Berzéte

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berzéte (Brzotín)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Rozsnyói
Turisztikai régió Felső-Gömör
Rang község
Polgármester Pavol Gášpár
Népesség
Teljes népesség 1316 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 267 m
Terület 20,58 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Berzéte (Szlovákia)
Berzéte
Berzéte
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 38′, k. h. 20° 30′Koordináták: é. sz. 48° 38′, k. h. 20° 30′
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Berzéte (szlovákul Brzotín) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában, Rozsnyótól 3 km-re délnyugatra a Sajó jobb partján. 2011-ben 1316 lakosából 629 szlovák, 555 magyar és 73 roma volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu írott forrásban 1242-ben "Berzethe" néven szerepel először, amikor aranyat bányásztak a határában. A Bebek, majd 1293-tól a Máriássy család birtoka, ekkor "Berzete" alakban szerepel.

Várát 1311-ben említik, valószínűleg az Ákos nembeli Fülöp, vagy fia Lukács építtette. A 14. század folyamán elpusztulhatott, csak 1475-ben említik újra. 1556-ban elfoglalta a török, majd 1573-ig rablólovagok uralma alatt állt, ekkor azonban a törökök elfoglalták és lerombolták. Csak csekély romjai láthatók.

A faluban a 14. században vámszedőhely volt, ahol a Szepesség felé menő úton vitt árukat vámolták. 1557-től a falu a töröknek fizetett adót. A falu lakói később bányászattal, állattenyésztéssel foglalkoztak. Bányáiból termelt vas feldolgozására a 19. században vasolvasztó kemencék működtek. Nagyolvasztóját 1847-ben építették. 1828-ban 164 házában 1211 lakos élt. A vasfeldolgozás a 19. század végén fejeződött be.

Vályi András szerint "BERZÉTE. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Ura Márjási Uraság, lakosai katolikusok is, de leg inkább reformátusok, és evang. fekszik Rozsnyótól északra, Szalócztól délre fél órányira, meszsze terjedő szántó földgyei vannak Sajó vize folyása mellett, ’s erdővel is bír; lakosainak egy része szekerességgel is keresi kenyerét a’ Rozsnyaiaknak portékáikat eladás végett horván. Nevezetesek itten az úgy nevezett Faisz, és Kalmár leg jobb vasat verő hámorok, földgye, ha trágyáztatik, bőven terem gabonát, sőt két nyomása árpát is, réttyei jók, piatzozása közel Rozsnyón, legelője elég, fája tűzre, és épűletre, gyümöltsös kertyei termők, pénzt kereshetnek két nagy, és egy kisebb vas hámoraiban, malma kettő, első Osztálybéli. " [2]

Fényes Elek szerint "Berzéthe, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vármegyékben, Rozsnyóhoz délre 1/2 órányira: 386 kath., 825 ref. lak. Ref. anyatemplom. Lakosai főképen földmivelésből élnek és fuvaroznak. F. u. a Máriássy nemzetségbeliek, kiknek itt 3 kastélyuk van. Ut. p. Rozsnyó" [3]

A falunak 1910-ben 1171, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott.

2001-ben 1238 lakosából 535 szlovák, 495 magyar és 191 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]