1921

1921 más naptárakban
Gergely-naptár	1921
Ab urbe condita	2674
Bahái naptár	77 – 78
Berber naptár	2871
Bizánci naptár	7429 – 7430
Buddhista naptár	2465
Burmai naptár	1283
Etióp naptár	1913 – 1914
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1976 – 1977
Shaka Samvat	1843 – 1844
Kali juga	5022 – 5023
Holocén naptár	11921
Iráni naptár	1299 – 1300
Japán naptár	2581 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4617–4618
Kopt naptár	1637 – 1638
Koreai naptár	4254
Muszlim naptár	1339 – 1340
Örmény naptár	1370 ԹՎ ՌՅՀ
Thai szoláris naptár	2464
Zsidó naptár	5681 – 5682

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek

Évek: 1916 – 1917 – 1918 – 1919 – 1920 – 1921 – 1922 – 1923 – 1924 – 1925 – 1926

Események

Határozott dátumú események

• március 16. – A kemalista török kormány és Szovjet-Oroszország barátsági szerződést köt. (A szerződés értelmében Szovjet-Oroszország visszaadta Törökországnak az 1877-78-as orosz-török háború nyomán Oroszországhoz került Karsz és Ardahan vidékét.)
• március 21. – II. Abdul-Medzsid szultán negyedik házassága Bihruz Kadin Effendivel.
• március 27. – IV. Károly megkísérli visszafoglalni a magyar trónt.
• április 23. – Románia előbb a Csehszlovákiával, majd június 7-én Jugoszláviával megkötött szerződése révén csatlakozik a kisantanthoz.
• június 7. – Román–jugoszláv védelmi szerződés.
• június 15–21. – Az olasz szocialista párt livornói kongresszusán megalakult az Olasz Kommunista Párt.
• június 26. – A Horvát Blokk memoranduma a horvát szuverenitásról.
• június 28. – Az SZHSZ nemzetgyűlés elfogadja a centralista, ún. vidovdani alkotmányt.
• július 11. – Mongólia függetlenné válása Kínától
• augusztus 3. – Az ún. államvédelmi (obznana-) törvény bevezetése a Szlovén–Horvát–Szerb Királyságban.
• augusztus 14. – Kikiáltják a Pécs székhelyű ún. Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaságot.
• augusztus 21. – A Szlovén-Horvát-Szerb Királyságban betiltanak mindennemű kommunista tevékenységet.
• augusztus 21. – Feloszlik a Baranya-Bajai Köztársaság, területe Magyarországhoz illetve a nagy délszláv államhoz kerül.
• augusztus 22. – A magyar hadsereg bevonul az addig szerb megszállás alatt álló pécs-baranyai területre.
• augusztus 28. – Felkelés Nyugat-Magyarországon, a mai Burgenland területén, a trianoni békeszerződésben Ausztriának ítélt terület elcsatolásának meggátolására, amelyet a Rongyos Gárda indít.
• augusztus 28. – Az ágfalvi összecsapás az osztrák csendőrséggel.
• szeptember 3. – Trónra lép Karađorđević Sándor király.
• szeptember 8. – Újabb ágfalvi összecsapás a Rongyos Gárda és az osztrák rendőri alakulatok között.
• október 4. – Nyugat-Magyarországot Prónay Pál Lajtabánság néven önálló államnak kiáltja ki.
• október 13. – A velencei egyezményt aláírja az Ausztria és a Magyarország.
• október 23. – IV. Károly magyar király második visszatérési kísérlete, a budaörsi csata – Károlyt foglyul ejtik.
• november 5. – Horthy Miklós követelésének megfelelően a Rongyos Gárda kiüríti Burgenlandot, megszűnik a Lajtabánság és lezárul a nyugat-magyarországi felkelés első szakasza.
• november 20. – A Mirditai Köztársaság megszűnik, mert a népszövetségi bizottság visszaállította Albánia 1913-as határait, így területe ismét Albánia, illetve Szerbia része lett.
• november 26. – A Hlinka-féle Szlovák Néppárt kilép a cseh néppártiakkal közös parlamenti koalícióból és ellenzékbe vonul.
• december 14–16. – Népszavazás Sopron hovatartozásáról: a szavazók 65%-a Magyarországot választja, ezzel a város megkapja a leghűségesebb város elnevezést.

Határozatlan dátumú események

• az év folyamán – A kolozsvári egyetem Szegedre költözik.

Az év témái

1921 a filmművészetben

• április 17. – megalakul az Európai Filmszövetség (EFA).
• Megkezdődik az amerikai film öncenzúrája. Egy évtized alatt kialakul a tabuk kódexe: a filmen nem szabad nyitott ajakkal csókolózó párt, hónaljszőrzetet és franciaágyban alvó párt mutatni.
• Moszkvában filmfőiskolát alapítanak. Bemutatják a Sarló és kalapács című filmet, az elsőt a rangosabb szovjet nagyfilmek közül.

• The Four Horsemen of the Apocalypse (Az Apokalipszis négy lovasa) – főszereplő Rudolph Valentino
• The Kid – főszereplő Charles Chaplin és Jackie Coogan
• Árvák a viharban – főszereplő Lillian Gish és Dorothy Gish; rendező D. W. Griffith

• Fejős Pál – Arséne Lupin utolsó kalandja
• Balogh Béla – Elnémult harangok, A megfagyott gyermek, Sugárka, Galathea
• Boldváry Géza – Tavaszi szerelem
• Deésy Alfréd – A Balaton leánya
• Garas Márton – New York expressz kábel

1921 a zenében

• Bartók: I. hegedű-zongora szonáta írása, Négy zenekari darab hangszerelése

Születések

• január 1. – Suka Sándor, magyar színművész († 1993)
• január 2. – Nagy Olga néprajzkutató († 2006)
• január 5. – Friedrich Dürrenmatt, svájci író († 1990)
• január 9. – Keleti Ágnes, a magyar tornasport legeredményesebb versenyzője, ötszörös olimpiai bajnok, akit 2004-ben a nemzet sportolójává választottak
• január 13. – Csákányi László, színművész († 1992)
• január 19. – Mészöly Miklós, Kossuth-díjas író († 2001)
• január 21. – Bárczy Kató, színésznő († 1989)
• január 31. – Mario Lanza, olasz származású amerikai tenor († 1959)
• február 2. – Puja Frigyes, volt külügyminiszter († 2008)
• február 27. – Szőllősy András, zeneszerző, zenetudós († 2007)
• március 3. - Kaján Tibor karikaturista, grafikus
• március 8. – Romhányi József, író († 1983)
• március 11. – Astor Piazzolla, argentin zeneszerző, zenekarvezető, harmonikás († 1992)
• március 20. – Rényi Alfréd, matematikus († 1970)
• március 25. – Jancsó Adrienne, előadóművész († 2006)
• április 18. – Gyarmati László, gyógyszerész, egyetemi tanár († 1980)
• április 25. – Karel Appel, holland absztrakt expresszionista festő, szobrász († 2006)
• május 2. – Ponori Thewrewk Aurél, csillagász
• május 21. – Andrej Dmitrijevics Szaharov, magfizikus, Nobel-békedíjas emberjogi harcos († 1989)
• május 25. – Terplán Zénó gépészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus († 2002)
• május 26. – Gedő Ilka, festő, grafikus († 1985)
• június 2. – Karinthy Ferenc, író († 1992)
• június 2. – Alexander Salkind, producer († 1997)
• június 19. – Bakó Jenő, úszó, edző, sportvezető, szakíró († 2000)
• június 23. – Buda Ernő, bányamérnök († 2005)
• június 30. – Balthazár Lajos, vívó († 1995)
• július 10. – Jake La Motta amerikai profi ökölvívó
• július 21. – Antal Róbert, olimpiai bajnok vízilabdázó († 1995)
• július 31. – Bánki Zsuzsa színművésznő († 1998)
• augusztus 13. – Sarkadi Imre, író († 1961)
• szeptember 12. – Stanisław Lem, lengyel író († 2006)
• szeptember 13. – Biszku Béla, magyar politikus, belügyminiszter
• szeptember 16. – Köpeczi Béla művelődés- és irodalomtörténész, az MTA tagja, 1982–1988 között Magyarország művelődési minisztere († 2010)
• szeptember 27. – Jancsó Miklós filmrendező
• október 13. – Yves Montand (er. Ivo Livi) olasz származású francia színész, énekes, előadóművész († 1991).
• október 31. – Bor Ambrus író, műfordító, publicista († 1995)
• október 31. – Szendi József magyar katolikus főpap
• november 5. – Cziffra György, zongoraművész († 1994)
• november 7. – Horváth János közgazdász, politikus, az Országgyűlés korelnöke
• november 19. – Anda Géza, magyar származású svájci zongoraművész († 1976)
• november 21. – Joonas Kokkonen, finn zeneszerző († 1996)
• november 25. – Rákos Sándor, költő, műfordító († 1999)
• november 27. – Alexander Dubček, szlovák politikus, Csehszlovákia vezetője († 1992)
• november 27. – Pilinszky János, Kossuth-, Baumgarten- és József Attila-díjas magyar költő († 1981)
• december 16. – Aczél Tamás, magyar író, újságíró († 1994)

Halálozások

• február 8. – Pjotr Alekszejevics Kropotkin orosz herceg, földrajztudós, a darwini evolúciós elmélet híve (* 1842)
• április 12. – Stevanecz Antal szlovén író, tanár (* 1861)
• március 7. – Tersztyánszky Károly magyar katonatiszt, császári és királyi vezérezredes, első világháborús hadvezér (* 1854)
• július 4. – Antoni Grabowski, lengyel vegyészmérnök és korai eszperantista, aki fordításaival jelentősen befolyásolta az eszperantó irodalmi nyelv fejlődését (* 1857)
• augusztus 2. – Enrico Caruso, olasz operaénekes (tenor) (* 1873)
• augusztus 8. – Haggenmacher Károly, malomgépész, feltaláló (* 1835)
• augusztus 26. – Wekerle Sándor, miniszterelnök (* 1848)
• szeptember 13. – Jánosi Béla esztéta, tudománytörténész, az MTA tagja (* 1857)
• szeptember 27. – Engelbert Humperdinck, német zeneszerző (* 1854)
• október 18. – III. Lajos bajor király (* 1845)
• november 8. – Hviezdoslav, szlovák költő (* 1849)
• november 14. – Goldziher Ignác, orientalista, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1850)
• december 21. – Jendrassik Ernő orvos, neurológus, fiziológus, az MTA tagja (* 1858)
• december 31. – Kiss József költő, „A Hét” folyóirat főszerkesztője (* 1843)

Nobel-díjak

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.

Fizikai	Albert Einstein
Kémiai	Frederick Soddy
Orvosi-fiziológiai	nem adták ki
Irodalmi	Anatole France
Béke	Hjalmar Branting Christian Lous Lange