Berzova

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berzova (Bârzava)
Paál A berzovai út.jpg
Paál László: Berzovai utca (1871)
Berzova címere
Berzova címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang községközpont
Beosztott falvak Battuca, Alsódombró, Garassa, Kapruca, Lalánc, Marosszlatina és Marosmonyoró
Polgármester Gabriel Faur (Szociálliberális Unió), 2012
SIRUTA-kód 10113
Népesség
Népesség 985 fő (2011. okt 31.)[1]
Magyar lakosság 3
Község népessége 2707 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 256,43 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Berzova (Románia)
Berzova
Berzova
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 06′ 36″, k. h. 21° 59′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 06′ 36″, k. h. 21° 59′ 02″
Berzova weboldala

Berzova, 1910-től 1918-ig Marosborsa (románul: Bârzava) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Maros jobb partján, Lippától 25 kilométerre keletre található. A község határának 69%-a erdő, 19%-a legelő és rét és csupán 9%-a szántóföld.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve szláv eredetű (< brĕza ‘nyírfa) és eredetileg valószínűleg patakjára vonatkozott. A helységnévrendezéskor Arad vármegye ötletéből kapta a Marosborsa nevet. Történeti említései: Bozova (1471), Nagbozwa (1479), Also Bozwa (1519), Berzova (1743) és Berzava (1808).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakói korábban aranyat mostak és hajókat is készítettek, de a 19. században a mész- és szénégetés vált fő jövedelemforrásukká. A század második felében a település királyi erdőgondnoksági székhely volt. Három országos vásárán főként juhot adtak-vedtek. 1873-ban alakult meg görög katolikus egyháza. A század folyamán beléolvadt Turzsova és Andrásfalva.[3] 1893-ban gyógyszertár nyílt benne.[4]

Közelében a 20. század második felében, egészen az 1990-es évekig uránszurokércet bányásztak.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1850-ben 1421 ortodox román lakosa és egy fatemploma volt, két lelkésszel.[5]
  • 1900-ban 1732 lakosából 1554 volt román, 135 magyar és 38 német anyanyelvű; 1023 ortodox, 535 görög katolikus, 102 római katolikus és 51 zsidó vallású.
  • 2002-ben 974 lakosából 964 volt román nemzetiségű; 779 ortodox, 110 görög katolikus és 71 pünkösdista vallású.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Maros Szépvölgy nevű, romantikus szurdoka a községközponttól Kaprucáig húzódik.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]