről Ratkószabadi, keletről pedig Újvásár községekkel határos. Keleti határa járáshatár a Rimaszombati és a Nagyrőcei járás között.
4,0946 km²-es területe nem változott a 20. század során.
Története [szerkesztés]
1413-ban "Lypolch" alakban említik először. 1427-ben "Lypowch", 1450-ben "Lypoch" néven szerepel az összeírásokban. 1427-ben 7 portája volt. A Berencsényi, majd a 17. századtól több nemesi család birtoka volt. 1773-ban 16 jobbágy és 32 zsellércsalád élt a településen. 1828-ban 40 házában 338 lakos élt, akik állattartással, kézművességgel, idénymunkákkal foglalkoztak.
Vályi András szerint "LIPÓCZ. Tót falu Gömör várm. földes Urai G. Kohári, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Dobozhoz közel, és annak filiája, határja is hozzá hasonlító." [2]
Fényes Elek szerint " Lipocz, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyében, Ratkohoz délre 1/2 mfd., 11 kath., 327 evang. lak., kik bordákat csinálnak, s viasszal kereskednek. Erdeje bikk, nyár és mogyorófákból áll. F. u. többen. Ut. posta Rimaszombat." [3]
1910-ben 295, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott.
1921-ben 254 lakosa volt, ebből 237 szlovák nemzetiségű, 225 pedig evangélikus vallású[4].
2001-ben 75 lakosából 57 szlovák és 13 magyar volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Evangélikus temploma 1793-ban épült.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai
|
||||||||
