Sajóréde

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sajóréde (Rejdová)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Rozsnyói
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1559
Polgármester Ján Valentík
Irányítószám 049 26
Körzethívószám 058
Népesség
Teljes népesség 766 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 579 m
Terület 50,52 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sajóréde  (Szlovákia)
Sajóréde
Sajóréde
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 47′ 30″, k. h. 20° 17′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 47′ 30″, k. h. 20° 17′ 00″
Sajóréde weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sajóréde (1899-ig Rédova, szlovákul Rejdová, németül Neuhaus) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában, Rozsnyótól 30 km-re északnyugatra a határában eredő Sajó partján. 2011-ben 766 lakosából 586 szlovák és 126 roma volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 16. század első felében a vlach jog alapján keletkezett. 1551-ben "Redowa" alakban említik először. A csetneiki Bebek család birtoka, majd a 17. századtól a krasznahorkai uradalomhoz tartozott. 1552-ben "Romokwagasa", 1556-ban "Reydowa", 1566-ben "Redoua Romokvaghas", 1570-ben "Redowa",1686-ban "Resdowa" néven szerepel a korabeli forrásokban. Az egyik legnagyobb oláh településsé nőtte ki magát. 1672-ben felégette és adófizetésre kötelezte a török. 1709 és 1711 között a pestisjárvány 530 áldozatot követelt. 1773-ban 108 jobbágy és 10 zsellér élt a településen. 1828-ban 1029 lakosa volt. Lakói szövéssel, állattartással, faárukészítéssel és erdei munkával foglalkoztak. A 18. században négy fűrésztelep is működött a településen.

Vályi András szerint "REDOVA. Gömör Vármegyében, földes Urai több Uraságok, fekszik Dobsina-Redovai Hutához közel, melynek filiája; földgye sovány, legelője elég, és fája is van, piatza közel, a’ Hutában keresetre módgyok van." [2]

Fényes Elek szerint "Redowa (Neuhaus), tót f., Gömör vmegyében, Dopsehinához egy órányira: 35 kath., 1396 evang. lak. Evang. anyaszentegyház. Földe hegyes, hideg, köves; legelője, rétje a hegyeken sok; erdeje elpusztult. F. u. a csetneki uradalom. Ut. p. Rosnyó. " [3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Redova, sajómenti tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 186 házzal és 1242 ág. ev. h. vallású lakossal. E község hajdan a csetneki uradalomhoz tartozott és ennek többi birtokaival együtt az Andrássy család kezébe került. Most gr. Andrássy Dénesnek és gr. Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. Ezelőtt Neuhaus német néven is ismeretes volt és 1707-ben Bercsényi Zsigmondot is a földesurai között találjuk, a mult század elején pedig a Nemessányiakat, a Rokfalussyakat, a Kirinyieket és a Pogány családot uralta. Ág. h. ev. temploma 1794-ben épült. A község postája Felsősajó, távírója és vasúti állomása Dobsina." [4]

1910-ben 1360, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.

2001-ben 738 lakosából 671 szlovák és 52 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Evangélikus temploma reneszánsz eredetű, 1682-ben bővítették, tornya 1794-ben épült. Berendezése 18. századi.
  • A falu népviseletéről, népi hagyományairól és népi építészetéről is nevezetes.
  • A község a Gömöri Folklórfesztivál színhelye, melyen Gömörből, Szlovákiából és külföldről érkezett népi együttesek lépnek fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]