Gornja Šušnjara
| Gornja Šušnjara | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Štefanje |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43246 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 24 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 175 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 46′ 28″, k. h. 16° 45′ 49″Koordináták: é. sz. 45° 46′ 28″, k. h. 16° 45′ 49″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornja Šušnjara falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Štefanjéhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Belovártól légvonalban 15, közúton 20 km-re délnyugatra, községközpontjától 7 km-re délkeletre a Donja Šušnjara és Križic között fekszik.
Története[szerkesztés]
A település a 19. század végén keletkezett az akkori Šušnjara északkeleti határrészén. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. Lakosságát 1948-tól számlálják önállóan. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 90%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 28 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 133 | 149 | 126 | 83 | 65 | 53 | 48 | 28 |
(Lakosságát 1931-ig Šušnjara néven Donja Šušnjarához számították.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
