Özörény
| Özörény (Gemerská Hôrka) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Rozsnyói |
| Turisztikai régió | Gömör |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1413 |
| Polgármester | Tömöl Zoltán |
| Irányítószám | 049 12 |
| Körzethívószám | 058 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1338 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 105 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 219 m |
| Terület | 12,79 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 48° 32′ 00″, k. h. 20° 22′ 40″ | |
| é. sz. 48° 32′ 00″, k. h. 20° 22′ 40″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Özörény (más néven Gömörhorka, 1906-ig Horka, szlovákul Gemerská Hôrka) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2011-ben 1338 lakosából 761 magyar, 425 szlovák és 119 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Rozsnyótól 19 km-re délnyugatra a Szlovák karszthegység délnyugati részének és a Rima-völgyének határán, a Sajó-folyó teraszán, félúton Rozsnyó és Tornalja közöttfekszik. Lakosainak száma 1316 fő (2006), területe 1286 ha.
Története[szerkesztés]
A mai település két középkori település területén fekszik. Ezek a rég elfelejtett Malah és a szájhagyományokban élő Özörény. A község valószínűleg a térség legrégibb települései közé tartozik. Malah falut 1242-ben, közvetlenül a tatárjárás után említik először. A falu Szent Erzsébet tiszteletére szentelt régi temploma a 13. század második felében épült, írott forrásban 1341-ban szerepel először. Ez a templom egykor a Mihály-hegy oldalában állt, ahol maradványai ma is megtalálhatók. A nép a vörös barátok templomáként emlegette. Romjai 1796-ban még álltak, tornyában őr állt, aki a veszedelmet kürtszóval jelezte. Malah kisnemesi település volt, a 16. században egy török rajtaütés során pusztult el.
Özörényt 1226-ban említik először. Középkori templomának romjai a mai Puszta templom dűlőben találhatók. Köznemesi település volt, ezen kívül nem sokat tudunk róla. Utoljára 1466-ban említik írott forrásban. Vályi András szerint "ÖZÖRÉNY. vagy Ezerény. Meg lehetõs tulajdonságú földekbõl, és erdõkbõl álló puszta Gömör Várm. a’ Putnoki Járásban, határos Litzével, és Mellétével, most Horkához tartozik." [2]
A mai település első írásos említése Horka néven 1413-ból származik. 1483-ban "Horka alias Malach" néven szerepel az írott forrásokban. A falunak kezdetben nem volt saját temploma, hívei a malahi templomhoz tartoztak. Lakói a 16. században reformátusok lettek, a csoltói, majd a pelsőci templomba jártak istentiszteletre. A 17. - 18. században nagyrészt lakatlan volt. A község temploma 1786-ban épült, eredetileg torony nélkül. Tornyát később építették hozzá. A falunak 1828-ban 103 háza és 702 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, mészégetéssel, szénégetéssel, fuvarozásal és állattartással foglalkoztak. 1906-ban hivatalos neve Özörényre lett változtatva.
Vályi András szerint "HORKA. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai sok Uraságok, lakosai reformátusok, és kevesebben katolikusok, fekszik Sajó vizéhez közel, Pelsõtzhöz 1/4 mértföldnyire, a’ falu közepén fakadott tiszta, és soha bé fagyni nem szokott bövséges forrása van, földgye meg lehetõs, piatzozásai közel, Jolsván 1 1/2, Rozsnyón 2 1/2 mértföldnyire, réttye a’ Sajó mentében jó, földgyének fele középszerû, fele vadvizes, legelõje elég, erdeje el pusztúlt, gyümöltsösse hasznos. " [2]
Fényes Elek szerint "Horka, magyar falu, Gömör vmegyében, Pelsõcz és Lekényével szomszédos. Van benne a reformátusoknak templomjuk. A lakosok száma 693, mind reform. kevés r. katholikus. Mindnyájan eredeti magyarok. Van 10 3/8 urbéri és 22 1/8 majorsági telek, 500 hold erdõ. Sovány szántófölde a tisztabuzát csak nagy szorgalmas munka után termi meg. Rétje jó, ollykor a Sajó kiáradásakor kárt szenved; határában melegforrások találtatnak. Birják: Hevessi, Hámos, Czekus urak, ugy a nemes Székely, Farkas, Bakó, Ambrus, Barna és Gál nemzetségek. Ut. p. Tornalja." [3]
1910-ben 1027, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott.1927 óta hivatalos neve Gemerská Hôrka. Ma korszerű, ipari jellegű kisközség. Ismertségét a Gömöri Cellulóz- és Papírgyár (1882-1992), az SCA Hygiene Products és a Domitri cégeknek köszönheti. A községben ma egy magyar és egy szlovák nyelvű alapiskola működik.
2001-ben 1329 lakosából 838 magyar, 334 szlovák 138 cigány volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református temploma 1786-ban épült, a 19. század végén klasszicista stílusban alakították át. Szószéke eredeti, 1786-ban készült.
- Malah falu középkori templomának maradványai a Mihály-hegyen.
- Özörény középkori templomának maradványai a mai Žilka-tanyával szembeni III. dűlőben.
- A faluban nyáron strandfürdő üzemel.
- A környező hegyekben barlangok, karsztképződmények találhatók, melyek a turisták kedvelt kirándulóhelyei.
- Hagyományőrző emlékszoba. Az egykori tűzoltószertárban berendezett, a település hagyományait ismertető emlékszobát 2000-ben avatták fel. A kiállítás gerincét a községben gyűjtött régi használati tárgyak alkotják.
További információk[szerkesztés]
- Gömörhorka nem hivatalos honlapja /magyar/
- Rövid ismertető /magyar/
- Községinfó
- Özörény Szlovákia térképén
- Tourist-channel.sk
- A község a gömör-kishonti régió turisztikai honlapján
- E-obce.sk
Források[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ^ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||

