1945

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1945 más naptárakban
Gergely-naptár 1945
Ab urbe condita 2698
Bahái naptár 101 – 102
Berber naptár 2895
Bizánci naptár 7453 – 7454
Buddhista naptár 2489
Burmai naptár 1307
Dzsucse-naptár 34
Etióp naptár 1937 – 1938
Hindu naptárak
Vikram Samvat 2000 – 2001
Shaka Samvat 1867 – 1868
Kali juga 5046 – 5047
Holocén naptár 11945
Iráni naptár 1323 – 1324
Japán naptár 2605 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4641–4642
Kopt naptár 1661 – 1662
Koreai naptár 4278
Muszlim naptár 1364 – 1365
Örmény naptár 1394
ԹՎ ՌՅՂԴ
Thai szoláris naptár 2488
Zsidó naptár 5705 – 5706

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek1970-es évek1980-as évek1990-es évek

Évek: 19401941194219431944194519461947194819491950

Események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Január[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Házról házra folyik a harc a budapesti Nagykörúton, szovjet offenzíva 1945 januárjában
Német páncélosok a budai vár utcáin
  • január 1.Miskolc, Diósgyőr és Hejőcsaba egyesítése, „Nagy-Miskolc” létrejötte.
  • január 4. – Rákos-pataknál, áttörve a második védelmi vonalat a szovjet csapatok éket vágnak, s egy tankokból álló előőrs befut a budapesti Bosnyák térre.
  • január 6. – Budapesten az ostrom és a hideg időjárás miatt, az eddigi akadozó vízszolgáltatás végképp leáll. Már csak kijelölt közkutakból, magánkutakból, és egyes házak pincéjében működőképesen maradt berendezésből tudnak vízhez jutni a hetek óta a pincékben élők.
  • január 1215. – Megindul a szovjet 1. és 4. ukrán, az 1., 2. és 3. belorusz front csapatainak általános támadása a keleti front lengyelországi szakaszán.[1]
  • január 17.
    • Varsót elfoglalják a szovjetek.
    • Budapesten a németek, a szovjet előrenyomulás lassítása céljából valamennyi fővárosi hidat felrobbantják.
  • január 18. – Budapest pesti oldalán megszűnnek a harcok.
  • január 20. – Fegyverszünet a szövetséges hatalmak és Magyarország között. Megjelenik az első nyomtatott sajtótermék a magyar fővárosban. A "Szabadság" című újság órák alatt elfogy.
  • január 21.Karl Dönitz német admirális kiadja azt a parancsot, mely szerint minden rendelkezésre álló német hajónak mentenie kell a szovjetek elől azt, amit lehet. (Ez volt a „Hannibal hadművelet”, amely május 9-éig tartott.)[1]
  • január 22. – A budapesti Nemzeti Bizottság felhívást intéz a főváros lakosságához, amelyben munkába állásra szólítja fel a köztisztviselőket, és közli továbbá, hogy minden korábbi un. zsidó törvény hatályát vesztette.
  • január 23.
    • A szlovák kormány és a parlament deklarálja az önálló államhoz, s a nemzeti önrendelkezéshez való jogot.
    • Szovjet bombázó repülőgépek, és a nehéztüzérség lövi folyamatosan Budapesten a budai várat.
  • január 24. – Ég a budai várpalota együttes, és még majd egy héten keresztül lángol, a magyar fővárosban.
  • január 25. – Budapesten, a pesti oldalon fekvő elöljáróságok megkezdik működésüket.
  • január 27.
  • január 28. – A szovjet csapatok megszállják Litvániát.
  • január 30.
    • A Balti-tengeren a szovjet S–13-as tengeralattjáró elsüllyeszti a német „Wilhelm Gustloff” kiképzőhajót. (A hajón 10 ezernél is több menekült zsúfolódtak össze, s a tragédia után az őt kísérő két kisebb hajó csak 1 239 embert tudott kimenteni.)[3]
    • Budapesten, bevezetik éjszakára a kijárási tilalmat. Nagy-Budapest területére pedig még nappal sem lehet belépni, vagy onnan távozni.

Február[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Március[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vörös Hadsereg elől visszavonuló német csapatok elhagyják a Balaton felvidék térségét 1945 március elején

Április[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Május[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wilhelm Keitel aláírja a német fegyverletételét
Az alig húsz esztendős német nemzetiszocialista ideológia következménye: a német városok többsége romokban
  • május 1.
    • Amerikai csapatok vonulnak Weilheimbe, Horthy Miklóst hadifogolynak nyilvánítják és Augsburgba szállítják.[9]
    • Magyarországon először ünneplik meg hivatalosan május 1-jét. (A fővárosban, a Hősök terén közel félmillió ember jelenik meg.)
    • Megszólal az újra működő Magyar Rádió.
    • Megindul rendszeres járatként a 6-os villamos a Nagykörúton, Budapesten.
    • A Harmadik Birodalom utolsó kancellárja Dr. Joseph Goebbels feleségével együtt öngyilkosságot követ el.
  • május 2.
  • május 3.
    • A brit csapatok ellenállás nélkül elfoglalják Hamburgot.
    • A szovjet hadsereg befejezi Szlovákia elfoglalását.
  • május 4. – A hollandiai, a dániai és északnyugati német haderők megadják magukat Montgomery vezérezredesnek.
  • május 5.
  • május 58. – Prágában felkelés tör ki a német megszállók ellen. (Európában a német megszállás alól utolsóként felszabadított főváros.)
  • május 6.
  • május 7.Németország öt évi, nyolc hónapi és hét napi háború után feltétel nélkül megadja magát, amelyet német részről Alfred Jodl tábornok ír alá Reimsben az ún. Vörös Iskolaházban Eisenhower tábornok főhadiszállásán. Németország tehát feltétel nélküli kapitulál a nyugati szövetségesek előtt.[11]
  • május 8.
    • A németek megadják magukat a szovjeteknek is. Berlinben a Karlshorst városrész volt műszaki tiszti iskola "B" épületében (Zsukov berlini főhadiszállásán) német részről Keitel, Stumpf, és Frieburg tábornokok aláírják a kapitulációt a szövetséges erők és a Vörös Hadsereg főparancsnoksága előtt.[12]
    • A partizánhadsereg bevonul Zágrábba.[10]
    • Ifjabb Horthy Miklóst az amerikai csapatok kiszabadítják a koncentrációs táborból.[9]
  • május 9.
    • A szovjet csapatok bevonulnak Prágába.[4]
    • A szovjet csapatok elfoglalják az utolsó német kézen lévő kikötőt, Danzigot.[1]
    • Magyarországon megszűnik az esti elsötétítés rendelete.
  • május 10. – A Moszkvában megalakult Nemzeti Front kormánya Prágába érkezik.
  • május 12.Klement Gottwald csehszlovák miniszterelnök-helyettes, a Csehszlovák Kommunista Párt (CSKP) elnöke rádiófelhívást intéz az ország lakosságához, felszólítva azt a kassai kormányprogram támogatására.[4]
  • május 14. – A Karl Renner osztrák miniszterelnök kinyilatkoztatja Ausztria függetlenségét, és egyben bejelenti, hogy minden korábbi nemzeti-szocialista rendelkezés érvényét veszti.
  • május 15.
    • A visszavonuló horvát katonák és civilek többsége eléri a mai osztrák-szlovén határt, és Bleiburg mellett többségük átkel Ausztriába.[10]
    • A csehszlovák kormány első ülése Prágában, ahol többek között a kisebbségi kérdéssel és a nemzeti bizottságokban történő választásokkal foglalkoznak.[4]
  • május 16.Edvard Beneš csehszlovák elnök visszaérkezik Prágába.[4]
  • május 18.
    • A Magyar Rádió megindítja a napi vízállásjelentések sugárzását.[13]
    • A Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége megtiltja, hogy magyar nemzetiségű polgárok a politikai pártok tagjai legyenek.[4]
  • május 19.
  • május 20. – A Bohumil Boček csehszlovák tábornok kijelenti, hogy az új csehszlovák hadsereg szervezete és szerkezete azonos a Vörös Hadsereg irányítási elveivel.[14]
  • május 23. – A csehszlovák kormány a bel-, a had- és a külügyminiszter részvételével hármas bizottságot hoz létre, hogy szervezze meg és hajtsa végre a németek és a magyarok kitoloncolását.[4]
  • május 24.
    • A Magyar Katolikus Püspöki Kar kibocsátja az „Adja Isten, hogy az új birtokosok boldogulása vigasztalja az egyházat veszteségeiért és gondjaiért” kezdetű közös pásztorlevelet.
    • Az SS vezetője Heinrich Himmler máig tisztázatlan körülmények között öngyilkosságot követ el Lüneburgban.
  • május 25. – A csehszlovák kormány – többek között – a náci szervezetek vagyonának elkobzásáról, az árulók és a kollaboránsok földbirtokainak felosztásáról tárgyal.[4]
  • május 27. – A Csehszlovák Szociáldemokrata Párt akcióbizottságának prágai ülésén a Nemzeti Front bel- és külpolitikájáról tárgyalnak, és megválasztják az új pártvezetőséget, melynek élére Zdeněk Fierlinger kerül.[4]
  • május 29. – A Moszkvában kötött egyezmény értelmében Csehszlovákia átengedi a Szovjetuniónak Kárpát-Ukrajnát.
  • május 30.Brünnben kezdetét veszi a városban maradt német lakosság – mintegy húszezer fő – azonnali erőszakos kitelepítése. (A gyalogmenetben útnak indított németek közül számosan nem bírták a megpróbáltatásokat. Lásd: „brünni halálmenet”.)[4]

Június[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • június 2. – Megegyezéssel zárulnak a csehszlovák kormány és a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége között május 31-e óta folyó tárgyalások. (A megállapodás rögzíti, hogy az SZNT a szlovák nemzet legfőbb képviselője, és Szlovákia területén a törvényhozás és a végrehajtó hatalom hordozója. A tárgyalásokon körülhatárolják azokat a gazdasági, társadalmi, kulturális és egyéb ügyeket, amelyek központi irányítás alá tartoznak.)[4]
  • június 7.Antonín Zápotocký-t, a CSKP vezető politikusát a Szakszervezetek Központi Tanácsa elnökévé választják.[4]
  • június 9.Zilahy Lajost választották meg a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság elnökének.
  • június 12.
    • Budapesten megkezdődik a fokozatosan helyreállított vezetékrendszerekben a gázszolgáltatás. Elsőként a belvárosi V. kerület bekapcsolása történik meg.
    • Eltörlik Budapesten a hídpénzt. A dunai átkelésekért a korábbiakkal ellentétben ezen túl nem kell fizetni sem oda, sem vissza.
  • június 16. – A szlovák kommunisták tanácskozásán állást foglalnak Szlovákia magyaroktól való gyors és határozott megtisztítása mellett.[4]
  • június 19.
    • Helyreáll a forgalom a romokban heverő Déli pályaudvar és Kelenföld között Budapesten.
    • A csehszlovák elnök dekrétumot ad ki a náci háborús bűnösök, az árulók és a kollaboránsok megbüntetéséről, a rendkívüli népbíróságok és a nemzeti bíróság megalakításáról. (A dekrétum jogi alapot jelent a magyarüldözés kiszélesítéséhez, számos ártatlanul vádolt magyar lakos elítéléséhez, kiüldözéséhez.)[4]
  • június 21. – Csehszlovák elnöki dekrétum a németek, a magyarok, az árulók és a kollaboránsok földbirtokainak elkobzásáról és felosztásáról. (A felosztás később a földreform első szakaszát jelentette.)[4]
  • június 24. – A magyar fővárosban hosszú idő után újból elindul a földalatti első szerelvénye
  • június 26. – San Franciscóban elfogadják az ENSZ alapokmányát. A szervezet október 24-én kezdi meg működését formálisan is.
  • június 26.
    • Napi rendszerességgel közlekednek a Dunántúl főbb városaiba vasúti személyszállító szerelvények. Pécs, Szombathely, Nagykanizsa és a főváros közötti személyforgalom helyreáll.
    • Pozsonyban a szlovákiai politikai élet két meghatározó pártjának, a Szlovák Kommunista Pártnak és a Demokrata Pártnak a képviselői nyilatkozatban rögzítik, hogy elkötelezettek a kassai kormányprogram, a cseh és a szlovák nemzet egyenjogúsága, a Szovjetunióval való szoros együttműködés és a szlovák nemzeti felkelés iránt.[4]
  • június 28.
    • Edward Osóbka-Morawski elnök vezetésével megalakul a Lengyel Nemzeti Egység kormánya.[15]
    • Ismét járnak a balatoni hajók. Menetrend szerint közlekedik a komp Szántódnál.
  • június 29. – Csehszlovákia és a Szovjetunió képviselői Moszkvában megállapodást írnak alá Kárpátaljának a Szovjetunióhoz való csatlakozásáról. (Csehszlovákia elismeri Kárpátalja „önrendelkezési jogát”, és ezzel jelentősen megkönnyíti a Szovjetunió nagyhatalmi érdekeinek érvényesülését a térségben.)[4]
  • június 30.Sztálin döntése bejelentésre kerül: geo-stratégiai okból Kárpátalja „csatlakozik” a Szovjetunióhoz, így Magyarország és a Szovjetunió között közvetlen határzóna létesül.[16]

Július[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • július 2. – A magyar fővárosban megindul az első rendszeres autóbuszjárat, amely az Apponyi tér és a Gellért tér között közlekedik, reggel hét és este tíz óra között. A járaton nagy a zsúfoltság.
  • július 78.Turócszentmártonban tartják a Szlovákia politikai életben vezető szerepet játszó, a kommunista hatalmi törekvésekkel szemben álló Demokrata Párt I. kongresszusát, ahol a párt elnökévé Jozef Lettrich-et választják.[4]
  • július 11. – Budapesten a kiskörúton is megindul a menetrend szerinti villamosközlekedés.
  • július 12. – A háborút követően megrendezésre kerül Magyarországon az első könyvnap.
  • július 14.
    • A szövetséges flotta megkezdi Japán bombázását.
    • Magyarországon rendeletre eltörlik valamennyi hivatalos okiratról a "Mi a vallása" rovatot.
  • július 16. – Felrobbantják az első atombombát a White Sands Proving Groundon. A Trinity (Szentháromság) fedőnevű kísérleti robbantás helye a Los Alamos közelében fekvő Alamogordo légibázis volt. (Ez augusztus 6-áig titokban maradt, amikor egy B–29-es bombázó ledobta az első bombát háborús célokkal Hirosima városára).
  • július 17. és augusztus 2. – között a három nagyhatalom vezetője (Sztálin, Truman és Churchill, majd helyette Attlee Potsdamban értekezletet tartanak, melyen a békeszerződés részleteit is megtárgyalják.
  • július 25. – Magyarországon elkészül az első hajó a Ganz-hajógyárban a helyreállítások után.
  • július 24. – A csehszlovák kormány határozatot hoz Szlovákia fokozott megsegítéséről, mindenekelőtt a közlekedés, az építésügy és a földművelés területén.[4]
  • július 26.Harry S. Truman elnök, Churchill, Csang Kaj-sek ultimátumot intéznek Japánhoz.
  • július 31. – Megindult Magyarországon majd háromnegyed év szünet után a rendszeres távolsági autóbusz közlekedés a fővárosból Kecskemét és Gyöngyös városokba, az Oktogon térről induló sárga MÁVAG autóbuszokkal.

Augusztus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hiroshima látképe az augusztus 6-i atomtámadás után
Az augusztus 9-én Nagasakira
ledobott atombomba több mint
23 000 embert ölt meg

Szeptember[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A USS Missouri fedélzetén Sigemicu Mamoru japán külügyminiszter aláírja a japán kapitulációt

Október[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • október 1. – Elnöki dekrétum az általános munkakötelezettségről Csehszlovákiában.[4]
  • október 2. – Csehszlovákiában megalakul az árulók és a kollaboránsok elítélésére hivatott nemzeti bíróság.[4]
  • október 7.Mindszenty József ünnepélyes székfoglalása az esztergomi bazilikában.
  • október 9. – Párizsban az esküdtszék halálra ítélte Lavalt, a Henri Philippe Pétain vezette Vichy-kormány volt miniszterét.
  • október 10. – A magyar háborús bűnökkel vádolt személyek második csoportját Budapestre szállítják. Egyebek között a külföldön elfogott Beregfy Károly volt nyilas külügyminiszter, Kiss Ferenc, a színészkamara elnöke, valamint Antal István, Kolozsvári-Borcsa Mihály érkezik meg a különítménnyel.
  • október 11. – Kirobban a kínai polgárháború, miután a Kuomintang és a Kínai Kommunista Párt között szakadás jön létre[15]
  • október 1621. – A Román Kommunista Párt I. Országos Konferenciája, ahol a párt első titkárának Gheorghe Gheorghiu-Dejt választják.
  • október 17.Damaszkinosz athéni érsek, Görögország kormányzója átmeneti kormányt lakit. (A kormány november 1-jéig marad hivatalban.)[19]
  • október 18.Edvard Beneš csehszlovák elnök dekrétumot ad ki a prágai és a brünni német főiskolák megszüntetéséről.[4]
  • október 1821. – Prágában megtartják a CSSZDP XX. kongresszusát, ahol kinyilvánítják, hogy a párt szocialista elveket követ, és híve a Nemzeti Fronton belüli együttműködésnek. (Ekkor még nem kerül szóba a párt „egyesítése” a CSKP-vel. Elnökké ismét Zdeněk Fierlingert választják.)[4]
  • október 19. – Elnöki dekrétum az új pénzegység, a csehszlovák korona bevezetéséről, mely felváltja a még mindig forgalomba lévő protektorátusi koronát és a magszünt Szlovák Köztársaság pénzét.[4]
  • október 22. – Budapestre érkezik a magyar háborús bűnösök harmadik csoportja. (Közöttük található, Zöldi Márton az újvidéki valamint a hatvani mészárlások parancsnoka, Temesváry László aki a Magyar Nemzeti Bank aranykészletének német kézre juttatását felügyelte, Görgey Vince volt SS-őrnagy, Málnássy Ödön nyilaskeresztes ideológus, aki Hitler eszméit ültette át a pártideológiává, valamint a tömeges deportálások koordinátora Árbócz János csendőrezredes.)[20]
  • október 23. – A megszálló szovjet csapatok főparancsnoksága magyar kezelésbe adja át a Magyar Államvasutak, a MÁV ügyvezetését.[21]
  • október 24.
    • Byrnes bejelenti, hogy az ENSZ alapokmánya, valamint a Nemzetközi Bíróság statutuma nemzetközi jogi hatállyal életbe lépett, s ezzel hivatalosan is életre kelt az Egyesült Nemzetek Szervezete, és megkezdte működését. (Az ENSZ első főtitkára a norvég Trygve Lie.)
    • Beneš csehszlovák köztársasági elnök dekrétumot ír alá a bányák, a kulcsfontosságú ipar, a magánkézben lévő biztosítók és az élelmiszeripar államosításáról. (Az államosítás több mint háromezer üzemet érint, mely rendkívül meggyengíti a nagypolgárság és a külföldi tőke pozícióit.)[4]
  • október 25. – Elnöki dekrétum Csehszlovákiában az „ellenség vagyonának” elkobzásáról és a nemzeti újjáépítési alap létrehozásáról.[4]
  • október 27. – Beneš elnök dekrétuma a nemzet becsülete ellen elkövetett bűnök megtorlásáról, ez az ún. retribúciós dekrétum.[4]
  • október 28. – Megkezdi tevékenységét az ideiglenes csehszlovák nemzetgyűlés. (Megerősíti Benešt a köztársasági elnöki tisztében, míg a nemzetgyűlés elnökévé Josef David nemzeti szocialist párti politikus választják.)[4]
  • október 29. – A fővárosi Zeneakadémia épületében megkezdődik az első magyar háborús bűnökkel vádolt személy, Bárdossy László főtárgyalása a népbíróság előtt. (Ebben a perben tanúként egyebek között Szálasi Ferencet is kihallgatják.)[22]

November[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

December[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az év témái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1945 a tudományban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1945 a légi közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1945 a vasúti közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1945 a filmművészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Miért harcoltunk? (1945) – amerikai dokumentumfilm. rendező: Frank Capra
  • The Lost Weekend (1945) (Férfiszenvedély) – amerikai film, rendező: Billy Wilder - 7 Oscar-díj jelölés (1946), 4 Oscar-díj[24], a Cannes-i filmfesztivál nagydíja.
  • Mildred Pierce (1945) – amerikai film, rendező: Michael Curtiz - 6 Oscar-díj jelölés (1946), 1 Oscar-díj (Legjobb női főszereplő)
  • Brief Encounter (1945) (Kései találkozás) – angol film, rendezte: David Lean - 3 Oscar-díj jelölés (1947), a Cannes-i filmfesztivál nagydíja (1946), A New York-i Filmkritikusok díja (1946)[25]
  • Roughly Speaking (1945) – amerikai filmvígjáték, rendező: Michael Curtiz
  • Know Your Enemy: Japan (1945) – (Ismerd meg ellenséged: Japán) amerikai dokumentumfilm. Rendezők: Frank Capra, Joris Ivens
  • A tanítónő magyar film (1945. szeptember 22) [26] rendező: Keleti Márton
  • Hazugság nélkül (1945) magyar film – rendező: Gertler Viktor
  • Aranyóra (1945) magyar film – rendező: Ráthonyi Ákos[27]

1945 az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1945 a zenében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1945 a politikában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1945 a sportban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1945 a televízióban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1945 a jogalkotásban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Születések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halálozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nobel-díjasok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai Wolfgang Pauli osztrák fizikus
Kémiai Artturi Ilmari Virtanen finn biokémikus
Orvosi-fiziológiai Sir Alexander Fleming skót orvos, Ernst Boris Chain angol biokémikus, Sir Howard Florey ausztrál patológus
Irodalmi Gabriela Mistral chilei költőnő
Béke Cordell Hull amerikai politikus

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Nagy Béla: A „Hannibál”-hadművelet. In: História. XXIV. évf., 2. sz., 27. p. – 2002/2
  2. Forró Lajos: „Jelöletlen tömegsírok”. Magyarellenes jugoszláv atrocitások a Délvidéken, 1944. In.: História. XXXII. évf., 8. sz., 6. p.
  3. ^ a b c Nagy Béla-Farkas Ildikó: Az elhallgatott tragédia. In: História. XXIV. évf., 2. sz., 27. p. – 2002/2
  4. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao ap Baló György–Lipovecz Iván: Tények Könyve '92, Ráció Kiadó Kft., [Budapest], 1992. 143-145. oldal, ISSN 0238-3748
  5. Feith László: Hadikrónika. Február. Magyar honvéd. XXI. évf., 2010. 3. sz., 82. p.
  6. ^ a b A Hírlap 1947 Évi Naptára, Egy nap, egy mondat (történelem 1944. december 1-jétől 1945. december 31-éig -Légrády Testvérek Rt. Kiadása
  7. ^ a b c d e f g h Diószegi István-Harsányi Iván-Németh István: 20. századi egyetemes történet. 3. köt., 1945-1995. Európán kívüli országok. Korona Kiadó, Budapest, 1997. 185-199. p. (ISBN 963-9036-13-7)
  8. A második világháború képei II. kötet, 325, 327 oldala. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1985 - ISBN 963-07-0045-X
  9. ^ a b c d e Horthy Miklós életpályájának krónikája. In.: História. XXXIV. évf., 5-6. sz., 47. p.
  10. ^ a b c Sokcsevits Dénes: Bleiburg, a horvát Katiny. In.: História. XXXII. évf., 8. sz., 7-8. p.
  11. A. J. P. Taylor: A második világháború képes krónikája, Akadémiai Kiadó. Budapest, 1988. ISBN 963-05-4627-2, - 222 oldal.
  12. A második világháború képei. II. kötet, 325 oldal. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1985. ISBN 963-07-0045-X
  13. Oprán Emese: Víz és társadalom Magyarországon, 1919-1990. In.: História. XXXII. évf., 6-7. sz., 66. p.
  14. dr. Radics Elemér: A Dunatáj (adatok a Dunatáj államainak életéből) III. kötet. - Gergely R. rt. Kiadása, Budapest, 1946. - 600. oldal
  15. ^ a b c Baló György - Lipovecz Iván: Tények könyve '89 - Computerworld Informatikai Kft. Kiadása 1989. - 75 oldal. ISSN 0238-3748
  16. A Hírlap 1947 Évi Naptára, Egy nap, egy mondat (történelem 1944. dec. 1-jétől 1945. december 31-éig -Légrády Testvérek Rt. Kiadása - 26. oldal
  17. A Hírlap 1947 Évi Naptára, Egy nap, egy mondat (történelem 1944. december 1-jétől 1945. december 31-éig -Légrády Testvérek Rt. Kiadása - 28. oldal
  18. dr. Radics Elemér: A Dunatáj (adatok a Dunatáj államainak életéből) III. kötet. - Gergely R. rt. Kiadása, Budapest, 1946.
  19. Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 5. köt., CHR-DAV, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012. 375. p.
  20. Jövendő. I. évfolyam 10 szám., 1945. október 27. 5-6 oldal.
  21. A Hírlap 1947 Évi Naptára, Egy nap, egy mondat (történelem 1944. december 1-jétől 1945. december 31-éig -Légrády Testvérek Rt. Kiadása - 31. oldal
  22. http://www.nagykar.hu/ekonyvek/2634/26805/reszletek.html
  23. A Hírlap 1947 Évi Naptára, Egy nap, egy mondat (történelem 1944. december 1-jétől 1945. december 31-éig -Légrády Testvérek Rt. Kiadása - 33. oldal
  24. http://www.imdb.com/title/tt0037884/awards
  25. http://www.imdb.com/title/tt0037558/awards
  26. http://www.imdb.com/title/tt0038150/
  27. Kovács Ferenc - Pór Irén: Magyar Filmográfia I. - Színház- és Filmtudományi Intézet kiadása, Budapest, 1958.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1945 témájú médiaállományokat.