Velika Mlinska
| Velika Mlinska | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Velika Trnovitica |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43285 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 92 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 150 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 39′ 30″, k. h. 16° 55′ 07″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 30″, k. h. 16° 55′ 07″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Velika Mlinska falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Velika Trnoviticához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Belovártól légvonalban 27, közúton 35 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re délnyugatra a Monoszlói-hegység keleti lejtői alatt, a Mlinska-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területén már az őskorban éltek emberek. Stojan Dimitrijević 1979-ben itt végzett kutatásai során a Lasinja kultúrának, az i. e. 4000 körül virágzott, a középső rézkor egyik legjelentősebb kultúrájának a tárgyi emlékeit találta a határában.
A település nevét a rajta keresztülfolyó Mlinska-patakról kapta. A patak neve az egykor itt működő vízimalmokról (horvátul: mlin) származik. A mintegy száz évnyi török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A 17. század közepén elsősorban a Lonja és a Szávamentéről, majd később Zengg és Lika vidékéről települt be a katolikus horvát lakosság. A szerbek főként délről, a török megszállás alatt maradt boszniai területekről jöttek részben a török hatóságok üldözése miatt, részben a határőrvidék katonai hatóságainak ösztönzésére.
A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Mlinszka” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Mlinszka” néven találjuk.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Mlinszka” néven 66 házzal, 154 katolikus, és 290 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1857-ben 510, 1910-ben 770 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból éltek. A 20. század elején Magyarországról jelentős számú dunai sváb lakosság telepedett le itt, őket 1942-ben a monoszlói partizánok űzték el. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 67%-a horvát, 21%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben a településnek 129 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 510 | 413 | 428 | 679 | 451 | 770 | 811 | 749 | 411 | 348 | 300 | 228 | 171 | 156 | 157 | 129 |
Nevezetességei[szerkesztés]
A Lasinja kultúra régészeti lelőhelye.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 431. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 150. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Velika Trnovitica község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
- Kornelija Minichreiter - Zorko Markovic: Architecture of Lasinja culture settlements in the light of new investigations in northern Croatia - Documenta Praehistorica XXXVIII (2011) (angolul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- Danube-swabians.org: Velika Mlinska – A velika mlinskai svábok történetéről (angolul)
