Kövecses
| Kövecses (Štrkovec) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Turisztikai régió | Gömör |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1323 |
| Polgármester | Norbert Keszi |
| Irányítószám | 980 45 |
| Körzethívószám | 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 367 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 84 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 169 m |
| Terület | 4,35 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kövecses
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 21′ 40″, k. h. 20° 19′ 25″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kövecses (szlovákul Štrkovec) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. 2011-ben 367 lakosából 285 magyar, 43 szlovák és 36 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Tornaljától 7 km-re délre a Sajó bal partjának termékeny síkságán fekszik.
Története [szerkesztés]
1323-ban "Kwesd" alakban említik először. 1351-ben "Kueches", 1427-ben "Koweches" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A 15. században a Dancs család birtokközpontja volt, akik 1427-ben 10 portát bírtak a faluban. A 16. század háborúiban lakossága elmenekült. 1551-ben csak 6 jobbágyportája volt. 1773-ban 7 jobbágy és 6 zsellércsalád élt itt. 1828-ban 38 házában 263 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "KÖVECSES. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai Dancs, és Vaisz Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik a’ Sajó mentében egy igen gyönyörûen emelkedõ parton, határja jó, réttye elég van, piatzozása három mértföldnyire, keresettye szõlõ mivelés által, legelõje elegendõ, ’s épûletre való fája is van." [2]
Fényes Elek szerint "Kövecses, magyar falu, Gömör vmegyében, felülről a Kerepeczi pusztával, alólról Recske helységgel határos, rónaságon fekszik, ut. post. Tornallyától a Putnok felé vivő országút két oldalán, reformatus templommal. A lakosok száma 160, kik közül róm. kath. 7, ref. 140, evang. 13, mindnyájan eredet szülte magyarok. Van 3 1/8 urbéri telek, majorsági jobbágy 4, majorsági telek 19 2/8, zsellér 14, lakó 3; erdő 128 hold. Szántófölde mindent bőven terem; rétje sok és jó takarmányt ad, ollykor egy rész a Sajó vize által elöntetik; a lakosok a szarvasmarha-tenyésztést s hizlalást üzik. Birják Dancs, Abaffi, Lukács urak." [1]
1910-ben 311, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott.
2001-ben 377 lakosából 319 magyar volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Evangélikus temploma 1825-ben épült, mai formáját az 1885-ben végzett átépítés során nyerte.
- A Jansen család klasszicista kastélya a 19. században épült.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
|
||||||||
