Kecső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 


Kecső (Kečovo)
Kostol - Kecovo.jpg
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Rozsnyói
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1272
Polgármester Lőrinc Gyula
Irányítószám 049 55
Körzethívószám 058
Népesség
Teljes népesség 375 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 28 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 332 m
Terület 13,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kecső  (Szlovákia)
Kecső
Kecső
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 29′ 34″, k. h. 20° 29′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 34″, k. h. 20° 29′ 00″
Kecső weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kecső (szlovákul Kečovo) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rozsnyótól 25 km-re délre a magyar határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falut 1272-ben "Kucheu" néven említik először, de valószínűleg már a 12. században is létezett. A Kacsics család birtoka volt. Szent László temploma a 14. században már állt. 1564-ben egy török betörés következtében lakossága kipusztult és csak a 18. században telepítették újra. A Ragályi és a Fáy családok birtoka volt. Temploma 1820-ra épült újjá. 1828-ban 45 házában 238 lakos élt. Lakói kovácsmesterséggel, szénégetéssel, pálinkafőzéssel, állatartással foglalkoztak.

Vályi András szerint "KECSŐ. Magyar falú Gömör Várm. földes urai Ragályi, Fáy, és több uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Agtelek mellet, Torna Vármegyének szomszédságában, földgye jó búzát terem, piatzozásra Rozsnyón 3 1/2 mértföldnyire, réttye sekélyes, földgye szorgalmatos mivelést kiván, fája mind a’ két féle sok, keresettye a’ szomszéd vas verő műhelyekben, szenet is égetnek, kapa verő hámorja is van, erdője nagy, réttye sekély." [2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: "Kecső, magyar falu, Gömör vmegyében, hegyek közt igen szűk völgyben fekszik, Aggtelek és Hoszszuszó helységekkel határos. Az evangelikus oskolával átellenben a helységen keresztülfolyó patakcsán van épülve malma, melly esős időben jövedelmes. Van ama jóságáról híres kapát s ásót készitő hámorja is. A lakosok szám 334-re megy; ezek közül evang. férfi 90, asszony 80, rom. kath. férfi 82, asszony 65, reform. 17. Mindnyájan eredeti magyarok. Van benne 4 urbéri telek, lakó 12, irtásokban 10 6/8 telek a lakosoknál; erdő és legelő 2345 hold. Szántófölde zabon és burgonyán kivül csak nagy szorgalom után terem meg egyebet; rétje igen kevés, mind a mellett a lakosoknak bő és jó legelőjük van, szarvasmarhát és juhot bőven tartanak. Szén, mész, s ezek fuvarozása által könnyítenek élelmük keresésén." [1]

1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az első bécsi döntés következtében – ismét Magyarországhoz tartozott.

A domicai barlang bejárata

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 472, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 431 lakosából 396 magyar és 30 szlovák volt.

2011-ben 375 lakosából 331 magyar és 38 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1827-ben épült klasszicista stílusban.
  • Evangélikus temploma 1820-ban épült klasszicista stílusban.
  • A falu határában található a Baradla–Domica-barlangrendszer Domica szakaszának bejárata, melyet 1926-ban fedeztek fel pénzügyőrök az itteni csempészet vizsgálata közben. A barlang szlovákiai szakasza 7 km hosszú.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Liszka József 1991 (szerk.): Utánpótlás 1. Dolgozatok Kecső néprajzából. Köbölkút.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]