Gacsalk
| Gacsalk (Gočaltovo) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Rozsnyói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1318 |
| Polgármester | Jarmila Pavlíková |
| Körzethívószám | 058 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 251 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 24 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 365 m |
| Terület | 10,68 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Gacsalk
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 38′ 19″, k. h. 20° 20′ 41″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Gacsalk (szlovákul Gočaltovo) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2011-ben 251 lakosából 237 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Rozsnyótól 14 km-re nyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
A település a csetneki uradalom területén keletkezett a 13. század második felében. 1318-ban Gocholk néven említik először, a község neve egykori soltészának a 13. században élt Gottschalknak nevét őrizte meg. 1346-ban "Gachakfalva", 1580-ban "Goczaltovo" alakban szerepel az írott forrásokban. 1427-ben 25 adózó családfője volt. A 16. századig a Bebekek birtoka, később több tulajdonosa is volt. Lakói kezdetben bányászattal, később mezőgazdasággal és állattartással, a 19. században gyümölcstermesztéssel, szénégetéssel és fuvarozással is foglalkoztak. 1802-ben 962 lakosa volt. 1828-ban 48 házában 391 lakos élt. 1862-ben az egész falu leégett.
Vályi András szerint "GACSALK. Gatzalkó. Tót falú Gömör Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Csetnek Városától nem messze. Határja sovány, és hegyes, legelõje elég, fája is tûzre, piatzozása kettõ, vas verõ mûhelye, vagy hámorja közel, a’ hol pénzt kereshetnek, kendert áztató vize alkalmatos, réttyei soványak harmadik Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Gacsalk, (Gocsaltow), tót falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vmegyékben, Csetnekhez egy órányira: 44 kath., 317 evang. lak., kik szenet égetnek, fuvaroznak. Határa több hegyekbõl, de csak egy völgybõl áll, és szorgalmatos javitást kiván. F. u. Gömöry, Czékus s m. Ut. p. Rozsnyó." [3]
1910-ben 236, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.
2001-ben 247 lakosából 241 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Evangélikus temploma 1736-ban épült, 1802-ben klasszicista stílusban alakították át és különálló tornyot építettek hozzá.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
