Márkuska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Márkuska (Markuška)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Rozsnyói
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1311
Polgármester Ondrej Lipták
Irányítószám 049 34
Körzethívószám 058
Népesség
Teljes népesség 168 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 381 m
Terület 6,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Márkuska  (Szlovákia)
Márkuska
Márkuska
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 43′ 50″, k. h. 20° 19′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 50″, k. h. 20° 19′ 30″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Márkuska (szlovákul: Markuška) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2011-ben 168 lakosából 158 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rozsnyótól 28 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falut egy Márton nevű bíró alapította 1311-ben vételi jog alapján. A csetneki Bebek család birtoka volt. 1427-ben "Kerekreth" néven említik először, Jolsva uradalmához tartozott. A 15. században a murányi váruradalom része. Ezután Kerekrét falu ismeretlen okból elpusztult. Később "Aranyas" nevű bányászfalu állt itt, melyet 1563-ban "Márkuska", 1566-ban "Aranias Markuska", 1568-ban "Márkuska-Aranyas", 1569-ben "Araniasska", 1582-ben "Markusska alias Aranyas" néven említik. A 16. század második felében Krasznahorka várának tartozéka. Lakói szénégetésből, kohászatból, bányászatból, tímármesterségből éltek. A kezdetben bányásztelepülést a 16. század elején vlach pásztornépek kezdték benépesíteni. 1563-ban a vlachokon kívül 8 jobágycsalád élt a településen. 1709-1710-ben a pestisjárvány lakosságát teljesen elpusztította, ezért újra kellett telepíteni. A 18. században lakói földműveléssel foglalkoztak és a közeli bányákban dolgoztak. Ebben a században megindult a vastermelés is. A 19. században két vashámor működött itt. 1828-ban 36 házában 318 lakos élt, akik főként szénégetéssel, fuvarozással, állattartással foglalkoztak. A 19. század közepén rezet bányásztak itt.

Vályi András szerint "MÁRKUSKA. Tót falu Gömör Várm. földes Urai Andrási, és több Urak, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, fekszik Hánkovához nem meszsze, határjának földgye néhol sovány, és kőves, Dubrava hegyének egy része határjához tartozik, réttye soványos, fája, legelője elég van, ’s piatzozása közel." [2]

Fényes Elek szerint "Márkusfalva (Markuska), tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Csetnekhez 1 1/2 órányira: 8 kath., 310 evang. lak., kik gabonával, lóval kereskednek. Földe hegyes, sovány, s vizmosásoknak van kitéve. F. u. nagyobb részt az Andrásy nemzetség. " [3]

1910-ben 194, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.

2001-ben 171 lakosából 155 szlovák és 16 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]