Zágráb

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zágráb (Zagreb)
Collage Zagreb.JPG
Zágráb címere
Zágráb címere
Zágráb zászlaja
Zágráb zászlaja
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Zágráb főváros (önálló közigazgatási egység)
Rang főváros
Polgármester Milan Bandić
Irányítószám 10000
Körzethívószám +385 01
Népesség
Teljes népesség 700 717 fő (2006) +/-
Népsűrűség 1216 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 120 m
Terület 641,355 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zágráb  (Horvátország)
Zágráb
Zágráb
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 48′ 37″, k. h. 15° 58′ 41″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 37″, k. h. 15° 58′ 41″
Zágráb weboldala

Zágráb (horvátul Zagreb, németül Agram, latinul Zagrabia, olaszul: Zagabria) Horvátország fővárosa az ország északnyugati részén, a Száva partján.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a Medvednica-hegység déli lábánál a Száva bal partján, fontos közlekedési útvonalak mentén, a Pannon-síkság délnyugati részén a Dinári-hegység és az Alpok között fekszik. Samobor, Velika Gorica és Zaprešić települések tartoznak hozzá.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város éghajlata kontinentális. A nyár meleg és száraz, több, mint 20 °C van, míg télen hideg és 1 °C körüli hőmérséklet a jellemző.

Zágráb éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 19,4 22,0 26,0 29,4 33,4 37,6 40,1 39,8 32,8 28,3 25,4 22,5 40,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 3,1 6,1 11,3 16,4 21,3 24,6 26,7 26,2 22,3 16,2 9,3 4,4 15,7
Átlaghőmérséklet (°C) −0,1 2,0 6,2 10,9 15,7 19,1 20,8 20,0 16,0 10,8 5,7 1,3 10,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −4,0 −2,5 0,9 4,9 9,2 12,7 14,2 13,7 10,4 5,8 1,8 −1,9 5,4
Rekord min. hőmérséklet (°C) −24,3 −27,3 −18,3 −4,4 −1,8 2,5 5,4 3,7 −0,6 −5,6 −13,5 −19,8 −17,5
Átl. csapadékmennyiség (mm) 49 42 52 62 79 99 81 91 83 72 85 64 856
Havi napsütéses órák száma 59 95 140 175 234 243 281 256 186 130 65 44 1913
Forrás: worldweather.org, Croatian Meteorological and Hydrological Service


Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a horvát za grebom potoka Medvesčaka (= a Medvesčak patak partja mögött) helymeghatározásból rövidült mai formájára. A középkori magyar neve Gréc volt.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zágráb Horvátország közel egymilliós fővárosa. Lakossága 1910-ben még csak alig 70 000 volt.

A 2001-es népszámláláskor 779 145 lakosából 716 344 horvát, 18 811 szerb, 6204 bosnyák, 3225 szlovén, 1946 cigány, 841 magyar, 813 cseh, 277 olasz volt. 415 153 nő és 363 992 férfi élt a városban. Az aggromerációval együtt több mint egymillióan élnek itt. Vallási megoszlás: római katolikusok 87%, iszlám és ortodox keresztény 2%, ateista 3,5%, protestánsok 5%.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Őskortól a horvátok megérkeztéig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Zágráb területén már az őskorban is laktak. Azonban csak a római korban kezdődött el a terület benépesülése. Itt volt folyami kikötő, kereskedelmi központ alakult ki. A rómaiak Andautonia nevet adták ennek a településnek, amely a mai Ščitarjevo falu alatt van, a Száva jobb partján, 7 km-re Velika Goricától. A 6. században a horvátok foglalták el a területet.

A középkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar történészek szerint [1] 1091-ben vagy előtte, a horvátok szerint 1093-ban vagy 1094-ben alapította Szent László király a zágrábi püspökséget és a Káptalandombon (Kaptol) felépíttette a Szent István-székesegyházat.

Zágráb, Szent István katedrális

1241-ben IV. Béla a tatárok elől Zágrábba menekült, és innen kért levélben segítséget a pápától és Európa legjelentősebb uralkodóitól (sikertelenül…). Itt találkozott utoljára öccsével, Kálmán szlavón herceggel. A Duna jegén 1242-ben átkelő tatárok feldúlták a vidéket, a lakosokat megölték. IV. Béla a tatárjárás utána Gradecnek (Grič, Felsőváros) szabad királyi városi rangot adott. Itt székelt a horvát bán és a várispán. Ebben az időszakban kb. 1000 lakosa volt a városnak. 1254-ben befejezték a Medvevárat. Három évvel később befejezték Gradec körül a várfalat. 1273-ban tartották az első feudális szábort, amely azonban csak Szlavóniára terjedt ki, a tengerparti részekre nem. Az első horvát szábort 1558-ban rendezték meg.

1290-ben Kaptol (a püspöki központ) III. András királyságát ismerte el, míg Gradec (a báni központ) már akkor az Anjoukat támogatta. 1300-ban itt koronázták meg először az Apuliából ideérkezett Károly Róbertet. 1368-ban először írták össze Zágráb lakosságát: 300 házat és 2810 főt írtak össze. A középkorban a Káptalandomb mellett fejlődött ki fokozatosan a Gradec, a polgárváros. 1383-ban itt végzik ki a Horvátiak lázadásának néhány résztvevőjét. 1385-ben itt fogadja Kis Károly a horvát főurak hódolatát.

1466-ban Mátyás király megerősítette a céhek kiváltságait, amelyek a 15. század végéig érvényben is maradtak. Még ebben az évben a király a törököktől tartva megerősíttette a Káptalandombot.

A Mohács utáni kettős királyválasztáskor Kaptol városa Szapolyai Jánost, míg Gradec Habsburg Ferdinándot támogatta. Előbbi 1527-ben még egy 53 napos ostromot is kiállt emiatt. 1558-ban ült össze Horvátország és Szlavónia küldöttsége, vagyis a szábor. A száboron a török elleni védekezés volt a fő téma, emellett kimondták, hogy Gradec a királyság fővárosa. 1573-ban Gubecz Máté parasztfelkelést szervezett, amit azonban levertek, és Gubeczet Zágrábban Dózsához hasonlóan kínozták meg és végezték ki.

Az újkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zágráb 1689-ben

A török időkben közvetlen közelében húzódott az országhatár, ezért a főváros Varasdra került. 1606-ban a város hívására érkeztek ide a jezsuiták, akik kolostort alapítottak itt. Egy évvel később a jezsuiták beindítottak egy egyházi hatosztályos gimnáziumot. 1624-ben tűzvész pusztított a városban, amelyek 1645-ben, 1674-ben és 1706-ban megismétlődtek. Több templom, családi ház megsérült vagy megsemmisült ekkor. 1669-ben I. Lipót király megalapította a város egyetemét.

1742-es népszámláláskor 560 házat és 5600 főt számoltak össze. Ebben az időben virágzott a kereskedelem, számos vásárt rendeztek itt. 1750-ben megalapították az első manufaktúrát. A 19. század közepére teljesen kiszorította a céheket e vállalati forma. 1753-ban itt végezték ki a parasztfelkelés vezetőit.

1767-ben a horvát királyi tanács Varasdról Zágrábba helyezte át a fővárost. Néhány ével később több palota is épült Gradecben: Vojković, Oršić, Rauch. 1771-ben kiaták az első hetilapot a latin nyelvű Ephemerides Zagrebienses újságot. 1777-ben Baltazar Adam Krčelić a királyi akadémiának ajéndékozta könyv-, és kéziratgyűjteményét.

1784-ban ismét népszámlálás volt: 695 ház és 7 ezer lakos. 2 évvel később német nyelvű újságot adtak ki az Agramer deutsche Zeitung. 1796-1804 építették a városi kórházat, amely 1931-ben megsemmisült.

A 19. század első felében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1801-ben új palotát kezdtek el építeni, amit később báni udvarnak neveztek el. 6 évvel későbbi népszámláláson 7 706 főt számláltak. 1825-an a Harmice keleti oldalán létrehozták a postahivatalt. 30 évvel később már komoly rendszerrel működött birodalomszerte. 1827-ben háromévfolyamos zeneiskolát alapítottak, ez lett később a Zeneakadémia. Három évvel később a püspöki udvarban létrehozták a Ribnjak parkot. 1834-ben felépítették az első állandó színházat a városban. Ludevit Gaj 1835-ben elindította az első horvát nyelvű újságot kaj nyelvjárásban (Novine horvatske i Danica horvatsko-slavonsko-dalmatinska), egy évvel később što nyelvjárásban adták ki.

1838-ban megalakult az első zágrábi olvasókör.

1840-ben tartották meg az első horvát nyelvű színi előadást a színházban, amely a Juran és Szófia című dráma volt. Egy évvel később megalapították a Horvát-szlavón Gazdasági Társaságot. 1847-ben megnyitották a Nemzeti házat az Opatija utcába, amelyben a Matica ilirska, a Gazdasági Társaság és a Nemzeti Múzeum működött.

1850. szeptember 7-én a császári pátensben Gradecből, Káptalandombból, Nova vesből megalapították Zágráb városát.

Az egyesítéstől a trianoni békeszerződésig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19. század második felében rohamosan fejlődött. 1852-ben érseki székhely lett. Egy évvel később elkészítették az első Zágráb térképet. 1856-ban elkészült a Rektorépület neoromantikus stílusban. 1868-1882 között az épület dohányüzem volt, majd 1882-től az egyetem épülete. A kórház is elkészült ebben az időben. 1857-ben a város lakossága 16 657 fő volt.

1861-ben avatták fel a meteorológiai obszervatóriumot. Horvátország első vasútját 1862-ben nyitották meg, amely Zágráb és Sziszek között közlekedett. Ebben az évben adták át a déli pályaudvart, amely ma a nyugati pályaudvar. 1863-ban a város első gázgyára megkezdte működését. Ugyanebben az évben a Károlyváros-Zágráb vasútvonal is kiépült. 1866-ban megalapították a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémiát, ez ma a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia. Ebben az évben avatták fel Jelačić szobrát a róla elnevezett téren.

Piac a Jelasics téren

Felszentelték a Petar Preradović-téren álló szerb ortodox templomot. Egy évvel később elkészült a zsinagóga is, amelyet 1941-ben bontottak el. 1870-ben átadták a Zágráb-Kapronca vasútvonalat is.

Az 1906-ra neogótikus stílusban átépített zágrábi székesegyház korabeli képeslapon

1871-ben elkészült az Alsóváros terve, amelyet Milan Lenuzzi készített. 1885-ig elkészült a projekt. Ekkor építették ki a Zöld patkót is. 2 évvel később a Károlyváros-Fiumei vasútvonal kiépülésével Zágráb közvetlen összekötetésben volt a tengerrel. 1874-ben alapították meg a modern, ma is működő egyetemet. A Matica ilirska új neve Matica hrvatska lett. Megalapították a Horvát Solymót, az első sportegyesületet. 1876-ban adták át az új temetőt a Mirogojt, 1883-ban elkészült a két neoreneszánsz árkádot is. Elkezdték építeni a Szent Márk-templomot, amelyet 1882-ben adtak át. 1878-ban Zágráb közparkjai, terei, utcái számozást kaptak.

A Jellasics tér és a székesegyház az 1880-as földrengés előtt

1881-ben elkészült a Régészeti Múzeum épülete és megalapították a Vöröskereszt Társaságot. Egy évvel később kiépítették a közigazgatást, a vízvezetéket és az első telefonvonalat. 1884-ben elkészült a neogótikus evangélikus templom. Egy évvel később elkészült a Zágráb-Varasd vasútvonal. 1890-ben Zágrábban 40 298 fő lakott. Ebben az évben nyitották meg a botanikus kertet.

1891-ben adták át az első ló vontatta villamost. Megnyitották a nagy zágrábi kiállítást. Egy évvel később átadták az állami pályaudvar (ma a főpályaudvar), és Nikola Tesla bevezette a városba az áramot. A szávai fahíd mellé egy új vashidat készítettek. A Horvát Sólyom csapata elkezdte a labdarúgás sportját űzni. 1895-ben átadták a ma is álló Horvát Nemzeti Színházat. Ebben az évben papírüzemet is létesítettek a városban. 1896-ban vetítették le az első filmet.

1901-ben bemutatták az autómobilt. A Jurisics utcában átadták a posta új épületét. Megalakult a Horvát Irodalmárok Társasága. Átadták a Samobor-Zágráb vasútvonalat. Két évvel később átadták a Popov-tornyot a csillagvizsgálóval. 1907-ben kiépítették az elektromos hálózatot. A Palace Hotel 1909-re épült fel. Egy évvel később elektromossá tették a villamosvonalakat. Ebben az évben átadták a szábor új épületét.

1911-ben megalapították az Union üzemet, amely 1950-től Kraš névvel működik. 1912-ben vetítették le az első dokumentumfilmet a városról. 1917-25 között az egyetem tök kart is indított. 1917-ben az olajüzem is beindította működését. 1918-ban a város a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. 1919-ben alapították a Filharmónia Színházi Zenekart, amely egy évvel később a Zágrábi Filharmónikusok nevet vette fel.

A trianoni békeszerződéstől a II. világháború végéig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1921-ben Zágrábban 108 674 lakosa volt, első alkalommal volt több, mint 100 ezer lakosa. Egy évvel később nemzetközi kereskedelmi kiállítást tartottak. 1925-ben új hotel lett a városban az Esplanade. Ebben az évben nyitották meg az állatkertet és ekkor készült el a Zágráb-Károlyváros-Split vasútvonal. 1928-ban megalapították az első automata telefonközpontot. 1929-ben egy újabb hotel nyilt, a Milinov, amely ma a Dubrovnik.

A két világháború között kialakultak a vasút és a Száva közötti munkásnegyedek, valamint az új lakóövezet a Medvednica déli lejtőin.

1931-ben már 185 ezren éltek a városban. Az öreg kórház új részlegekkel bővült 1935-36-ban. 1937-ben a nemzetközi kiállításon a zágrábiak először láthattak televíziót. 1940-ben adták ki először a Vjesnik újságot. 1941-ben elkészült a Rebro klinikai központ. Ez év április 10-én Zágráb az usztasa Független Horvát Állam fővárosa lett, és német megszállás alá került. 1945-ben a városhoz csatolták Kustošija települést.

A kommunista Jugoszlávia idején[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháború után a város a Száva túloldalára is kiterjeszkedett, ekkor épült ki Újzágráb (Novi Zagreb). A város nyugatra és keletre is tovább terjeszkedett, magába olvasztva több falut is. A Szávától délre épült meg a teherpályaudvar és a Pleso nemzetközi repülőtér. A nagy ipari övezet a Žitnjak délkeleti kiterjedésével a város külső kerületei kiterjedtek a Száva és a Prigorje közötti részre is.

Tito elvtárs-villamos

1946-ban kezdődött el a Maksimir-stadion építése, amelyet 1962-ben adtak át. Ebben az évben bontották le a Jelačić-szobrot és ekkor alapították meg a Jadran-film stúdiót, amelyben több filmsorozat is készült. 1948-ban Zágrábnak 290 667 lakosa volt.

1952-ben adták ki a Vjesnik u srijedu lapot, ami a mai napig a legtöbb példányszámban nyomtatott politikai hetilap. A filmváros a Dubravai városrészben épül ebben az időben. 1955-ig adják át az összes objektumokat. 1957-ben adták át az első téli uszodát. Ebben az évben adták át az első zágrábi hidat a háború után. Két évvel később nyílik meg az International hotel és ekkor hozták létre a diákközpontot. Ebben az évben egyesült a Večernji vjesnik és Narodni list lapok Večernji list néven.

1961-ban Zágrábban 430 802 lakosa volt. Plesóban ekkor adták át a nemzetközi repülőteret, amelyet 1974-ben felújítottak. 1963-ban adták át a városi libegőt. Egy évvel később a városban a történelme során a legnagyobb katasztrófát érte meg. A Száva több városrészt elöntött. Emiatt szabályozták a folyót. 1966-ban rendezték meg az első nemzetközi folklórtalálkozót. 2 évvel később a Horvát Nemzeti Színházat felújították.

1971-ben átadták Horvátország első autópályáját Zágráb és Károlyváros között. Két évvel később megnyitották a Sportok házát és a Mladosti-hidat. Ekkor avatták fel a Vatroslav Lisinski-koncerttermet. 1975-ben nyitott meg az Inter-Continental Hotel. 1979-ben új villamosvonalat helyeztek le, amely a Száva túlpartját kötötte össze a belvárossal.

1981-ben a város lakossága 650 ezer fő volt. 1984-ben adták át a Mirogoj temetőben a krematóriumot. 1987-ben Zágráb adott otthont az Univerziádának, ahol 6400 sportoló vett részt. Ebben az évben az egyetem új épületeket kezdett építeni. 1988-ban Dubravában megnyilt a Katonai kórház, ma Új kórháznak hívják. 1990-ben visszaállították a Jelačić-szobrot.

A függetlenség óta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műholdfelvétel Zágrábról

1991-től az önálló Horvátország megalakulásától az ország fővárosa lett. A háború alatt a várost több bombarobbantás rázta meg. 1992-ben az Ilicát feljújították.

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zágráb város, mint Horvátország fővárosa, önálló önkormányzattal rendelkezik, amely a város területére terjed ki. Zágráb város jelenlegi státuszát a Zágráb városi törvény tartalmazza (NN 62/2001.).

Zágráb legfőbb törvényhozó szerve a közgyűlés, a város élén a polgármester áll. A harmadik politikai szereplő a városi hatóság.

A városi közgyűlés fogadja el a városról szóló törvényeket, alkotja meg azokat. A mai közgyűlést 2005. május 15-én választották meg. A közgyűlés megoszlása [1]

párt képviselők száma
SDP 19
Horvát Demokrata Közösség 7
HSP 4
SNL (Holjevac) 4
HSU 4
HNS 3
HSS 3
HSLS 1
DC 1
független 5

Közigazgatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zágráb 17 negyedből (četvrt) áll, amelyeknek önálló polgármesteri hivataluk van:[2]

District of Zagreb.svg

1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
Sorszám Név Terület (km²) Lakosság (2001) Népsűrűség (fő/km²)
1. Donji grad 3,01 45 108 14 956,2
2. Gornji grad - Medveščak 10,12 36 384 3593,5
3. Trnje 7,37 45 267 6146,2
4. Maksimir 14,35 49 750 3467,1
5. Peščenica - Žitnjak 35,30 58 283 1651,3
6. Novi Zagreb - istok 16,54 65 301 3947,1
7. Novi Zagreb - zapad 62,59 48 981 782,5
8. Trešnjevka - sjever 5,83 55 358 9498,6
9. Trešnjevka - jug 9,84 67 162 6828,1
10. Črnomerec 24,33 38 762 1593,4
11. Gornja Dubrava 40,28 61 388 1524,1
12. Donja Dubrava 10,82 35 944 3321,1
13. Stenjevec 12,18 41 257 3387,3
14. Podsused - Vrapče 36,05 42 360 1175,1
15. Podsljeme 60,11 17 744 295,2
16. Sesvete 165,26 59 212 358,3
17. Brezovica 127,45 10 884 85,4
Összesen 641,43 779 145 1214,9

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zágráb látnivalói a három történelmi városrészbe sűrűsödnek:

Felsőváros[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Felsőváros (horvátul Gornji grad vagy Gradec) Zágráb történelmi központja. A középkorban alapították a Káptalandombbal együtt. Ebben az időben több épületet építettek, amelyek még ma is láthatók. A Felsőváros főtere a Szent Márk-tér, ahol valamikor kereskedők árulták portékáikat, ma itt található a horvát parlament, a Szábor és a zágrábi városi közgyűlés.

A Szent Márk-templom, a bánok eskütételének helyszíne. A tetőcserekek Horvát-Szlavónország illetve Zágráb város címereit mintázzák.

A Szent Márk-teret a Szent Márk-templom uralja, amely a 14. században épült gótikus stílusban. Később neogótikus stílusban felújították. A középkorból maradtak meg a déli oldalon található 12 apostol szobra. A tetőn a történelmi horvátország címere és Zágráb címere látható a 19. századból, amelyet Hermann Bollé és Friedrich von Schmidt készített. A harangtorony a barokk korból származik, a ma is működő harangokat 1841-ben tették be.[3] A második legismertebb templom a Felsővárosban a Szent Katarina-templom, amelyet 1620-32 között építettek. Belül Antonija Quadrija által alkotott szobrok vannak 1732-ből. Az oltáron Szent Katarina és az alexandriai filozófusok láthatok. A templomban található képeket a szlovén Krištof Andrej Jelovšek készítette.

Szent Katarina-templom

A templom mellett található egy korábbi kolostor, amely a 17 században épült, majd erre az 1980-as években ráépítettek. A Felsővárosban található még egy kolostor a Szent Klára, amelyet a klarisszák alapítottak. Az egykori kolostorban ma a Zágráb Városi Múzeum működik.

Vojković-palota

A Felsővárosban számos barokk ház és palota van. A legismertebb a Vojković-palota 1764-ből, ma itt van a Horvát Történeti Múzeum. A múzeum Matoševoj utca 9. alatt található. A palota barokk stílusa szemrevehető a kagylók motívumából is.[4] A másik palota a báni udvarban található Rauch palota, amely Horvátország kormányának a központja. Ćirilometodska utca 3 alatt található a Raffay-palota, ma ez a Horvát Naiv Műszetek Múzeuma, a közelben található a Zrínyiek rezidenciája. Az Opatijai utcában három barokk palota található még: Juršić, Bužan, Rauch-Sermage.[5]

Az Opatija utca 10 alatt van a korábbi Kulturális Minisztérium épülete. Itt található az Arany udvar.

A zágrábi várnak számos bástyája és kapuja volt, ezekből csak a Kamenita-kapu maradt meg. Az északi oldalon található a Popov-torony, amely egy csillagvizsgáló. A Lotrščak bástya, amelyről szép kilátás nyílik az Alsóvárosra. A bástya alatt halad el a Strossmayer-sétány és a zágrábi libegő.

Káptalandomb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zágrábi katedrális

Káptalandomb Zágráb másik történelmi központja, amely a zágrábi katedrális körül alakult ki. A zágrábi érsekség központja.

A barokk érseki udvar

A zágrábi katedrális (más néven: Mária Mennybemenetele Székesegyház) nem csak a Káptalandombot uralja, hanem az egész várost. A katedrális elődjét elődjét Szent László király kezdte építtetni. Ez a templom a tatárjárás során elpusztult. Utána új templomot építettek, melyet a török veszély miatt falakkal és bástyákkal erősítettek meg. Az 1880-as földrengés után neogótikus stílusban építették át, - új harangtornyokat is kapott. Ezt az épületet is Hermann Bollé és Friedric von Schmidt alakították újjá. A középkori időkből a Szt. István-kápolna maradt meg a gótikus freskókkal. Az oltáron a Golgota látható.[6] A katedrálisban őrzik Szent László palástját. Itt nyugszik Erdődy Tamás, valamint az 1919-es újratemetésük óta Frangepán Ferenc és Zrínyi Péter, kik a 19. századtól a horvát nemzeti szabadság szimbólumai.

A téren és a Kaptol utcában található a barokk stílusú kanonok-kúria, a ferences templom és kolostor. A templomon kívül az 1683-ban befejezett Szt. Ferenc-kápolna áll.[7] Nova Ves utcában áll a barokk stílusú Szt. Ivan Krstitelj-templom.

A Felsőváros és a Káptalandomb között terül el a Dolac, amely egy piactér. Ezen a téren található a Szt. Mária-templom. Ezenkívül számos büfé, kávézó, étterem, bolt található itt.

Alsóváros[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zrinjevac

Az Alsóváros az urbanizált modern Zágráb központja. A 19-20. század fordulóján épült ki.

A fő és legnagyobb tere a Jellasics bán-tér. Valamikor piac volt, ma turisták kedvelt helye, sétáló terület és a téren több kávézó található. A téren található Josip Jelačić bán szobrát, amelyet 1866-ban állítottak, készítóje Anton Dominik Fernkorn. A téren található még a Kolmár-palota, amely ma a Horvát Irodalmárok Társaságának székhelye és a Rado-ház.

Oktogon

A tér nyugati oldalán kezdődik az Ilica, a legismertebb zágrábi bevásárlóutca. Zágráb központjában számos sétálóutca található, ahol kávézók, éttermek és boltok kínálják áruikat és szolgáltatásaikat. A Bogovićeva utcában található az ismert Földszinti nap szobra, amelyet Ivan Kožarić faragott. Délre az Ilicától találahtó a Petar Preradović-tér.[8] A téren található Petar Preradović szobra, Oktogon és az Első Horvát Takarékpénztár épülete, amely 1898-1900 között épült.

Az alsóváros ismert a modern épületeiről is és parkjairól is. Zágráb zöldövezete is itt található a Zöld patkó. A 19. század végén építette Milan Lenuzzi.[9] A legrégibb park a Zrinjevac, amely hivatalosan a Strossmayer-tér. A park mellett van a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia épülete, amelyet 1884-ben Friedrich von Schmidt épített neoreneszánsz stílusban. A tér keleti oldalán található a Külügyminisztérium épülete és a megyei bíróság, az északi oldalon a Felsőtábla (bíróság) épülete. A nyugati oldalon történelmi épületek állnak: Vranyczany-palota, amely ma a Régészeti Múzeum és a Medaković-palota. A téren található a Priester-palotát és a Palace Hotelt is, amely a 19. század végén épült neobarokk stílusban ill. itt található Milan Lenuzzi emlékháza is.[9]

A Tomislav király-téren található a király szobra. Az északi oldalon van a Művészeti Pavilon (1898.), a déli oldalon található a főpályaudvar. Az épülettől keletebbre található Vlaho Bukovec festő háza és Feller háza.[10] A Zöld patkó déli oldalán található a Starčević-tér a Starčević-házzal (1895), amely ma a városi könyvtár épülete. Itt található még az Esplanade Hotel (1924.). Ebben a hotelben szálltak meg valamikor az Orient Express utasai. A hoteltől nyugatra található a zágrábi Botanikus kert.

Horvát Állami Archívum

A Zöld patkó nyugati részében található a Marulić-, Mažuranić- és a Tito marsall-tér. A Marulić-téren található a szecessziós stílusú Horvát Állami Archívum (1910-13.).

A Tito marsall-téren áll a neobarokk stílusú Horvát Nemzeti Színház, amelyet 1894-95 között építettek és Horvátország legfőbb színháza.[11] Az épületet I. Ferenc József király avatta fel. Az épület előtt található Meštrović szobra. Keletre található a Művészeti és Ipari Múzeum, a Horvát Iskolamúzeum. Tőle délre működik a Drámaművészet Akadémiája.[9]

Az Alsóváros keleti részében, a Zöld patkótól keletre található a Horvát Nagyok tere, ahol a korábban tőzsdeként működő épület áll. Ma ez a Horvát Nemzeti Bank székhelye. A közelben található a Fasizmus áldozatainak tere.

Egyéb látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zágrábi mecset

A városközponttól keletre, a Maksimir negyedben található a Maksimir park, amelyet a 18. században hoztak létre angol parkként.[12] Itt található a Zágrábi állatkert.

A város északi részében található a zágrábi temető, a Mirogoj. A 19-20. század fordulóján létesítették, az épületeket Hermann Bollé építette.

Zágráb déli részén fekszik a Jarun sportközpont, ahol vízisportokat lehet űzni. Lanište faluban található a 2008-ban átadott Zágrábi Aréna.[13]

Új-Zágráb legfőbb látnivalója Európa egyik legnagyobb mecsete, a Zágrábi Iszlám Központ.

A határában álló zágráb-remetei kegytemplom 1525-ben épült a mellette levő pálos kolostorral együtt. Kegyképe a máriavölgyi kegyszobor festett másolata. Búcsújáróhely.

Medvedgrad a Medvednica-hegység déli oldalában magasodó erőd.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zágrábban van több cég is bejegyezve, amelyek ország és világszerte híresek: Ledo, Konzum, Vipnet, INA, Croatia Airlines, Kraš, Tisak, stb.

A városban három hotel rendelkezik 5 csillaggal: Westin, Sheraton, Regent Esplanade, ill. 10 hotel 4 csillaggal.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zágráb Horvátország kulturális fővárosa is egyben. A városban számtalan kiállítás és múzeum található. A főváros legnagyobb színháza a Horvát Nemzeti Színház (Hrvatsko narodno kazalište), a legnagyobb koncertterme a Vatroslav Lisinski-koncertterem. Ezeken kívül a Matica hrvatska és a Horvát Irodalmártársaság képviseli a kultúrát a városban.

Zágrábban több fesztivált is rendeznek: Zágrábi Filmfesztivál, Animafest, Nemzetközi folklórtalálkozó és az Eurokaz.

Színházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Horvát Nemzeti Színház épülete
  • Horvát Nemzeti Színház [2]
  • Teatar Exit
  • Gavella Drámaszínház [3]
  • Kerempuh Szatírikus Színház
  • Komedija Városi Színház [4]
  • Off Theatar bagatella
  • Teatar ITD
  • Zekaem, Zágrábi Ifjúsági Színház [5]
  • Ribica Gyermekszínház [6]
  • Dubrava Gyermekszínház
  • Trešnja Városi Színház [7]
  • Žar ptica Városi Színház [8]
  • Kis Színház [9]
  • KNAPP [10]
  • Scena Vidra
  • Zágrábi Bábszínház

Könyvtárak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nemzeti és Egyetemi Könyvtár [11]
  • Zágráb Városi Könyvtár [12]
  • Városi Könyvtár
  • Andrija Štampar Könyvtár
  • Hercegi Könyvtár
  • ZAGRABIENSIA
  • Vladimir Nazor Könyvtárak
  • Medvešćak Könyvtárak [13]

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kortárs Művészetek Múzeuma
  • Régészeti Múzeum
  • Néprajzi Múzeum
  • HAZU
  • Kortárs Művészetek Múzeuma
  • Történeti Múzeum
  • Természettudományi Múzeum
  • Horvát Sportmúzeum
  • Vadász Múzeum
  • Modern Galéria
  • Zágráb Város Múzeuma
  • Horvát Telekommunikáció Múzeuma
  • Ipari és Művészeti Múzeum
  • Múzeumi Dokumentációs Központ
  • Technikai Múzeum
  • Horvát Iskolamúzeum
  • Jozo Kljaković-gyűjtemény
  • Miroslav Krleža és Bele Krleža-gyűjtemények
  • Franjo Schneider Múzeum
  • Viktor Kovačić-emlékház
  • HAZU Strossmayer Öreg Mesterek Galériája
  • Richter-gyűjtemény

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zágrábi vasúti főpályaudvar

A horvát autópályák többsége érinti a zágrábi körgyűrűt. Az ország legfontosabb autópályája az A1-es autópálya, amely a fővárostól Dubrovnikig fog haladni. 2008 első felében még csak Splitig ért csak. A másik fontos autópálya az A3-as, amely Lipovacig tart az országban, azonban európai szinten ez az autópálya a X. korridor része, amely a Balkán felé tart. A harmadik fontos autópálya az A6-os, amely Fiuméig halad. Ezen bonyolódik a főváros és a tengeri kereskedelem forgalma.

Zágráb a vasúti közlekedésben is nagy csomópont A város főpályaudvara a Zágráb főpályaudvar. A városban halad el az V. páneurópai vasúti korridor.

A zágrábi nemzetközi reptér, az ország legforgalmasabb reptere. Pleso falu mellett található. A ma is látható repteret 1959-ben adták át. 2008-ban új terminál létrehozásáról döntöttek[14]. A városnak van egy kisebb sportreptere is.

Tömegközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

NT 2200-es villamos és a ZET autóbusz

Zágrábban villamos és autóbuszvonalak vannak csak, az elővárosokkal vasúti összeköttetés is van. Ezenkívül magántulajdonban levő taxikkal is utazhatunk városszerte. A városban a legfontosabb közlekedési forma a villamos (ZET), amelyet a Zagrebački holding d.o.o. birtokol.

Az első villamost 1910. augusztus 18-án állították forgalomba. Mára 116 km-re nőt a vonalak hossza. Az autóbusz vonalak száma 120, amelyből 69 városi, 51 elővárosi.

A zágrábi siklóvasút a Gornji grad és a Donji grad között közlekedik. 66 méter a hossza, ez a világ legrövidebb ilyen libegője, amely a tömegközlekedés része. 1890. november 8-án állították forgalomba, ma turisztikai látványosság inkább.

A Sjeme libegőt 1963. július 27-én adták át és 2007. július 1-jén állították le a közlekedést rajta, mivel egy modernebb libegőt terveznek a helyére.

Zágrábban ma közel 1150 taxi üzemel a nap 24 órájában. Az első taxit a Jellasics téren állították forgalomba 1901. június 11-én.

Az elővárosi vasúti közlekedés is fontos, mivel naponta 70 ezer főt szállít. A legfőbb vasúti vonal a Savski Marof-Zágráb főpályaudvar-Dugo Selo vonal.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jogi Kar lektori épülete

A Zágrábi Egyetem a második legrégibb Horvátországban, amelyet 1669-ban alapítottak. Az egyetemen 28 kar van, 3 művészeti akadémia.

Zágrábban 100 középiskola van, amelyekből 31 gimnázium.[15]

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zágráb Délkelet-Európa egyik médiaközpontja.

A városban található a Horvát Rádiótelevízió központja. A HRT 1926-ban alakult. Ezenkívül a Nova TV, az RTL Televizija is itt székel.

Zágrábban található a HRT 3 adóát, a Radio Sljeme, a Radio 101, Narodni radio, Radio Cibona székhelye.

Az első napilapot 1784-ben adták ki a városban (Agramer deutsche Zeitung). Ma 5 napilapot és 30 folyóiratot nyomtatnak a városban. A legismertebb napilapok: Jutarnji List, Večernji list és a 24sata.

Zágrábban van bejegyezve az Index.hr, a Net.hr és az Oglasnik.hr internetes oldalak is.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zágrábi Aréna

A városban több professzionális sportklub működik: NK Dinamo, NK Zagreb, KK Cibona, KK Zagreb, RK Zagreb. Emellett természetesen vannak amatőrklubok is.

A klubok Zágráb különböző sportlétesítményeiben gyakorolna, edzenek (Šalata, Jarun, Mladost, Svetice, stb.). A legnagyobb számban ezek a sportlétesítmények az 1987-es Univerziadán kaptak szerepet, ugyanis ezekben a létesítményekben rendezték meg a versenyeket. A legismertebb sportcsarnok a Sportok háza (Dom sportova), amely 6 csarnokból áll, a 2 legnagyobb 4 és 12 ezer főt képesek befogadni. 2008 decemberében átadták a Zágrábi Arénát (Arena Zagreb). A Dražen Petrovićról elnevezett kosárcsarnok 5400 főt képes befogadni. A legnagyobb labdarúgóstadion a Maksimir Stadion, az NK Dinamo itt edz.

Klubok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Amerikai futball: "Zagreb Thunder (Gromovi Zagreb)"
  • Baseball: "HAŠK Zagreb", "Gajnice", "Kaptol lions", "Medvednica", "Novi Zagreb river pirates", "Purger", "Zagreb"
  • Jéghoki: "Zagreb", "Grič", "HAŠK", "Medveščak", "Mladost", "Šalata"
  • Kosárlabda: Košarka: Cibona, Zagreb
  • Labdarúgás: Dinamo, Zagreb, Rudeš, HAŠK, NK Trešnjevka Zagreb, NK Špansko Zagreb, NK Vrapče Zagreb.
  • Röplabda: Mladost,
  • Rögbi: Zagreb, Lokomotiva, Viktorija, Rudeš, Zvrk, Mladost
  • Kézilabda: Zagreb, Medveščak
  • Vízilabda: Mladost, Medveščak, Agram, Stara Sava, Zagreb, ZPK
  • Evezés: Mladost

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zágráb az alábbi városokkal áll testvérvárosi szerződésben:[16]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zágráb látképe a Sljeméről

Horvátul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • August Šenoa: Zlatarovo zlato, Zagreb, 1871.
  • Dragutin Hirc: Stari Zagreb, Zagreb, 2008. (ISBN 978-953-150-842-1)
  • Gjuro Szabo: Stari Zagreb, Zagreb, 1941.
  • Lelja Dobronić: Biskupski i kaptolski Zagreb, Zagreb, 1991. (ISBN 86-03-00521-4)
  • Lelja Dobronić: Graditelji i izgradnja Zagreba u doba historijskih stilova, Zagreb, 1983.
  • Lelja Dobronić: Zagrebački Kaptol i Gornji grad nekad i danas, Zagreb, 1988.
  • Snješka Knežević: Zagrebačka zelena potkova, Zagreb, 1996. (ISBN 953-0-60524-2)
  • Snješka Knežević: Zagrebu u središtu, Zagreb, 2003. (ISBN 953-181-049-4)

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Zagreb című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Közgyűlés összetétele. zagreb.hr, 2009. május 4. (Hozzáférés: 2008. március 3.)
  2. városi negyedek. zagreb.hr, 2009. május 4. (Hozzáférés: 2008. március 3.)
  3. Lelja Dobronić: Slobodni i kraljevski grad Zagreb, 1992, Zagreb. ISBN 86-03-00798-5
  4. Lelja Dobronić, Ankica Pandžić (2004), Hrvatska povjesni muzej 1764. - 2004., Zagreb. (ISBN 953-6046-29-6)
  5. Lelja Dobronić (1988), Zagrebački Kaptol i Gornji grad nekad i danas, Zagreb.
  6. Ana Deanović, Željka Čorak (1988), Zagrebačka katedrala, Zagreb. (ISBN 86-397-0020-6)
  7. Paškal Cvekan (1990), Kaptolski Franjevci: kulturno-povijesni prikaz djelovanja Franjevaca kroz 770 godina na Kaptolu u Zagrebu, Virovitica.
  8. Snješka Knežević (2003), Zagrebu u središtu, Zagreb. (ISBN 953-181-049-4)
  9. ^ a b c Snješka Knežević (1996), Zagrebačka zelena potkova, Zagreb. (ISBN 953-0-60524-2)
  10. Zlatko Jurić (1995), Arhitekt Vjekoslav Bastl – radovi 1901.-1910., Život umjetnosti br. 56-57, Zagreb. (ISSN 0524-7794)
  11. Nikola Batušić, ur. (1992), Hrvatsko narodno kazalište u Zagrebu: 1840.-1860.-1992., Zagreb. (ISBN 86-03-00786-1)
  12. Olga Maruševski, Sonja Jurković (1991), Maksimir, Zagreb. ISBN 86-03-00523-0
  13. Vesna Ledić Oppenheim, Maroje Mrduljaš, Ira Payer (2008), Arena Zagreb, Zagreb. (ISBN 978-953-55532-0-5)
  14. Az új terminálról. vjesnik.hr, 2009. május 5. (Hozzáférés: 2009. március 12.)
  15. Horvátország középiskoláinak listája. public.mzos.hr, 2009. május 4. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
  16. testvérvárosok. zagreb.hr, 2009. május 4. (Hozzáférés: 2008. március 3.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zágráb témájú médiaállományokat.
Wiktionary-logo-hu.png
Keress rá Zágráb zágráb címszóra a Wikiszótárban!