Annafalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Annafalva (Hanková)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Rozsnyói
Turisztikai régió Felső-Gömör
Rang község
Polgármester Ondrej Jančík (Smer)
Irányítószám 049 34
Körzethívószám +421-58
Népesség
Teljes népesség 62 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 490 m
Terület 10,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Annafalva  (Szlovákia)
Annafalva
Annafalva
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 48° 44′ 55″, k. h. 20° 18′ 50″
é. sz. 48° 44′ 55″, k. h. 20° 18′ 50″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Annafalva (1899-ig Hankova, szlovákul Hanková, németül Hankendorf) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában, Rozsnyótól 31 km-re északnyugatra, a Gömör–Szepesi-érchegységben. 2011-ben 64 lakosából 50 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

Története[szerkesztés]

A falu a 15. század második felében a vlach jog alapján keletkezett, 1556-ban "Hanckowa" néven említik először. 1569-ben "Hankosz" néven szerepel. Lakói pásztorok voltak. A csetneki Bebek, majd a 17. századtól az Andrássy család birtoka. Lakói a vlach jog elveszítése után mezőgazdasággal foglalkoztak, a 19. századtól a csetneki és dobsinai kohókban dolgoztak, állatartással, fuvarozással, idénymunkákkal foglalkoztak. 1828-ban 32 házában 299 lakos élt.

Vályi András szerint "HANKOVA. Tót falu Gömör Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai kevés katolikusok, és többen evangelikusok, fekszik Bubocza, és Racsín hegyek között, Dobsinához 3/4 mértföldnyire, Csetneknek filiája, határja meg lehetős, fája elég, legelője jó, és tágas, juhokat, és számos ökröket is tartanak lakosai."[2]

Fényes Elek szerint "Hankova, tót falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vgyékben, Dopschinához délre 2 órányira, a Dubravahegy oldalában: 12 kath., 287 evang. lak., kik lent, kendert termesztenek, vásznat szőnek, szenet égetnek, szép almás- és gyümölcsös-kertjeik lévén gyümölcscsel nevezetes kereskedést űznek. Hegyen fekvő földek soványak; rétjei elégségesek, azért szarvasmarhát, juhot felesen tart; erdeje szép. A csetneki uradalomhoz tartozik. Ut. p. Rozsnyó."[3]

1910-ben 244, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 19441945-ben határában partizáncsoportok működtek. Lakói közül többen részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben.

2001-ben 66 szlovák lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus temploma a korábbi 1726-ban épített templom felhasználásával 1811-ben épült, a régi templomból csak a torony maradt meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés

További információk[szerkesztés]