Baltazar Adam Krčelić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baltazar Adam Krčelić
Balthasar Adamus Kercselics.jpg
Kercselics Boldizsár arcképe az 1901-ben Zágrábban kiadtott Monumenta Spectantia Historiam Slavorum Meridionalium című művéből.
Született 1715. február 5.
Šenkovec
Elhunyt 1778. március 29. (63 évesen)
Zágráb
Foglalkozása kanonok, teológiai doktor, történész, történetíró

Baltazar Adam Krčelić (magyarul Kercselich Ádám Boldizsár, Šenkovec, 1715. február 5.Zágráb, 1778. március 29.) zágrábi kanonok, teológiai doktor, történész, a horvát történetírás kimagasló alakja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zágrábtól északnyugatra fekvő brdoveci plébániához tartozó Šenkovecen, módos nemesi családban született. Apja a korbáviai származású Kercselich Miklós, anyja a zágrábi Darich Judit. Már két anyai nagybátyja is jezsuita teológiai tanár volt. Ő maga 1731-től a zágrábi jezsuitáknál tanult, majd a püspöki gimnáziumba járt. Mivel tanulmányai során eszességben és szorgalomban különösen kitüntette magát a bécsi Horvát Kollégiumba küldték, majd négy évig a bolognai Illír Kollégiumban tanult. Tanulnányai befejeztével filozófiai és teológiai doktori fokozatot valamint az egyházi és világi jog terén nagy tudást szerzett. Horvátországba visszatérve az Okić hegy alatti Szent Márton templom káplánja, majd 1743 és 1745 között a Sziszek melletti Sela faluban lett plébános ahol érkezése után hamarosan felépítette a szép barokk Szent Mária Magdolna templomot. 1745. november 5-én zágrábi püspöki sublector, 1747. január 23-án zágrábi kanonok lett. Kanonokként a zágrábi püspöki szeminárium prefektusává nevezték ki. Eleinte kizárólag az egyházi pályának élt, de a püspöki levéltárban lelt nagyszámú feldolgozatlan anyag arra ösztönözte, hogy Horvátország egyházi s politikai történetének tanulmányozásával foglalkozzon. Ő volt az első, ki a horvátországi levéltárakat kutatva, az írott források terén sok új adattal lépett fel. 1747-ben Branjug püspök a római Horvát Kollégium rektorává nevezte ki, melyet 1749 elejéig töltött be. Amikor Franjo Ksaver Klobušicki lett a zágrábi püspök Krčelićet 1749. április 5-én oldalkanonokká nevezte ki és maga mellé vette. 1752. január 2-án a báni tábla ülnöke lett. Nehezebb idők következtek a számára Franjo Thauszy püspöksége idején. Az új püspök megpróbálta korlátozni tudományos munkáját és az egyházi szolgálatban való előléptetését, megbecsülését és jövedelmeit is visszafogta. Ezért végrendeletében rendkívül gazdag könyvtárát a királyi akadémiára hagyta, mely később a Zágrábi Egyetem és a Horvát Nemzeti Könyvtár alapja lett. Kacsi apát és bekszini archidiakonus és Zágráb megyei táblabíró volt. 1778-ban hunyt el Zágrábban, ahol a székesegyház sírboltjában temették el. A gyászbeszédet Kalafatics Vinko, jezsuita tanár mondta a sírja fölött.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baltazar Adam Krčelić a felvilágosult abszolútizmus lelkes híve és az egyház, valamint a szerzetesrendek társadalmi befolyása visszaszorításának szószólója volt. Az udvar emberének számított, így az országban számos ellensége támadt. Többször erősen támadták nézetei miatt, de ő mindig ugyanolyan erélyesen válaszolt ezekre. Mindez világosan kitűnik 1748-tól 1767-ig vezetett a mai napig kéziratban fennmaradt emlékirataiból melyeket a következő nemzedékek okulására írt. Egy idő után, miután az iratok hozzáférhetővé váltak egy bizottság átolvasta és botrányos módon mintegy 20 oldalt sűrű tintával olvashatatlanná tett, úgy hogy ez a rész a mai napig sem kivehető. A munkát 1901-ben publikálták először, majd miután Veljko Gortan horvát nyelvre is lefordította 1952-ben kiadták. Kercselich munkáit általában latinul és horvátul írta. Az első közülük a zágrábi egyházközség és a székesegyház története, melyet 1770-ben csak töredékesen adtak ki. Ez a rész Duch püspöktől Nikola Stepanić püspökig (1602) terjed. A töredékesen hátramaradt részeket később Toma Kovačević és Juraj Marcelović kanonokok egészítették ki. A mű második része Šimun Bartulić püspöktől Petar Pertezićig terjed, ez a mai napig kéziratban maradt. Második nagy műve a De regnis Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae notitiae praeliminares előzetes feljegyzések a dalmát, horvát és szlavón királyság történetéről, amely a Habsburgok uralmának jogosságát igyekszik igazolni nemcsak a magyar korona országai, beleértve Szlavóniát, Horvátországot és Dalmáciát is, hanem még Bosznia és Szerbia felett is. Adalbert Barits álnév alatt Varasdon publikált egy latin nyelvű értekezést a 14. század és 17. század közötti horvát irodalom történetéről, vagyis az Augustin Kažotić és Pavao Vitezović püspökök közötti időszakról. 1747-ben jelent meg latin nyelvű munkája Augustin Kažotić szentéletű zágrábi püspökről. A Vitezović-krónika harmadik részeként Krčelić írta az 1744-től 1761-ig terjedő időszak krónkáját. August Šenoa az ő munkája alapján írta Diogenes című művét, valamint Josip Tomić A királyért és a hazáért című novelláját, valamint Az özvegy című művét.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Historiarum cathedralis ecclesiae Zagrabiensis partis primae tomus I. Praemissis praeliminaribus, continens seriem episcoporum ab anno 1091 ad annum 1603 & tam episcoporu, quam & alias notitias. Zagrabiae, év n. (Több nem jelent meg. Folytatása kéziratban a zágrábi érseki könyvtárban.)
  • De archidiaconi officio ex jure communi canonico; numicipalibus quoque legibus, securior tutiorque deductio Ad d. d. parochos et ecclesiasticos archidiaconatus Chasmensis. Ugyanott, év nélkül.
  • De regnis Dalmatiae Croatiae Slavoniae notitiae praeliminares. Periodis IV. distinctae quibus ex scopo et fine post veteris Pannoniae praecipue Saviae sub florente decrescenteque romano imperio; deinde succedentis Slavoniae Croatiaeque, notitias: regno Hungariae stabilito; sacrae coronae, hujusque apostolicorum regum, in memorata regna: Serviam item & Bosniam, sive Ramam aut Rasciam, ac fatorum regnorum appertinentias, jura: cum possessorio; serie regum: gubernationis quoque ratio: majestas regalis, caeteraque: ex diplomatibus aliisque justic ac legalibus, historicae veritatis fundamentis, cum scriptorum variorumque praejudiciorum examine: ac demum actualis utriusque Sclavoniae Croatiaeque, secundum multiplices jurisdictiones relatione, exponerentur. Ugyanott, év nélkül.
  • Kéziratban a Magyar Nemzeti Múzeumban:
    • De Banis Dalmatiae, Croatiae et Sclavoniae 1749. 4r. 124 lap;
    • Hungariae politicarum institutionum partes tres. Zagrabiae, 1762. 4 rét 529 lap;
    • De sublimium duarum in mundo potestatum fundamento et concordia 1781. 4rét 385 lap;
    • Sistemata varia ad regnum Scalovinae pertinentia 1782. 4 rét 354 lap;
    • Dissertatio de Tripartito seu opere Werbőczy, 4 rét 86 lap;
  • Vegyes iratok: Tractatus varia és Acta Diaetalia című Kéziratainak legnagyobb része, összesen 39 darab, a zágrábi érseki könyvtárban vannak, ezek cím szerint Magyar Könyvszemlében vannak fölsorolva.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kallafatich, Vincentius: Oratio funebris, quam dum VIII. Idus Aprilis Anno MDCCLXXVIII. Balthasari Adamo Kerchelich… parentabat regi Zagrabiensis Academia in Templo Academico habuit…Zagrabiae.
  • Horányi: Memoria I. 326. l.
  • Lehotzky Andor: Index Scriptorum publ.-polit. Juridicorum. Posonii, 1803. 23. l.
  • Katona: Historia Critica XXXIX. 967. l.
  • Egyetemes Magyar Encyclopaedia. Pest, 1872. X. 116. l.
  • Magyar Könyvszemle 1885. 100., 124., 205. (Kéziratai).
  • Petrik Bibliográfia
  • dr. Margalits Ede: Horvát Történelmi Repertórium 1900.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]