Felsősajó
| Felsősajó (Vyšná Slaná) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Rozsnyói |
| Rang | község |
| Polgármester | Dušan Gallo |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 510 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 33 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 482 m |
| Terület | 15,36 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsősajó
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 47′ 08″, k. h. 20° 19′ 00″ | |
| Felsősajó weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsősajó (szlovákul Vyšná Slaná, németül Ober-Salz) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2011-ben 510 lakosából 496 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Rozsnyótól 20 km-re északnyugatra, a Szlovák Érchegységben fekszik.
Története [szerkesztés]
A falu a 14. század első felében keletkezett Kun Miklósnak 1320-ban adományozott területen. 1362-ben Sayowfey néven említik először. 1427-ben "Felsesayo", 1564-ben "Obersalz", 1571-ben "Slana Superior", 1580-ban "Wissne Slana", 1582-ben "Hornia Zlana" néven szerepel. A Bebekek csetneki uradalmának tartozéka, majd később az Andrássyak birtoka. 1472-ben Felsesayo néven szerepel oklevélben, ekkor 38 adózó portája volt. A 16. században lakói reformátusok lettek, 1590-ből ismert a falu első evangélikus papja. A 17. századtól lakói főként bányászattal keresték kenyerüket, mások földműveléssel, szénégetéssel, erdei munkákkal foglalkoztak. 1804-ben területén a vasérc feldolgozására nagyolvasztó épült. 1828-ban 61 házában 582 lakos élt.
Vályi András szerint "Alsó, és Felsõ Sajó. Két tót falu Gömör Várm. Alsónak földes Ura Gr. Andrásy Uraság, Felsõnek pedig több Uraságok; fekszik ez Dobsinához, amaz pedig Nagy Vezvereshez közel, mellyeknek filiájik; lakosaik többen evangelikusok, határbéli földgyeik középszerûek; vashámorjok is van." [2]
Fényes Elek szerint "Sajó (Felsõ), tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Dopschinához délre egy órányira, a Radzimhegye alatt, 62 kath., 520 ev. lak. Evang. anyaszentegyház. Határja kõsziklás, sovány; éghajlata hideg; juhot sokat tart. A csetneki uradalomhoz tartozik." [3]
1910-ben 537, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.
2001-ben 521 lakosából 519 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Evangélikus temploma 1500 körül épült késő gótikus stílusban. A 17. században előbb reneszánsz, majd a 18. században barokk stílusban építették át. Oltára és barokk szószéke 18. századi.
- A községben a Sebők család 1700 körül épített barokk kúriája áll.
Testvértelepülés [szerkesztés]
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1751. november 11-én Szepesi Mihály evangélikus esperes, egyházi író.
- Itt született 1769. február 20-án Steigel Mihály evangélikus lelkész, egyházi író.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
