Alsósajó

Alsósajó
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Rozsnyói
Turisztikai régió	Felső-Gömör
Rang	község
Polgármester	Ján Vieloha
Népesség
Teljes népesség	1210 fő (2011) +/-
Népsűrűség	64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	360 m
Terület	18,96 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsósajó Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 44′, k. h. 20° 25′48.7333333333, 20.4166666667
Alsósajó weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsósajó (szlovákul Nižná Slaná, németül Nieder-Salz) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában, Rozsnyótól 14 km-re északnyugatra a Szlovák Érchegységben, a Sajó jobb partján. 2011-ben 1210 lakosából 1109 szlovák és 56 roma volt.

Története

A települést 1320 és 1363 között alapította az Ákos nemzetség. Első írásos említése 1363-ban "Sayow" néven történt. 1423-ban "Alsosayo", 1599-ben "Also Saio" néven szerepel az írott forrásokban. A 15. században a Csetneky család, a 17. és a 19. század között pedig Andrássy család tulajdona volt. 1427-ben 10 portával adózott a Csetneky családnak. Jiskra huszitái a 15. század közepén kisebb erősséget, Kismurány várát építették ide, mely 1459-ben Hunyadi Mátyás hadjárata során megsemmisült. Lakói bányászattal, mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Az 1773-as urbárium szerint 52 jobbágy és 12 zsellér élt a községben. 1828-ban 74 házában 602 lakos élt. Német lakói az évszázadok során fokozatosan elszlovákosodtak. A 19. század elején három vasolvasztó, három hámor, a század végétől vasgyár működött a községben. Fellendült a bányászat is, bányáiban vasat és higanyt bányásztak. A falu alapításának kezdetétől a mai napig bányászközség, bányatelepe 1868-ban keletkezett. Lakói is főként bányászok voltak.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Sajó. Két tót falu Gömör Várm. Alsónak földes Ura Gr. Andrásy Uraság, Felsőnek pedig több Uraságok; fekszik ez Dobsinához, amaz pedig Nagy Vezvereshez közel, mellyeknek filiájik; lakosaik többen evangelikusok, határbéli földgyeik középszerűek; vashámorjok is van."

Fényes Elek szerint "Sajó (Alsó), Nulni Slana, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Dopschinához délre 2 órányira, a Sajó mellett, 196 kath., 406 evang. lak., evang. anyaszentegyházzal. Határában vas, és kevés réz s kényeső ásatik; hámorral is bir. F. u. a gr. Andrásy nemzetség. Láthatni itt egy dombon valamelly régi vár romjait, mellyen hajdan Kis-Muránynak neveztek."

1910-ben 594, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.

2001-ben 1186 lakosából 1071 szlovák és 65 cigány volt.

Nevezetességei

• Evangélikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban. Az eredeti gótikus templomból a többszöri átépítés után mára csak az ablakok, az előtér freskói maradtak fenn. Tornyát 1594-ben építették hozzá. Oltárképe 1869-ben készült.
• 1867-ben épített nagyolvasztója a vasércbánya területén áll. 1907-ig működött, amikor gazdaságossági okokból leállították.
• Az evangélikus plébánia 1825-ben épült.
• A falu feletti hegycsúcson találhatók Kismurány, vagy más néven Sajóvár várának romjai. Az egykori várból mára csak az egykori torony körvonala és az északi oldalon emelt sánc maradvánai látszanak.

Gazdasága

• Vasércbányája 2008 októberében szüntette be a kitermelést.

További információk

• Községinfó
• Alsósajó Szlovákia térképén
• Nižná Slaná Rövid képes ismertető /magyar/
• Az alsósajói nagyolvasztó (magyarul)
• Tourist Cannel.sk
• E-obce.sk
• Kismurány várának története