Belovár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belovár
Bjelovar park crkva.jpg
Az Ávilai Szent Teréz-templom
Belovár címere
Belovár címere
Belovár zászlaja
Belovár zászlaja
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Belovár-Bilogora
Rang város
Polgármester Antun Korušec
Irányítószám 43000
Körzethívószám +385 043
Népesség
Teljes népesség 27 099 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 218 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 130 m
Terület 191,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Belovár  (Horvátország)
Belovár
Belovár
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 54′ 00″, k. h. 16° 50′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 00″, k. h. 16° 50′ 00″
Belovár weboldala

Belovár (horvátul Bjelovar, németül Belowar) város és község (járás) Horvátországban, Belovár-Bilogora megyében.

A község (járás) települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatásilag 31 település tartozik a községhez (járáshoz):

Belovár, Breza, Brezovac, Ciglena, Galovac, Gornji Tomaš, Gudovac, Klokočevac, Kokinac, Kupinovac, Letičani, Mala Ciglena, Malo Korenovo, Novi Pavljani, Novoseljani, Obrovnica, Patkovac, Plavnice Gornje, Plavnice Stare, Prespa, Prgomelje, Prokljuvani, Puričani, Rajić, Stančići, Stari Pavljani, Tomaš, Trojstveni Markovac, Veliko Korenovo, Zvijerci és Ždralovi.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a szláv bel (= fehér) és a magyar vár szavak összetétele.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kaproncától 35 km-re délre a Bilogora-fennsík déli részén, fontos útvonalak találkozási pontjában fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1413-ban említik először. Régi magyar neve Bélavár. A korábban jelentéktelen település Mária Terézia idejében lett igazi nagyváros, amikor a katonai határőrvidék fontos központjává vált. Mai, szabályos városszerkezete ennek a nyomait őrzi. 1756-ban új erődítményt építettek ide, mely 1871-ig a varasdi határőrvidék szentgyörgyvári ezredének székhelye volt. 1874-től szabad királyi város, 1886-tól a trianoni békeszerződésig Belovár-Kőrös vármegye székhelye. A Belovár és Kőrös közötti vasútvonal az 1890-es években készült el, mely a település fejlődését nagyban elősegítette.

Belovár megye központját először 1432-ben említik az oklevelek. Későbbi történelme során mint katonai erődítmény fejlődött, amiről 1660-ból származó alaprajzok tanúskodnak. Ugyanezt a szerepet a határőrvidékben és a törökök elleni hadban is betöltötte. Belovárt a varasdi katonai körzet katonai, majd adminisztratív központjának nevezték ki, ami e városnak további fejlődésében mély nyomot hagyott. Mária Terézia okmányával 1772-ben Belovárt mezővárosi rangra emelték, a Militar Kommunität különleges előjogaival. 1874-ben szabad királyi városi jogot kapott. Belovár ma is fontos közigazgatási központ.

Annak ellenére, hogy a vidéket későbbi fejlődése során az ipar jellemzi, a környéket pedig a mezőgazdaság, Belováron már korán, a 18. században fejlődni kezd a selyemfeldolgozó ipar. 1772-ben felépült a szövőgyár.

1910-ben 7231 lakosából 5270 horvát, 839 szerb, 333 magyar, 316 cseh és 315 német volt. Ma 41 000 lakosú megyeszékhely.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Belovár városa Horvátország jelentős iparközpontjai közé sorolható, fejlett élelmiszer és fafeldolgozó iparával. A község az egész Horvátország fejlődésének fontos tényezője, mivel egy fontos nemzetközi útvonal mentén fekszik, mely Zágrábon keresztül összeköti Közép- és Kelet-Európát az észak-adriai közlekedési pontokkal.

A városban a ma létező iparok közt a legfejlettebb az élelmiszer, fa- és fémfeldolgozó ipar.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultúrház, korábban zsinagóga

Gazdag művelődési öröksége bele van építve e tájnak idegenforgalmi kínálatába, melyet gyönyörű vadászterületek (apró- és nagyvaddal) is kibővítik. Ezeknek a vadászterületeknek különösen nagy a vonzereje a külföldi vadászok számára, kik e tájra sok európai országból érkeznek. Ezenkívül manapság oktatási központ, és diákok városa is.

  • Belovári város múzeum
  • Belovár Kulturális Egyesület – „Teréziána”
  • Belovári autó-motor klub

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Belovár belvárosa

Újság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bjelovarac – Bjelovarski list
  • Zvono – Bjelovarsko zvono
  • Bjelovarski oglasnik

Rádió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiállított MÁVAG - MÁV 375,912 gőzmozdony a belovári vasútállomáson
  • Radio Bjelovar
  • BBR – Bjelovarsko-bilogorski radio
  • Radio Terezija
  • Radio Pevec

Televízió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bjelovarska televizija – B1
  • TV Atila

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Belovár közvetlen közelében számos kirándulóhely és idegenforgalmi látványosság is található, mint a Bilagora- és a Kálnik-hegység, a šodericai víztározó és Hlebine, amely a naiv festészet központja. Jelentős a több mint 140 vendéglátóipari objektum kínálata mely majdnem kizárólag különleges és tájjellegű. Fontos még megemlíteni a fejlődésben lévő falusi turizmust, melyet kiegészítenek a különböző sport- és üdülőobjektumok, melyek e község egyes falvaiban épültek fel.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2011-es népszámlálás (horvát nyelven) (PHP). DZS, 2011. július 10. (Hozzáférés: 2012. március 11.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Belovár témájú médiaállományokat.