Jolsva
| Jolsva (Jelšava) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia |
||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Nagyrőcei | ||
| Rang | város | ||
| Első írásos említés | 1243 | ||
| Polgármester | Milan Kolesár | ||
| Irányítószám | 049 16 | ||
| Körzethívószám | 058 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3229 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 69 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 258 m | ||
| Terület | 46,80 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Jolsva
Pozíció Szlovákia térképén
|
|||
| é. sz. 48° 37′ 40″, k. h. 20° 14′ 25″ | |||
| Jolsva weboldala | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Jolsva (szlovákul Jelšava, németül Jelschau/Eltsch, latinul Alnovia) város és bányászati központ Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban. 2011-ben 3229 lakosából 2195 szlovák, 477 roma és 42 magyar volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagyrőcétől 11 km-re délkeletre a Murány völgyében fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
A szlovák jelsava égerfákkal benőtt helyet jelöl.
Története [szerkesztés]
Jolsvát a 13. században bányásztelepülésként alapították. 1243-ban „Ilswa” néven említik először, de első favára már a tatárjárás előtt állt. A települést az itteni vas és ólombányák művelésére idetelepített német bányászok alapították. Az 1440-es években a husziták, 1556-ban a törökök foglalták el. Először a 13. század elején épült itt vár,amely elpusztult, helyette a régi közelében 1327 után építettek várat a Jolsvaiak. Az 1440-es években elfoglalták a husziták, ezután nem sokkal elpusztult, mert 1453-ban már nem szerepel, azóta rom. A település 1551-ben vásártartási jogot kapott. 1557-ben I. Ferdinánd király az árvízi pusztítás miatt három évre felmentette az adófizetés alól. 1659-ben III. Károly királytól adómentességet és kiváltságokat kapott. A város főterét egykor fal vette körül. A 18. századtól egymás után alakultak a város céhei, melyekben 42 kézművesmester tömörült. A 19. századtól a városban jelentős magnezitipar fejlődött ki. Magnezitgyára 1921-ben épült fel, a termelés 1923-ban indult.
Vályi András szerint „JOLSVA. Alnovia, Elts Jelsova. Népes mező Város Gömör Várm. földes Ura G. Koháry Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Murány hegyéhez kér, Pelsőczhöz pedig más fél mértföldnyire, Murány felé a’ Város’ közepén szép Várhoz hasonlító kastéllyal ékesíttetik; rész szerént Timárok lakják, kereskedők, és szántó vetők, vagynak lakosaik között, kik fa edényeket is készítenek. A’ Városnak két nevezetesebb útszája van; épűletei között leg nevezetesebb a’ Városháza, melly jó intézettel építtetett, Ispotállya in van. Földgye középszerű, de némelly része nehéz mivelésű, legelője elég, fája, malma ’s négy Otszágos vásárja hasznos, a’ szomszéd Vas hámoroknál is pénzt kereshetnek. ” [2]
Fényes Elek szerint „Jolsva, (Eltsch, Alnovia, Gallsova), szabadalmas tót mv., Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Rozsnyóhoz nyugotra 2 mfldnyire: 1060 kath., 3015 evang. lak., kath. és evang. szentegyházakkal s oskolákkal. A h. Coburg régi kastélya csaknem egészen márványból épült. Határának nagyobb része hegyes; szántóföldjei középszerüek s nem elegendők; rétjei a völgyekben jók, de a Jolsva partjain fekvők gyakran elöntetnek; erdeje mindig kevesbedik, s már nagy részt a hegyek oldalait erdők helyett csak bokrosok fedik; gyümölcsös kertjei nagyon szépek, s a legválogatottabb fajokkal dicsekedhetnek, különösen cseresznyéjök egész erdővel van s híres jóságu. Egyébiránt kézmivességből és kereskedésből több ember él itt, mint földmivelésből. Nevezetesen kézmivesek csak 600-on felül vannak, s ezek közt számos timár (ezek híres bőrt készitnek), fazekas, harangmives, posztó- és guba-csináló találtatik. F. u. h. Coburg. ” [3]
1910-ben 2846 lakosából 2289 magyar és 449 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Gömör és Kis-Hont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott.
2001-ben 3287 lakosából 2774 szlovák, 312 cigány és 81 magyar volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A várostól északkeletre emelkedő 810 m magas hegyen állnak várának romjai.
- Római katolikus temploma a korábbi gótikus templom helyén 1838 és 1849 között épített nagyméretű klasszicista épület.
- Evangélikus temploma 1789 és 1834 között épült copf-klasszicista stílusban.
- A főtéren álló Koháry-kastély vagy Koháry-Coburg-kastély a régi templomos kolostor helyén épült 1800-ban copf-klasszicista stílusban.
- A városháza 1781-ben épült rokokó stílusban.
- A katolikus plébánia 18. századi barokk épület.
- Az egykori városi szegényházat a 18. században barokk stílusban iskolává építették át.
- Máis iskolája 1784-ben épült, korábban evangélikus iskola volt.
- A Redut épülete 1845-ben épült, klasszicista stílusú.
- A városban több 18. századi eredetű polgárház áll klasszicista stílusban átépítve.
- Határában kis fürdőtelep található Jolsvafürdő néven.
Híres emberek [szerkesztés]
Itt született:
- 1849. május 30-án Fabinyi Rudolf vegyész, tudományszervező, az első magyar nyelvű kémiai folyóirat – a Vegytani Lapok – alapítója, a Magyar Kémikusok Egyesületének első elnöke.
- 1886. november 11-én Basilides Mária opera-énekesnő, a Nemzeti Színház örökös tagja.
- Zsilka Ignác katolikus pap (1797-1827)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Alapinformációk
- Jolsva Szlovákia térképén
- A magnezitgyár honlapja
- Jolsva várának ismertetője
- Travelatlas.sk
- Tourist-channel.sk
- E-obce.sk
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||
