Páskaháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Páskaháza (Pašková)
Páskaháza.jpg
Páskaháza
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Rozsnyói
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1318
Polgármester Roman Viola
Irányítószám 049 33
Körzethívószám 058
Népesség
Teljes népesség 303 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 50 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 237 m
Terület 6,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Páskaháza (Szlovákia)
Páskaháza
Páskaháza
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 48° 35′ 30″, k. h. 20° 23′ 00″
é. sz. 48° 35′ 30″, k. h. 20° 23′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Páskaháza (szlovákul Pašková) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2011-ben 303 lakosából 143 szlovák, 135 magyar és 25 roma volt.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Rozsnyótól 21 km-re délnyugatra, Pelsőctől 6 km-re északra, a Csetneki-patak völgyében fekszik.

Története [szerkesztés]

A környéken jazigok, hunok, majd avarok éltek. 803 után észak-nyugatról szlávok húzódtak ide. A honfoglalást követően a Sajó vidékét elfoglaló Bors alvezér kapta adományként. A Bors nemzetség 1242-es kihalását követően IV. Béla a vidéket az Ákos nemzetségbéli Bebek családnak adományozza – de a település neve az 1243-as adománylevélben még nem szerepel.

1318-ban "Pascahaza" néven említik először, nevét valószínűleg egykori Pasek nevű bírójáról kapta.[2] 1424-ben "Paskahaza", 1427-ben "Pachahaza" néven említik.

1430-ban ezen a vidéken is megjelentek a husziták.

1530-ban a környék földesura, Bebek Imre protestáns hitre tér.[3] Fia, Bebek György, feleségével, Patóchy Zsófiával 1560 körül megismeri Kálvin János tanait, és ezek követőivé válnak.[4]

Az 1551-es adóösszeírásban szereplő nevek alapján lakói magyarok voltak. Mezőgazdasággal, bányászattal, állattartással, erdei munkákkal, szénégetéssel, fuvarozással foglalkoztak.

A török időkben többször érte támadás, melyek következtében csaknem elnéptelenedett. Például 1558. június 20-án a törökök rajtaütöttek a községen, szinte teljesen elpusztították. Az ottlakók egy része elmenekült, a többieket fogságba hurcolták. 1565-ben Svendi Lázár német csapatai dúlták fel a falut. A menekülés útja a községi legendák szerint a titokzatos Rés-kapun át vezetett a környező, sűrű erdőségekbe.

Bebek György és felesége, Patóchy Zsófia elhunytával a Bebek-család kihalt. Ezután Páskaháza földesurai a Perényi, Rákóczi, Andrássy és a Radvánszky családok voltak.[5]

1709-1710-ben dögvész pusztított a településen, mely olyan súlyos következményekkel járt, hogy korábbi nagyságát és jelentőségét már nem nyerte vissza. 1773-ban 25 jobbágy és 4 házas zsellércsaládja volt.

1750-ig a faluból a gyerekek Pelsőcre jártak iskolába. Ekkor azonban az "oskola-tanítót" kaptak és a község régi, kis templomában (először az 1776. évi összeírásban említik) istentiszteleteket is tartottak. A falunak ekkor 227 református és 3 katolikus lakosa volt. 1782-ben egyházi iskola épül és a teológiát végzett tanító (a páskaházai káplán) engedélyt kap az anyakönyv vezetésére.

A régebbi alapokon újították meg 1802-ben a templom tornyát. 1825-ben nagy tűzvész pusztított a faluban, a templomot is megrongálta. 1826-ban felújítják a templomot és a tornyot. A tűzvészben megolvadt harang helyére 1828-ban kettőt öntettek (ezek közül az egyiket az első világháborúban elvitték, majd 1929-ben pótolták). 1844-ben lelkészlak épül, 1884-ben a templom belsejét renoválták, a tornyot pedig 7 öllel emelték meg és rézzel borították.

1828-ban 30 házában 252 lakos élt, 1873 körül 55 házban 331-en laktak, és a község határa 938 katasztrális hold és 1150 négyszögöl volt.[6] Az 1895-ös, művelési ágak szerinti nyilvántartások már 1025 kat. holdról tesznek említést, amelyből 224 szántó, 12 kert, 158 rét, 255 legelő, 298 erdő, 1 nádas és 77 nem termő terület.[7]

A páskaházai református gyülekezet lelkészei 1900. június 6-tól.[5]:

  • Lőkös Sándor
  • Deésy Sándor
  • Lenkey Lajos
  • Szőke István
  • Csontos László
  • Simon József (1947-ben Magyarországra áttelepítve)
  • Ádám Lajos
  • Samu István

Vályi András szerint "PASKOHÁZA. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Ura Gerhárd Uraság, lakosai többen evangelikusok, fekszik Csetneknek szomszédságában, mellynek filiája, két hegyek között, földgye közép termékenységû, legelõje kevés, de jó, fája van mind a’ kétféle, piatzozása közel, szenet is égetnek, második osztálybéli. " [8]

Fényes Elek szerint "Páskaháza, magyar falu, Gömör vmegyében, Pelsõczhöz 1 órányira, 15 kath., 231 ref., 16 evang. lak., kik szénnel kereskednek, meszet égetnek. Határa részint hegyes, részint róna; hegyeiben több forrás és üreg találtatik. Ref. fil. szentegyház. A sajó-gömöri urad. tartozik. Ut. post. Tornalja." [9]

1910-ben 407, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig, azaz a trianoni békeszerződésig Gömör és Kis-Hont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét Magyarországhoz, Gömör és Kishont vármegyéhez tartozott.[10]

2001-ben 274 lakosából 207 magyar és 63 szlovák volt.

Nevezetességei [szerkesztés]

  • Református temploma a régebbi templom felhasználásával 1802-ben épült.

Képgaléria [szerkesztés]

  • A református templom

  • Torony 1802-es évszámmal

  • Első világháborús hősök emléktáblája

  • A falu látképe a temető felől

  • A temető

  • Községi hivatal

  • Óvoda

  • Tornácos ház

  • Enyészet

  • Már csak tehervonatok járnak (Malom)

  • A vasúti megálló

  • A vaspálya Csetnek felé - a valamikori Borjúkert mellett

  • Kacsa-szög

  • Kútyika forrás

  • Hegykaráj

További információk [szerkesztés]

Források, jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. ↑ Egy másik magyarázat szerint a latin pasco, pasca (a.m. legeltet, állattenyésztéssel foglalkozik) szóból származhat a község neve.
  3. ↑ Dévai Bíró Mátyás Bebek Imrének ajánlott Disputatioja
  4. ↑ Mélius Juhász Péter debreceni superintendens Patóchy Zsófiának, Pelsőc vallásos lelkű földesúrnőjének ajánlott In filio című, magyar nyelvű könyvének előszava
  5. ^ a b Kálvinista Szemle - A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház hivatalos lapja. Pozsony, 1975. június. XLVI. évfolyam 6. szám
  6. ↑ Gömör helységnévtára, 1873.
  7. ↑ A gömöri magyarság néprajza, szerk.: Ujváry Zoltán, Debrecen, 2001.
  8. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
  9. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
  10. ↑ Csonka-Magyarország közigazgatási helységnévtára, szerk.: Várady Károly, Budapest, 1942.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Páskaháza&oldid=13551249”