1921
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| 1921 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1921 |
| Ab urbe condita | 2674 |
| Bahái naptár | 77 – 78 |
| Berber naptár | 2871 |
| Bizánci naptár | 7429 – 7430 |
| Buddhista naptár | 2465 |
| Burmai naptár | 1283 |
| Etióp naptár | 1913 – 1914 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1976 – 1977 |
| Shaka Samvat | 1843 – 1844 |
| Kali juga | 5022 – 5023 |
| Holocén naptár | 11921 |
| Iráni naptár | 1299 – 1300 |
| Japán naptár | 2581 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4617–4618 |
| Kopt naptár | 1637 – 1638 |
| Koreai naptár | 4254 |
| Muszlim naptár | 1339 – 1340 |
| Örmény naptár | 1370 ԹՎ ՌՅՀ |
| Thai szoláris naptár | 2464 |
| Zsidó naptár | 5681 – 5682 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek
Évek: 1916 – 1917 – 1918 – 1919 – 1920 – 1921 – 1922 – 1923 – 1924 – 1925 – 1926
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Események
[szerkesztés] Határozott dátumú események
- március 16. – A kemalista török kormány és Szovjet-Oroszország barátsági szerződést köt. (A szerződés értelmében Szovjet-Oroszország visszaadta Törökországnak az 1877-78-as orosz-török háború nyomán Oroszországhoz került Karsz és Ardahan vidékét.)[1]
- március 21. – II. Abdul-Medzsid szultán negyedik házassága Bihruz Kadin Effendivel.
- március 27. – IV. Károly megkísérli visszafoglalni a magyar trónt.
- április 23. – Románia előbb a Csehszlovákiával, majd június 7-én Jugoszláviával megkötött szerződése révén csatlakozik a kisantanthoz.
- június 7. – Román–jugoszláv védelmi szerződés.
- június 15–21. – Az olasz szocialista párt livornói kongresszusán megalakult az Olasz Kommunista Párt.
- június 26. – A Horvát Blokk memoranduma a horvát szuverenitásról.
- június 28. – Az SZHSZ nemzetgyűlés elfogadja a centralista, ún. vidovdani alkotmányt.
- július 11. – Mongólia függetlenné válása Kínától
- augusztus 3. – Az ún. államvédelmi (obznana-) törvény bevezetése a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban.
- augusztus 14. – Kikiáltják a Pécs székhelyű ún. Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaságot.
- augusztus 21. – A Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban betiltanak mindennemű kommunista tevékenységet.
- augusztus 21. – Feloszlik a Baranya-Bajai Köztársaság, területe Magyarországhoz illetve a nagy délszláv államhoz kerül.
- augusztus 22. – A magyar hadsereg bevonul az addig szerb megszállás alatt álló pécs-baranyai területre.
- augusztus 28. – Felkelés Nyugat-Magyarországon, a mai Burgenland területén, a trianoni békeszerződésben Ausztriának ítélt terület elcsatolásának meggátolására, amelyet a Rongyos Gárda indít.
- augusztus 28. – Az ágfalvi összecsapás az osztrák csendőrséggel.
- szeptember 3. – Trónra lép Karađorđević Sándor király.
- szeptember 8. – Újabb ágfalvi összecsapás a Rongyos Gárda és az osztrák rendőri alakulatok között.
- október 4. – Nyugat-Magyarországot Prónay Pál Lajtabánság néven önálló államnak kiáltja ki.
- október 13. – A velencei egyezményt aláírja az Ausztria és a Magyarország.
- október 23. – IV. Károly magyar király második visszatérési kísérlete, a budaörsi csata – Károlyt foglyul ejtik.
- november 5. – Horthy Miklós követelésének megfelelően a Rongyos Gárda kiüríti Burgenlandot, megszűnik a Lajtabánság és lezárul a nyugat-magyarországi felkelés első szakasza.
- november 20. – A Mirditai Köztársaság megszűnik, mert a népszövetségi bizottság visszaállította Albánia 1913-as határait, így területe ismét Albánia, illetve Szerbia része lett.
- november 26. – A Hlinka-féle Szlovák Néppárt kilép a cseh néppártiakkal közös parlamenti koalícióból és ellenzékbe vonul.
- december 14–16. – Népszavazás Sopron hovatartozásáról: a szavazók 65%-a Magyarországot választja, ezzel a város megkapja a leghűségesebb város elnevezést.
[szerkesztés] Határozatlan dátumú események
- az év folyamán – A kolozsvári egyetem Szegedre költözik.
[szerkesztés] Az év témái
[szerkesztés] 1921 a tudományban
[szerkesztés] 1921 a légi közlekedésben
[szerkesztés] 1921 a vasúti közlekedésben
[szerkesztés] 1921 a filmművészetben
[szerkesztés] 1921 az irodalomban
[szerkesztés] 1921 a zenében
- Bartók: I. hegedű-zongora szonáta írása, Négy zenekari darab hangszerelése
[szerkesztés] 1921 a jogalkotásban
[szerkesztés] 1921 a sportban
[szerkesztés] Születések
- január 1. – Suka Sándor, magyar színművész († 1993)
- január 2. – Nagy Olga néprajzkutató († 2006)
- január 5. – Friedrich Dürrenmatt, svájci író († 1990)
- január 9. – Keleti Ágnes, a magyar tornasport legeredményesebb versenyzője, ötszörös olimpiai bajnok, akit 2004-ben a nemzet sportolójává választottak
- január 13. – Csákányi László, színművész († 1992)
- január 19. – Mészöly Miklós, Kossuth-díjas író († 2001)
- január 21. – Bárczy Kató, színésznő († 1989)
- január 31. – Mario Lanza, olasz származású amerikai tenor († 1959)
- február 2. – Puja Frigyes, volt külügyminiszter († 2008)
- február 27. – Szőllősy András, zeneszerző, zenetudós († 2007)
- március 3. - Kaján Tibor karikaturista, grafikus
- március 8. – Romhányi József, író († 1983)
- március 11. – Astor Piazzolla, argentin zeneszerző, zenekarvezető, harmonikás († 1992)
- március 20. – Rényi Alfréd, matematikus († 1970)
- március 25. – Jancsó Adrienne, előadóművész († 2006)
- április 18. – Gyarmati László, gyógyszerész, egyetemi tanár († 1980)
- április 25. – Karel Appel, holland absztrakt expresszionista festő, szobrász († 2006)
- május 2. – Ponori Thewrewk Aurél, csillagász
- május 21. – Andrej Dmitrijevics Szaharov, magfizikus, Nobel-békedíjas emberjogi harcos († 1989)
- május 25. – Terplán Zénó gépészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus († 2002)
- május 26. – Gedő Ilka, festő, grafikus († 1985)
- június 2. – Karinthy Ferenc, író († 1992)
- június 2. – Alexander Salkind, producer († 1997)
- június 19. – Bakó Jenő, úszó, edző, sportvezető, szakíró († 2000)
- június 23. – Buda Ernő, bányamérnök († 2005)
- június 30. – Balthazár Lajos, vívó († 1995)
- július 10. – Jake La Motta amerikai profi ökölvívó
- július 21. – Antal Róbert, olimpiai bajnok vízilabdázó († 1995)
- július 31. – Bánki Zsuzsa színművésznő († 1998)
- augusztus 13. – Sarkadi Imre, író († 1961)
- szeptember 12. – Stanisław Lem, lengyel író († 2006)
- szeptember 13. – Biszku Béla, magyar politikus, belügyminiszter
- szeptember 16. – Köpeczi Béla művelődés- és irodalomtörténész, az MTA tagja, 1982–1988 között Magyarország művelődési minisztere († 2010)
- szeptember 27. – Jancsó Miklós filmrendező
- október 13. – Yves Montand (er. Ivo Livi) olasz származású francia színész, énekes, előadóművész († 1991).
- október 31. – Bor Ambrus író, műfordító, publicista († 1995)
- október 31. – Szendi József magyar katolikus főpap
- november 5. – Cziffra György, zongoraművész († 1994)
- november 7. – Horváth János közgazdász, politikus, az Országgyűlés korelnöke
- november 19. – Anda Géza, magyar származású svájci zongoraművész († 1976)
- november 21. – Joonas Kokkonen, finn zeneszerző († 1996)
- november 25. – Rákos Sándor, költő, műfordító († 1999)
- november 27. – Alexander Dubček, szlovák politikus, Csehszlovákia vezetője († 1992)
- november 27. – Pilinszky János, Kossuth-, Baumgarten- és József Attila-díjas magyar költő († 1981)
- december 16. – Aczél Tamás, magyar író, újságíró († 1994)
[szerkesztés] Halálozások
- február 8. – Pjotr Alekszejevics Kropotkin orosz herceg, földrajztudós, a darwini evolúciós elmélet híve (* 1842)
- április 12. – Stevanecz Antal szlovén író, tanár (* 1861)
- március 7. – Tersztyánszky Károly magyar katonatiszt, császári és királyi vezérezredes, első világháborús hadvezér (* 1854)
- július 4. – Antoni Grabowski, lengyel vegyészmérnök és korai eszperantista, aki fordításaival jelentősen befolyásolta az eszperantó irodalmi nyelv fejlődését (* 1857)
- augusztus 2. – Enrico Caruso, olasz operaénekes (tenor) (* 1873)
- augusztus 8. - Haggenmacher Károly, malomgépész, feltaláló (* 1835)
- augusztus 26. – Wekerle Sándor, miniszterelnök (* 1848)
- szeptember 13. – Jánosi Béla esztéta, tudománytörténész, az MTA tagja (* 1857)
- szeptember 27. – Engelbert Humperdinck, német zeneszerző (* 1854)
- október 18. – III. Lajos bajor király (* 1845)
- november 8. – Hviezdoslav, szlovák költő (* 1849)
- november 14. – Goldziher Ignác, orientalista, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1850)
- december 21. – Jendrassik Ernő orvos, neurológus, fiziológus, az MTA tagja (* 1858)
- december 31. – Kiss József költő, „A Hét” folyóirat főszerkesztője (* 1843)
[szerkesztés] Nobel-díjak
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
| Fizikai | Albert Einstein |
| Kémiai | Frederick Soddy |
| Orvosi-fiziológiai | nem adták ki |
| Irodalmi | Anatole France |
| Béke | Karl Hjalmar Branting Christian Lous Lange |
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Pergel Antal: A török függetlenségi háború. In.: Rubicon. 2010/9. sz., 58. p.

