Gacsalk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gacsalk (Gočaltovo)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Rozsnyói
Rang község
Első írásos említés 1318
Polgármester Jarmila Pavlíková
Körzethívószám 058
Népesség
Teljes népesség 251 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 365 m
Terület 10,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gacsalk  (Szlovákia)
Gacsalk
Gacsalk
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 38′ 19″, k. h. 20° 20′ 41″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 19″, k. h. 20° 20′ 41″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gacsalk (szlovákul Gočaltovo) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2011-ben 251 lakosából 237 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rozsnyótól 14 km-re nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a csetneki uradalom területén keletkezett a 13. század második felében. 1318-ban Gocholk néven említik először, a község neve egykori soltészának a 13. században élt Gottschalknak nevét őrizte meg. 1346-ban "Gachakfalva", 1580-ban "Goczaltovo" alakban szerepel az írott forrásokban. 1427-ben 25 adózó családfője volt. A 16. századig a Bebekek birtoka, később több tulajdonosa is volt. Lakói kezdetben bányászattal, később mezőgazdasággal és állattartással, a 19. században gyümölcstermesztéssel, szénégetéssel és fuvarozással is foglalkoztak. 1802-ben 962 lakosa volt. 1828-ban 48 házában 391 lakos élt. 1862-ben az egész falu leégett.

Vályi András szerint "GACSALK. Gatzalkó. Tót falú Gömör Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Csetnek Városától nem messze. Határja sovány, és hegyes, legelője elég, fája is tűzre, piatzozása kettő, vas verő műhelye, vagy hámorja közel, a’ hol pénzt kereshetnek, kendert áztató vize alkalmatos, réttyei soványak harmadik Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Gacsalk, (Gocsaltow), tót falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vmegyékben, Csetnekhez egy órányira: 44 kath., 317 evang. lak., kik szenet égetnek, fuvaroznak. Határa több hegyekből, de csak egy völgyből áll, és szorgalmatos javitást kiván. F. u. Gömöry, Czékus s m. Ut. p. Rozsnyó." [3]

1910-ben 236, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.

2001-ben 247 lakosából 241 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]