Özörény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Özörény (Gemerská Hôrka)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Rozsnyói
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1413
Polgármester Tömöl Zoltán
Irányítószám 049 12
Körzethívószám 058
Népesség
Teljes népesség 1338 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 105 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 219 m
Terület 12,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Özörény  (Szlovákia)
Özörény
Özörény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 32′ 00″, k. h. 20° 22′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 00″, k. h. 20° 22′ 40″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Özörény (más néven Gömörhorka, 1906-ig Horka, szlovákul Gemerská Hôrka) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2011-ben 1338 lakosából 761 magyar, 425 szlovák és 119 roma volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rozsnyótól 19 km-re délnyugatra a Szlovák karszthegység délnyugati részének és a Rima-völgyének határán, a Sajó-folyó teraszán, félúton Rozsnyó és Tornalja közöttfekszik. Lakosainak száma 1316 fő (2006), területe 1286 ha.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai település két középkori település területén fekszik. Ezek a rég elfelejtett Malah és a szájhagyományokban élő Özörény. A község valószínűleg a térség legrégibb települései közé tartozik. Malah falut 1242-ben, közvetlenül a tatárjárás után említik először. A falu Szent Erzsébet tiszteletére szentelt régi temploma a 13. század második felében épült, írott forrásban 1341-ban szerepel először. Ez a templom egykor a Mihály-hegy oldalában állt, ahol maradványai ma is megtalálhatók. A nép a vörös barátok templomáként emlegette. Romjai 1796-ban még álltak, tornyában őr állt, aki a veszedelmet kürtszóval jelezte. Malah kisnemesi település volt, a 16. században egy török rajtaütés során pusztult el.

Özörényt 1226-ban említik először. Középkori templomának romjai a mai Puszta templom dűlőben találhatók. Köznemesi település volt, ezen kívül nem sokat tudunk róla. Utoljára 1466-ban említik írott forrásban. Vályi András szerint "ÖZÖRÉNY. vagy Ezerény. Meg lehetős tulajdonságú földekből, és erdőkből álló puszta Gömör Várm. a’ Putnoki Járásban, határos Litzével, és Mellétével, most Horkához tartozik." [2]

A mai település első írásos említése Horka néven 1413-ból származik. 1483-ban "Horka alias Malach" néven szerepel az írott forrásokban. A falunak kezdetben nem volt saját temploma, hívei a malahi templomhoz tartoztak. Lakói a 16. században reformátusok lettek, a csoltói, majd a pelsőci templomba jártak istentiszteletre. A 17. - 18. században nagyrészt lakatlan volt. A község temploma 1786-ban épült, eredetileg torony nélkül. Tornyát később építették hozzá. A falunak 1828-ban 103 háza és 702 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, mészégetéssel, szénégetéssel, fuvarozásal és állattartással foglalkoztak. 1906-ban hivatalos neve Özörényre lett változtatva.

Vályi András szerint "HORKA. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai sok Uraságok, lakosai reformátusok, és kevesebben katolikusok, fekszik Sajó vizéhez közel, Pelsőtzhöz 1/4 mértföldnyire, a’ falu közepén fakadott tiszta, és soha bé fagyni nem szokott bövséges forrása van, földgye meg lehetős, piatzozásai közel, Jolsván 1 1/2, Rozsnyón 2 1/2 mértföldnyire, réttye a’ Sajó mentében jó, földgyének fele középszerű, fele vadvizes, legelője elég, erdeje el pusztúlt, gyümöltsösse hasznos. " [2]

Fényes Elek szerint "Horka, magyar falu, Gömör vmegyében, Pelsőcz és Lekényével szomszédos. Van benne a reformátusoknak templomjuk. A lakosok száma 693, mind reform. kevés r. katholikus. Mindnyájan eredeti magyarok. Van 10 3/8 urbéri és 22 1/8 majorsági telek, 500 hold erdő. Sovány szántófölde a tisztabuzát csak nagy szorgalmas munka után termi meg. Rétje jó, ollykor a Sajó kiáradásakor kárt szenved; határában melegforrások találtatnak. Birják: Hevessi, Hámos, Czekus urak, ugy a nemes Székely, Farkas, Bakó, Ambrus, Barna és Gál nemzetségek. Ut. p. Tornalja." [3]

1910-ben 1027, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott.1927 óta hivatalos neve Gemerská Hôrka. Ma korszerű, ipari jellegű kisközség. Ismertségét a Gömöri Cellulóz- és Papírgyár (1882-1992), az SCA Hygiene Products és a Domitri cégeknek köszönheti. A községben ma egy magyar és egy szlovák nyelvű alapiskola működik.

2001-ben 1329 lakosából 838 magyar, 334 szlovák 138 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református temploma 1786-ban épült, a 19. század végén klasszicista stílusban alakították át. Szószéke eredeti, 1786-ban készült.
  • Malah falu középkori templomának maradványai a Mihály-hegyen.
  • Özörény középkori templomának maradványai a mai Žilka-tanyával szembeni III. dűlőben.
  • A faluban nyáron strandfürdő üzemel.
  • A környező hegyekben barlangok, karsztképződmények találhatók, melyek a turisták kedvelt kirándulóhelyei.
  • Hagyományőrző emlékszoba. Az egykori tűzoltószertárban berendezett, a település hagyományait ismertető emlékszobát 2000-ben avatták fel. A kiállítás gerincét a községben gyűjtött régi használati tárgyak alkotják.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]