Dobsina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Dobsina (Dobšiná)
Budova radnice.jpg
A városháza
Dobsina címere
Dobsina címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Rozsnyói
Rang város
Első írásos említés 1326
Polgármester Karol Horník
Népesség
Teljes népesség 5702 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 69 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 459 m
Terület 82,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dobsina (Szlovákia)
Dobsina
Dobsina
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 48° 49′ 15″, k. h. 20° 21′ 48″
é. sz. 48° 49′ 15″, k. h. 20° 21′ 48″
Dobsina weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dobsina (szlovákul Dobšiná, németül Dobschau, latinul Dobsinium) város Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2011-ben 5702 lakosából 4083 szlovák és 613 roma volt.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Rozsnyótól 26 km-re északnyugatra, a Gömör–Szepesi-érchegység középső részén, a Dobsina patak partján fekszik.

Nevének eredete [szerkesztés]

Neve a szláv Dobsa személynévből ered és „Dobsa birtoka” jelentésű.

Története [szerkesztés]

A település a Dobsina-patak két oldalán erdőirtással keletkezett 1326-ban, amikor szász bányászokat telepítettek itt le. 1417-ben Zsigmond királytól vásártartási jogot kapott és bányaváros lett. A 15. századtól a Bebekek csetneki uradalmához tartozott. A hegyek gazdag érceiből a város gyorsan meggazdagodott. Határában aranyat, ezüstöt, nikkelt, majd később vasat, rezet, kobaltot és higanyt bányásztak. 1544. október 14-én megrohanta a török, felgyújtotta, lakosságát pedig elhurcolta. 1556-tól a füleki török közigazgatásnak fizetett adót. A 17. században a környék vasiparának központja lett, ahol fegyvergyár is működött. Itt alakult meg 1680-ban az ország első vasolvasztója. 1723-ban a város megszabadult földesurainak fizetett adók alól, 1756-ban pedig Mária Terézia rendeletére szabad királyi város lett. 1770-ben a városban 15 különböző céh működött. 1792-ben felépült a ma is álló templom. 1855-ben a város háromnegyedét elpusztította egy tűzvész. A bányászat és a kohászat a 19. század végén szűnt meg.

A Dobsinai Barlangszálló egy régi képeslapon

A trianoni békeszerződésig Gömör és Kis-Hont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1945. június 18-án 265, a kitelepítés után visszatérni szándékozó főként német és magyar nemzetiségű dobsinai lakost mészároltak le a csehországi Přerov vasútállomásán a csehszlovák hadsereg részeg katonái.

A dobsinai jégbarlang

Demográfia [szerkesztés]

  • 1910-ben 5029 lakosából 1739 magyar, 1688 német és 1503 szlovák volt.
  • 1991-ben 4569 lakosának 90,5% szlovák, 7,94% cigány, 0,37% magyar.
  • 2001-ben 4896 lakosának 88,58% szlovák, 9,01% cigány, 0,63% magyar.
  • 2011-ben 5702 lakosából 4083 szlovák, 613 cigány, 13 magyar, 13 cseh, 8 német és 963 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességei [szerkesztés]

Híres emberek [szerkesztés]

Testvértelepülések [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. ↑ Dobsina és Rudabánya 2011. április 30-án testvérvárosi szerződést kötött egymással,

További információk [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dobsina témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dobsina&oldid=13549954”