Szádalmás
| A településen világörökségi helyszín található |
| Szádalmás (Jablonov nad Turňou) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Rozsnyói |
| Turisztikai régió | Kassai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1235 |
| Polgármester | Pavel Hric |
| Irányítószám | 049 43 |
| Körzethívószám | 058 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 808 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 33 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 227 m |
| Terület | 24,46 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 48° 35′ 30″, k. h. 20° 40′ 20″ | |
| é. sz. 48° 35′ 30″, k. h. 20° 40′ 20″ | |
| Szádalmás weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szádalmás (szlovákul Jablonov nad Turňou) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2011-ben 808 lakosából 650 magyar és 129 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Rozsnyótól 14 km-re délkeletre a Torna bal partján a magyar határ közelében fekszik.
Története [szerkesztés]
1234-ben "Almás" néven említik először. A falu valószínűleg a 13. században keletkezett, a 14. században már állt gótikus temploma. Torna várának uradalmához tartozott, majd a 16. századig a Bebekek birtokaként a pelsőci uradalom része. Később a szádvári uradalom része, majd köznemesi község. 1720-ban 43 család élt a faluban, közülük 13 köznemes és 30 jobbágycsalád. 1828-ban 136 háza és 695 lakosa volt. Lakói szőlő- és gyümölcstermesztéssel, földműveléssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "ALMÁS. Magyar falu Torna Vármegyében, nevezetét Almássaitól vette, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, és más Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik Tornától egy mértföldnyire, egy völgyben gyönyörű helyen. Határbéli földgye mindenféle gabonát terem, réttye sarjút is hoz, vagyonnyainak eladására jó alkalmatosága, legelője elegendő, fája mind a’ kétféle, első Osztálybéli bora, makkja, ’s gazdag gyümöltsös kertyei a’ határban, a’ szőlők alatt pedig káposztás földgye, ezen kivűl a’ községnek 12. kaszás alá való réttye, első Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Almás, magyar falu, Abauj-Torna vgyében, Tornához nyugotra 2 mfdnyire: 390 kath., 298 reform. és evang., 19 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Tágas szőlőhegy. Sok gyümölcs, különösen szilva és alma. Termékeny határa jó buzát s káposztát terem; rétje kétszer kaszálható; erdeje van. A falu a tornai kies völgyben fekszik, s itt visz el a Kassáról Rosnyóra vivő országút, melly már most a szoroskői szorulatot elkerülvén, egyenesen Hárskútnak tart, s kősziklákba bevágva, roppant szorgalommal, mesterséggel, és költséggel készült. F. u. nagyobb részt h. Eszterházy, kinek itt több szép gazdasági épülete, s nagy pinczékkel ellátott magtára van. A helység 16 1/4 egész urbéri telket számlál. Ut. p. Rosnyó." [3]
1910-ben 853, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott.
2001-ben 860 lakosából 746 magyar és 108 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült, 1500-ban bővítették. Utoljára az 1910-ben keletkezett tűzvész után javították.
- Református temploma a 18. század végén épült klasszicista stílusban. A tornyot a 19. század elején építették a templomhoz.
- A falu közelében az Óriás-zsomboly (Obrovská priepast) nevű barlang az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként szerepel az UNESCO világörökségi listáján
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1934. augusztus 5-én Kardos István szociológus, helytörténész, szakíró.
További információk [szerkesztés]
- Hivatalos honlap
- Községinfó
- Szádalmás Szlovákia térképén
- E-obce.sk
- Rövid ismertető /magyar/
- Szádalmás a régió turisztikai honlapján
- Minden ami Szögliget Szádvár Derenk
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||

