Prnjarovac
| Prnjarovac | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Csázma |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43240 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 112 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 122 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 46′ 59″, k. h. 16° 33′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 46′ 59″, k. h. 16° 33′ 00″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Prnjarovac témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Prnjarovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Belovártól légvonalban 26, közúton 36 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 10 km-re északnyugatra, Gornji Dragičevci és Gornji Lipovčani között fekszik. Határának legnagyobb részét termőföldek, nyugaton pedig erdők borítják. Házai szinte kivétel nélkül az észak-déli irányú főutca mentén sorakoznak.
Története[szerkesztés]
A település az itt talált leletek alapján már a középkorban is létezett, de a 16. században elpusztította a török. Ennek az ősi településnek a neve mára feledésbe merült. A térség török uralom alóli felszabadítása után a 17. században telepítették be újra. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Perniarovec” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Pernyavorecz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Pernavorecz” néven 35 házzal, 171 katolikus és 13 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. A településnek 1857-ben 151, 1910-ben 326 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A fiatalok elvándorlása miatt lakossága csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 149 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 151 | 187 | 205 | 261 | 286 | 326 | 358 | 373 | 383 | 337 | 311 | 242 | 198 | 153 | 122 | 149 |
Nevezetességei[szerkesztés]
A falu temetőkápolnája a faluból északra kivezető út mellett áll. Egyhajós épület félköríves apszissal. Harangtornya a homlokzat felett emelkedik egyedi, négy fiatornyos toronysisak fedi. A kápolna az első katonai felmérés térképe alapján már a 18. században is megvolt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 504. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 151. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Csázma város hivatalos oldala (horvátul)
- Csázma turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
