1552
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| 1552 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1552 |
| Ab urbe condita | 2305 |
| Bahái naptár | -292 – -291 |
| Berber naptár | 2502 |
| Bizánci naptár | 7060 – 7061 |
| Buddhista naptár | 2096 |
| Burmai naptár | 914 |
| Etióp naptár | 1544 – 1545 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1607 – 1608 |
| Shaka Samvat | 1474 – 1475 |
| Kali juga | 4653 – 4654 |
| Holocén naptár | 11552 |
| Iráni naptár | 930 – 931 |
| Japán naptár | 2212 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4248–4249 |
| Kopt naptár | 1268 – 1269 |
| Koreai naptár | 3885 |
| Muszlim naptár | 958 – 960 |
| Örmény naptár | 1001 ԹՎ ՌԱ |
| Thai szoláris naptár | 2095 |
| Zsidó naptár | 5312 – 5313 |
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
Évtizedek: 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek – 1580-as évek – 1590-es évek – 1600-as évek
Évek: 1547 – 1548 – 1549 – 1550 – 1551 – 1552 – 1553 – 1554 – 1555 – 1556 – 1557
Tartalomjegyzék |
Események [szerkesztés]
Határozott dátumú események [szerkesztés]
- július 9. – A Szondy György által védett Drégely elesik. (150 ember védte a törökök által elfoglalt várat. Szondi a romok között halt meg.)
- július 27. – Losonczy István temesi ispán szabad elvonulás fejében feladja Temesvárt Kara Ahmed pasa másodvezér seregének, amely köré a török megszervezi a második vilajetét.[1] (július 23-án (kb.) Tóth Mihály szegedi bíró 500 lovassal próbál bejutni az ostromlott Temesvárra, de a törökök megsemmisítik a csapatot (szentandrási csata). Több mint egy hónapnyi védelem után a német és spanyol zsoldosok behódoltak és a várkapitányt is erre kényszerítették, főleg azért, mert a pasa szabad elvonulást ígért a vár feladásáért. Losonczy István ekkor nem látott más lehetőséget, hát elfogadta a török ajánlatát és átadta a várat. A janicsárok azonban a vár kiürítésekor lekaszabolták a keresztény sereget.)
- július 30. – Török kézre kerül Lippa vára.[1]
- augusztus 10–11. – A törökök legyőzik a birodalmi és magyar sereget a palásti mezőn.
- augusztus 11. – Elesik Karánsebes.[1]
- szeptember 4. – Szolnok török kézre kerül.[1]
- szeptember 9. – Kara Ahmed pasa és Hadum Ali budai pasa egyesült serege ostrom alá veszi - a Dobó István parancsnoksága alatt álló – Eger várát.[1]
- október 17. – Befejeződik Eger várának ostroma, amely a várvédők sikerével zárul.[1]
- október 18. – Az egyesített török sereg elvonul Eger alól.[1]
Határozatlan dátumú események [szerkesztés]
- június eleje – Hadum Ali pasa megszállja Veszprémet.
- az év folyamán –
- Kazán városát elfoglalják az oroszok, s ezzel megszűnik a Kazáni tatár kánság.
- Egy birtok csere révén I. Ferdinánd magyar király visszaszerzi a Szapolyai-pártiak kezén lévő gyulai végvárat.[2]
Az év témái [szerkesztés]
1552 az irodalomban [szerkesztés]
1552 a tudományban [szerkesztés]
Születések [szerkesztés]
- július 18. – Rudolf magyar király, német-római császár és cseh király († 1612)
- szeptember 10. – Pálffy Miklós országbíró, hadvezér, a "győri hős". († 1600)
- szeptember 22. – IV. Vaszilij orosz cár († 1612)
- december 29. – I. Henri de Bourbon-Condé Condé hercege († 1588)
- Šimon Lomnický z Budče cseh költő († 1622)
Halálozások [szerkesztés]
- január 22. – Edward Seymour Somerset hercege, angol politikus (* 1506 körül)
- május 26. – Sebastian Münster svájci hebraista, bibliafordító, geográfus (* 1488)
- június 10. – Alexander Barclay angol költő (* 1475 körül)
- július 9. – Szondy György katona, Drégely várának hős kapitánya volt
- július 27. – Losonczy István, Temesvár kapitánya, nagybirtokos, főnemes
- október 14. – Oswald Myconius svájci reformátor (* 1488)
- december 3. – Xavéri Szent Ferenc, jezsuita szerzetes, misszionárius (* 1506)
- december 20. – Katharina von Bora, Luther Márton felesége (* 1499)
