Jablonca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jablonca (Silická Jablonica)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Rozsnyói
Rang község
Első írásos említés 1386
Polgármester Eva Tamášová
Irányítószám 049 43
Körzethívószám 058
Népesség
Teljes népesség 203 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 246 m
Terület 25,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jablonca  (Szlovákia)
Jablonca
Jablonca
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 48° 33′ 36″, k. h. 20° 36′ 51″
é. sz. 48° 33′ 36″, k. h. 20° 36′ 51″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jablonca (szlovákul Silická Jablonica) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2011-ben 203 lakosából 194 magyar volt.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Rozsnyótól 13 km-re délkeletre, a Torna völgyében, a magyar határ mellett fekszik.

Története [szerkesztés]

A község területén már a kőkorszakban is éltek emberek, ezt bizonyítják a Sólyomvár alatti Zsivány-barlangban talált leletek. 1386-ban "Zedlyche" alakban említik először, a Pelsőci Bebek család birtoka volt. A falu a középkorban Torna várának uradalmához tartozott. 1427-ben 58 portája adózott. Régi katolikus temploma 1500 körül épült, 1867-ben elbontották és felhasználásával építették meg az új katolikus templomot. 2004-2006-ban újraépitették-restaurálták. 1828-ban 136 házában 695 lakos élt.

Vályi András szerint "JABLONCZA. Magyar falu Torna Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, és több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Tornához 1 2/4 mértföldnyire, ’s hajdan Turótzi szerént a’ Csehek meg erõsítették; réttye jó, legelõje elég, makkja, gyümöltsös fáji hasznosak." [2]

Fényes Elek geográfiai szótára szerint "Jabloncza, magyar falu, Abauj-Torna vmegyében, a Torna vize mellett, ut. p. Rozsnyótól délre 2 mfldnyire: 91 kath., 503 ref., 5 zsidó lak. Kath. és ref. anyatemplom. Szőlőhegye tágas; gyümölcse igen sok; erdeje szép; rétjei is jók. F. u. h. Eszterházy s mások. " [1]

1910-ben 556, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. 1938 és 1945 között Magyarország része volt. 1944-ben árvíz pusztította.

2001-ben 254 lakosából 247 magyar volt.

Nevezetességei [szerkesztés]

  • Református temploma 1789-ben épült, tornya 18. századi.
  • Római katolikus temploma 1867-ben épült a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére. A templomot 2006-ban felújították.
  • Határában láthatók Sólyomkő várának romjai. A várat Tekes fia Isván kucsói bán, vagy fiai építtették a 13. század második felében. Először 1386-ban említik, de 1399-ben már elhagyatott volt.
  • Határa kedvelt túrázóhely és vadászparadicsom.
  • Bikarét. A gyerekek számára kedvelt játszótér, valamint koncertekre is alkalmas helyszin.

További információk [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]