Szádalmás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Szádalmás (Jablonov nad Turňou)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Rozsnyói
Turisztikai régió Kassai
Rang község
Első írásos említés 1235
Polgármester Slavomír Zubriczky
Irányítószám 049 43
Körzethívószám 058
Népesség
Teljes népesség 808 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 227 m
Terület 24,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szádalmás (Szlovákia)
Szádalmás
Szádalmás
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 35′ 30″, k. h. 20° 40′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 30″, k. h. 20° 40′ 20″
Szádalmás weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szádalmás (szlovákul: Jablonov nad Turňou) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2011-ben 808 lakosából 650 magyar és 129 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rozsnyótól 14 km-re délkeletre a Torna bal partján a magyar határ közelében fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1234-ben "Almás" néven említik először. A falu valószínűleg a 13. században keletkezett, a 14. században már állt gótikus temploma. Torna várának uradalmához tartozott, majd a 16. századig a Bebekek birtokaként a pelsőci uradalom része. Később a szádvári uradalom része, majd köznemesi község. 1720-ban 43 család élt a faluban, közülük 13 köznemes és 30 jobbágycsalád. 1828-ban 136 háza és 695 lakosa volt. Lakói szőlő- és gyümölcstermesztéssel, földműveléssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "ALMÁS. Magyar falu Torna Vármegyében, nevezetét Almássaitól vette, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, és más Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik Tornától egy mértföldnyire, egy völgyben gyönyörű helyen. Határbéli földgye mindenféle gabonát terem, réttye sarjút is hoz, vagyonnyainak eladására jó alkalmatosága, legelője elegendő, fája mind a’ kétféle, első Osztálybéli bora, makkja, ’s gazdag gyümöltsös kertyei a’ határban, a’ szőlők alatt pedig káposztás földgye, ezen kivűl a’ községnek 12. kaszás alá való réttye, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Almás, magyar falu, Abauj-Torna vgyében, Tornához nyugotra 2 mfdnyire: 390 kath., 298 reform. és evang., 19 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Tágas szőlőhegy. Sok gyümölcs, különösen szilva és alma. Termékeny határa jó buzát s káposztát terem; rétje kétszer kaszálható; erdeje van. A falu a tornai kies völgyben fekszik, s itt visz el a Kassáról Rosnyóra vivő országút, melly már most a szoroskői szorulatot elkerülvén, egyenesen Hárskútnak tart, s kősziklákba bevágva, roppant szorgalommal, mesterséggel, és költséggel készült. F. u. nagyobb részt h. Eszterházy, kinek itt több szép gazdasági épülete, s nagy pinczékkel ellátott magtára van. A helység 16 1/4 egész urbéri telket számlál. Ut. p. Rosnyó."[3]

1910-ben 853, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott.

2001-ben 860 lakosából 746 magyar és 108 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született 1934. augusztus 5-én Kardos István szociológus, helytörténész, szakíró.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]