Kara Ahmed

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Oszmán Birodalom vezíreinek címere

Kara (Fekete) Ahmed pasa (? – 1555. szeptember 29.) török ​​államférfi, albán származású pasa. Az Oszmán Birodalom nagyvezíre volt 1553. október 6. - 1555. szeptember 28. között.[1] Az 1552. évi magyarországi megtorló hadjárat során »szerdár«, azaz hadtestparancsnok volt.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ő vezette a török ​​hadsereget az 1552-es hadjáratban, elfoglalta Temesvárt. Az Ahmed vezette török seregek elől menekültek Ferdinánd magyar király zsoldoskatonái, és menekült a magyar lakosság is. Több magyar várat védelem nélkül a sorsukra hagytak. Ahmed seregének célja a Temes-vidék megszerzése volt, míg Hadim Alinak Hont és Nógrád várait kellett elfoglalnia, így biztosítva az utat a gazdag felvidéki bányavárosok felé. A hadjárat során elfoglalták Temesvárt, Veszprémet, Szécsényt, Hollókőt, Bujákot, Lippát, Lugost, Karánsebest, Drégelyt és több kisebb erősséget. Hadim Ali pasa Buda felől, Ahmed vezír pedig Erdély felől vonult fel. A két sereg Szolnok alatt egyesült. Kara Ahmed óriási hadával 1552. szeptember 2-án érkezett meg Szolnok alá.

A szolnoki vár őrsége csak 1400 fő volt, amely magyar, német, cseh és spanyol zsoldosokból állt, akik egymás között viszálykodtak. A vár kapitánya Nyáry Pál nem tudott köztük fegyelmet tartani. Szeptember 3-án éjjel a vár őrsége kiszökött a várból. Szolnok sorsa így megpecsételődött. Nyáry Pál kapitányt a vár feladása miatt később perbe fogták, hogy megbüntessék, sikerült azonban magát tisztáznia, így kegyelmet kapott.

Miután a szolnoki várat is elfoglalta, Ahmed Felső-Magyarország kapuja, Eger ellen fordult. De Egernél a magyar védők Dobó Istvánnal az élen megállították. Kara Ahmed végül 1552. október 17-én befejezte a hiábavaló ostromot.[2] Ezzel az északi hadiút felszabadult és a felvidéki gazdag, védtelen bányavárosok is megmenekültek. Az európai hírű magyar diadal azt a politikai eredményt is hozta, hogy sikerült 1596-ig megállítani a további oszmán hódítást a Magyar Királyság ellen. [3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]