Szádvárborsa
| Szádvárborsa (Silická Brezová) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Rozsnyói |
| Turisztikai régió | Gömör |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1399 |
| Polgármester | Alžbeta Sanislóová |
| Irányítószám | 049 11 |
| Körzethívószám | 058 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 171 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 13 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 430 m |
| Terület | 13,37 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szádvárborsa
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 32′ 00″, k. h. 20° 29′ 00″ | |
| Szádvárborsa weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szádvárborsa (1906-ig Borzova, szlovákul Silická Brezová) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában, Rozsnyótól 22 km-re délre a magyar határ közelében. 2011-ben 171 lakosából 128 magyar és 41 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A falu határában talált régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek. A bükki kultúra települését és a hallstatti kultúra hamvasztásos temetőjét tárták itt fel a régészek. A mai települést 1399-ben Borzua néven említik először, első tulajdonosa a Szalonnai család volt. Később a Bebekek, majd a 17. századtól az Andrássyak birtoka volt. Utolsó birtokosai az Eszterházyak. 1427-ben 18 portája adózott. 1828-ban 75 házában 619 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Vályi András szerint "BORZOVA. Fel Borzova. Elegyes falu Torna Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, fekszik Jablontzának szomszédságában, mellynek filiája, a’ jeges barlangnak völgyében, napkeletról tserfás erdejének, ’s kõsziklás hegyeinek alatta, mellyektöl keríttetik; sovány, és követses határja miatt, harmadik Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Borzova, magyar falu, Abauj-Torna vmgyében, Pelsõczhöz keletre egy mfdnyire: 19 kath., 600 ref. lak. Határa hegyes, sovány és kövecses. Eredeje bikk és tölgyfákból áll. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Rosnyó." [3]
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Borzova, a gombaszögi fensíkon fekvő magyar kisközség, 87 házzal és 462, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. Krasznahorka vár tartozéka volt. A mult század elején Eszterházy Pál volt a földesura, most pedig gr. Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. Az ú. n. ordonhegyi erdőmagaslaton több régi, mesterséges verem látható, melyeknek keletkezési ideje és rendeltetése ismeretlen. Állitólag itt hajdan ólombánya volt. A községben református templom van, mely 1798-ban épült. Ide tartozik Korotnok puszta. Postája Sziliczén van, távírója és vasúti állomása pedig Gombaszögön." [4]
1910-ben 423, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Gömör és Kis-Hont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott. Határában márványt bányásznak.
2001-ben 192 lakosából 141 magyar és 43 szlovák volt.
Nevezetsségei [szerkesztés]
- Református temploma a 16. században épült, tornya a 19. század elején készült el. Berendezése 18. századi barokk.
További információk [szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Szádvárborsa Szlovákia térképén
- Szádvárborsa – Silická Brezová /magyar/
- E-obce.sk
- A község a régió turisztikai honlapján
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye.
|
|||||||||||
