Daruvár (Horvátország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Daruvár (Daruvar)
Daruvar.JPG
Daruvár főutcája
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Belovár-Bilogora
Rang város
Irányítószám 43500
Körzethívószám (+385) 043
Népesség
Teljes népesség 8507 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 207 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 161 m
Terület 64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Daruvár  (Horvátország)
Daruvár
Daruvár
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 35′ 26″, k. h. 17° 13′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 35′ 26″, k. h. 17° 13′ 30″
Daruvár weboldala

Daruvár (horvátul Daruvar, németül Daruwar, latinul Aqua Balissae) kisváros és község (járás) Horvátországban, Belovár-Bilogora megyében.

A község (járás) települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Daruvarski Vinogradi, Doljani, Donji Daruvar, Gornji Daruvar, Lipovac Majur, Ljudevit Selo, Markovac és Vrbovac falvak tartoznak még hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Verőcétől 50 km-re délnyugatra fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a magyar daru (madár) és vár szavak összetétele.

A Jankovics-kastély
Daruvár védőinek emlékműve

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

37-50 °C-os radioaktív gyógyvizét már a rómaiak is ismerték, akik Aqua Balissae néven üdülőtelepülést alapítottak itt. Erre a korra emlékeztet az az előkerült három téglasír, melyet mozaiktördékek, faliképek borítanak. A középkori települést 1334-ben a zágrábi püspökség tizedjegyzéke említi először. A középkorban bencés apátság volt itt, melynek falfestményekkel díszített hatalmas falmaradványait 1777-ben említik. A virágzó település fejlődését a török hódítás törte derékba. A lakosság elvándorlása már a 15. században megkezdődött, majd 1543-tól a teljesen kicserélődött. Az addig zömében katolikus városba nagyszámú szerb ortodox érkezett. A török kiűzése után a határőrvidék települése lett.

A mai Daruvár a Jankovics grófok birtokaként fejlődött ki, ekkor épült fel a barokk kastély a hatalmas parkkal. Gyógyfürdőjét is a Jankovicsok kezdték kiépíteni a 18. században. Elsőnek az Antal fürdő épült meg a római maradványok alapjain, majd 1810 és 1818 között felépült a János fürdő is.

1910-ben 2644 lakosából 990 horvát, 559 magyar, 406 német és 188 szerb volt. A trianoni békeszerződésig Pozsega vármegye Daruvári járásának székhelye volt.

2001-ben a hozzátartozó településekkel együtt 13 243, magának Daruvárnak 9811 lakosa volt. A település a horvátországi csehek kulturális központja.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A barokk Jankovics-kastély.
  • A barokk Szentháromság plébániatemplom 1764-ben épült. Harangtornyát később építették hozzá.
  • Az ortodox templom 18. századi.
  • A parkban a nőalakos szökőkút A. Augustinić munkája 1927-ból.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2011-es népszámlálás (horvát nyelven) (PHP). DZS, 2011. április 10. (Hozzáférés: 2012. március 11.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Daruvár (Horvátország) témájú médiaállományokat.