Belovár-Kőrös vármegye

Belovár-Kőrös vármegye
Ország	Magyar Királyság
Központ	Belovár
Népesség
Népesség	332 592 (1910)
Nemzetiségek	horvátok, szerbek
Földrajzi adatok
Terület	5 048  km2
Térkép
Pozíció Horvát-Szlavónország térképén
Domborzati térkép

Belovár-Kőrös vármegye (horvátul Bjelovar-Križevci, Bjelovarsko-križevačka županija, németül Komitat Bellau-Kreutz, szlovákul Bjelovarsko-križevatská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délnyugati részében.

Földrajz

A vármegyét északról Varasd vármegye, keletről Somogy vármegye, délről Verőce és Pozsega vármegyék, nyugatról pedig Zágráb vármegye határolta. Legfontosabb folyója a Dráva volt.

Történelem

Belovár-Kőrös vármegye területét a magyarok a honfoglalás után viszonylag hamar megszállták, így kezdettől része volt a kialakuló Magyar Királyságnak. 1868-tól Horvát-Szlavónország része. A vármegye területe 1918 óta Jugoszlávia része, kivéve a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal északi oldalára eső mintegy egy km²-es területet. Miután 1991-ben Horvátország független lett, azóta a vármegye területe Horvátország része.

Lakosság

A vármegye összlakossága 1910-ben 332.592 személy volt, ebből:

• 253.687 horvát (76,27%)
• 44.533 szerb (13,38%)
• 14.224 magyar (4,27%)
• 4.235 német (1,27%)

Közigazgatás

A vármegye a következő nyolc járásra volt felosztva:

• Alsógerzencei járás, székhelye Alsógerzence (horvátul Garešnica)
• Belovári/Bélavári járás, székhelye Belovár (horvátul Bjelovar), rendezett tanácsú város
• Csázmai járás, székhelye Csázma (horvátul Čazma)
• Grobosinci járás, székhelye Grobosinc, (horvátul Grubišno Polje)
• Kaproncai járás, székhelye Kapronca (horvátul Koprivnica), rendezett tanácsú város
• Kőrösi járás, székhelye Kőrös (horvátul Križevci), rendezett tanácsú város
• Kutenyai járás, székhelye Kutenya (horvátul Kutina)
• Szentgyörgyvári járás, székhelye Szentgyörgyvár (horvátul Đurđevac)