Zágráb

A város a Medvednica-hegység déli lábánál a Száva bal partján, fontos közlekedési útvonalak mentén fekszik. Szamobor, Velika Gorica és Zapresics települések tartoznak hozzá.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a horvát za grebom potoka Medvesčaka (= a Medvesčak patak partja mögött) helymeghatározásból rövidült mai formájára.

[szerkesztés] Népesség

Zágráb Horvátország közel egymilliós fővárosa. Lakossága 1910-ben még csak alig 70 000 volt

[szerkesztés] Története

Már a római korban lakott település Andautonia néven. 1093-ban alapította Szent László király a zágrábi püspökséget és a Káptalandombon (Kaptol) felépíttette a Szent István székesegyházat.

1300-ban itt koronázták meg először az Apuliából ideérkezett Károly Róbertet. 1383-ban itt végzik ki a Horvátiak lázadásának néhány résztvevőjét. 1385-ben itt fogadja Kis Károly a horvát főurak hódolatát. A középkorban a Kaptol mellett fejlődött ki fokozatosan a Gradec, a polgárváros. A török időkben közvetlen közelében húzódott az országhatár, ezért a főváros Varasdra került. A török veszély elmúltával visszanyerte fővárosi rangját. 1753-ban itt végezték ki a parasztfelkelés vezetőit.

A 19. század második felében rohamosan fejlődött. 1852-ben érseki székhely lett. Fejlődésére nagy hatással volt a vasút kiépülése, majd kialakultak az alsóváros (Donji Grad) munkásnegyedei. Ez a külvárosi terület addigi falusias jellegéből ekkor lett igazán várossá.

1918-ban a város a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. A két világháború között kialakultak a vasút és a Száva közötti munkásnegyedek, valamint az új lakóövezet a Medvednica déli lejtőin. A II. világháború után a város a Száva túloldalára is kiterjeszkedett, ekkor épült ki Újzágráb (Novi Zagreb). A város nyugatra és keletre is tovább terjeszkedett, magába olvasztva több falut is. A Szávától délre épült meg a teherpályaudvar és a Pleso nemzetközi repülőtér. A nagy ipari övezet a Žitnjak délkeleti kiterjedésével a város külső kerületei kiterjedtek a Száva és a Prigorje közötti részre is.

1991-től az önálló Horvátország megalakulásától az ország fővárosa lett. 2002-ben 779 145 lakosából 716 344 horvát, 18 811 szerb, 6204 bosnyák, 3225 szlovén, 1946 cigány, 841 magyar, 813 cseh, 277 olasz volt.

[szerkesztés] Közigazgatása

Zágráb kerületei és lakosságuk:

Brezovica (10 884),
Črnomerec (38 762),
Donja Dubrava (35 944),
Gornja Dubrava (61 388),
Donji Grad (45 108),
Gornji Grad-Medveščak (36 384),
Maksimir (49 750),
Novi Zagreb Istok (65 301),
Novi Zagreb Zapad (48 981),
Pešćenica (58 283),
Podsljeme (17 744),
Podsused (42 360),
Sesvete (59 212),
Malešnica
Stenjevec (41 257),
Trešnjevka jug (67 162),
Trešnjevka sjever (55 358),
Trnje (45 267).

[szerkesztés] Látnivalók

Zágráb látképe a Sljeméről

A Horvát Nemzeti Színház épülete

A Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia épülete

Zágráb főpályaudvara (Glavni Kolodvor)

Zágráb látnivalói a három történelmi városrészbe sűrűsödnek:

[szerkesztés] Felsőváros

A báni palota a 18. században épült barokk stílusban, ma a köztársasági elnök rezidenciája.
Dverce Palota
Lotrcak bástya

[szerkesztés] Kaptol

A Mária Mennybemenetele Székesegyház elődjét Szent László király kezdte építtetni. Ez a templom a tatárjárás során elpusztult. Utána új templomot építettek, melyet a török veszély miatt falakkal és bástyákkal erősítettek meg. Mai formáját az 1880-as rekonstrukcióval nyerte el, mely során neogótikus harangtornyokat kapott. Sírboltjában nyugszik Erdődy Tamás, Frangepán Ferenc és Zrínyi Péter.

[szerkesztés] Alsóváros

A Szent Márk templom a 13. században épült, a tatárok megrongálták, de a gradeci polgárok újjáépítették. A századok során többször megrongálódott, ezért az eredeti templomból kevés maradt. Jobb oldali kápolnájában tették le esküjüket a horvát bánok.
Botanikus kert
Horvát Nemzeti Színház: neobarokk épület.

[szerkesztés] A környék nevezetességei

Új-Zágráb legfőbb látnivalója Európa egyik legnagyobb mecsete, a Zágrábi Iszlám Központ.
A határában álló zágráb-remetei kegytemplom 1525-ben épült a mellette levő pálos kolostorral együtt. Kegyképe a máriavölgyi kegyszobor festett másolata. Búcsújáróhely.
Medvedgrad a Medvednica-hegység déli oldalában magasodó erőd.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Kulturális intézmények

Kortárs Művészetek Múzeuma
Természettudományi Múzeum
Zágrábi Történeti Múzeum
Régészeti Múzeum
Kortárs Galéria
Strossmajer Galéria
Állami Levéltár
Mimara Múzeum
Horvát Nemzeti Színház: neobarokk épület.

[szerkesztés] Oktatás

Zagrebačka škola za menadžment: (Angolul: Zagreb School of Management) egy akkreditált magánfőiskola. 2001-ben alapították, hogy nagy tudású, innovatív szemléletű vendéglátóipari szakembereket képezzenek a turisztikai szektor számára. A diákoknak lehetőségük van az angol nyelven való vizsgatételre, ami révén megszerezhetik a brit The Institute for Commercial Management képesítését is.