Bologna
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 |
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Bologna | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Olaszország |
||
| Régió | Emilia–Romagna | ||
| Megye | Bologna (BO) | ||
| Polgármester | Sergio Cofferati | ||
| Irányítószám | 40100 | ||
| Körzethívószám | 051 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 374 425 fő (2004) +/- | ||
| Népsűrűség | 2643 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 54 m | ||
| Terület | 140 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bologna
Pozíció Olaszország térképén
|
|||
| Bologna weboldala | |||
Bologna (ejtsd: bolonnya)[1] [boˈloɲɲa] (a Latin Bononia szóból származik, a helyi kiejtés szerint Bulåggna) Észak-Olaszország jelentős városa, Emilia–Romagna régió központja. A Pó-síkságon, az Appenninek szomszédságában, pontosabban a Reno- és Savena-folyó között terül el.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Bolognát az i. e. 5. században alapították az etruszkok Felisina néven. A területet ezt megelőzően villanova-kultúrájú pásztorok, földművesek lakták. A település a hegyen található szentély körül alakult ki, amelyet temető övezett. A római időkben Bononia városnak 2 főutcája volt.
Az 5. században Petronius püspök alatt megépült a Santo Stefano-templomegyüttes. 728-ban a longobárdok elfoglalták.
A 11. században szabad kommuna alakult a városban. 1088-ban alapították az egyetemet, amely a legelső volt Európában. Sok híres magyar is koptatta padjait.
[szerkesztés] Demográfia
[szerkesztés] Látnivalók
- A Két Ferde Torony a belváros szívében.
[szerkesztés] Templomok
- San Petronio-bazilika – Olaszország legnagyobb bazilikáinak egyike.
- Santo Stefano-bazilika
- San Domenico-bazilika
[szerkesztés] Paloták
- Palazzo d'Accursio (vagy Palazzo Comunale)
- Palazzo dell'Archiginnasio
- Palazzo Baciocchi o Palazzo di Giustizia (igazságügyi palota)
- Palazzo dei Banchi
- Palazzo Bevilacqua
- Palazzo Bocchi
- Corte Isolani
- Collegio di Spagna
- Palazzo Davia Bargellini
- Palazzo Fava
- Palazzo Felicini - Fibbia (Calzolari)
- Palazzo Ghisilardi - Fava
- Casa di Giosuè Carducci
- Palazzo Grassi
- Palazzo Hercolani
- Palazzo Magnani Salem
- Palazzo Malvezzi de'Medici
- Loggia dei Mercanti
- Palazzo dei Notai
- Palazzo Pepoli Campogrande
- Palazzo del Podestà
- Palazzo Poggi
- Palazzo Re Enzo
- Palazzo di Residenza della Cassa di Risparmio di Bologna (a bolognai takarékpénztár épülete)
- Palazzina della Viola
- Villa Aldini
- Villa Aldrovandi Mazzacorati
- Villa Cassarini
- Villa Gandolfi (vagy Palazzo Pallavicini)
- Villa Impero
- Villa delle Rose
- Villa Spada
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási intézmények
- Bolognai Egyetem (Università di Bologna) : Európa legősibb egyeteme, 1088-ban alapították. Jelenleg 80 000 diákot képez.
[szerkesztés] Múzeumok
- Museo Civico Archeologico
- Egyetemi Múzeum
- Pinacoteca Nazionale di Bologna (Bolognai Nemzeti Galéria)
- Földtani Múzeum
[szerkesztés] Közlekedés
A várostól északra található a „Marconi“ repülőtér. Itt ér véget a Milánó–Bologna nagy sebességű vasútvonal.
[szerkesztés] Híres emberek
[szerkesztés] A város szülöttei
- XIV. Benedek pápa (Prospero Lambertini, pápa 1740-1758)
- XIII. Gergely pápa (Ugo Boncompagni, pápa 1572-1585)
- XV. Gergely pápa (Alessandro Ludovisi, pápa 1621-1623)
- IX. Ince pápa (Bologna, 1519. július 20-Róma, )
- Cesare Perdisa Formula 1-es versenyző
- Pupi Avati (1938)
- Adriano Banchieri (1568–1634)
- Agostino Barelli (1627-1687)
- Laura Bassi (1711–1788)
- Ugo Bassi (1800-1849)
- Stefano Benni (1947)
- Rossano Brazzi (1916-1994)
- Annibale Carracci (Bologna,1560. november 3. – Róma, 1609. július 15.), jeles bolognai barokk festő.
- Lodovico Carracci (1555–1619)
- Agostino Carracci (1557–1602)
- Pierluigi Collina (1960)
- Scipione del Ferro (1465–1526)
- Lucio Dalla (1943)
- Domenichino (Domenico Zampieri, 1581-1641)
- Gianfranco Fini (1952)
- Luigi Galvani (1737–1798)
- Serena Grandi (1958)
- Il Guercino (Giovanni Barbieri, 1591-1666)
- Guido Guinzelli (Bologna, 1230 és 1240 között - Monselice, 1276 körül) olasz költő, a Dante által dolce stil nuovonak nevezett irányzat megalapítója.
- Irnerius (1050 körül - 1125)
- Lucius II (Gherardo Caccianemici dell'Orso, pápa 1144-5)
- Marcello Malpighi (1628-1694)
- Guglielmo Marconi (1874. április 25. – 1937. július 20.) olasz feltaláló. 1909-ben megkapta a Fizikai Nobel-díjat Karl Ferdinand Braunnal együtt.
- Giuseppe Mezzofanti (1774-1839)
- Marco Minghetti (1818-1886)
- Giorgio Morandi (1890-1964)
- Gianni Morandi (1944)
- Pier Paolo Pasolini (Bologna, 1922. március 5. – Ostia, 1975. november 2.) olasz író, költő, teoretikus és filmrendező. A szélesebb közönség – főleg Magyarországon – inkább filmrendezőként ismeri. Egyike a XX. század legjelentősebb és legsokoldalúbb művészeinek, aki mind magánéletével, mind pedig művészeti tevékenységével örökös viták és támadások kereszttüzében állt.
- Romano Prodi (1939)
- Roberto Regazzi (1956)
- Guido Reni (1575-1642)
- Ottorino Respighi (1879-1936)
- Augusto Righi (1850-1920)
- Carlo Ruini (1530-1598)
- Elisabetta Sirani (1638–1665)
- Alberto Tomba (1966)
- Ondina Valla (1916-2006)
- Mariele Ventre (1939-1995)
- Christian Vieri (1973)
- Alex Zanardi (Bologna, 1966. október 23.) olasz autóversenyző, 2-szeres CART bajnok, volt Formula–1-es pilóta, jelenleg a Túraautó Világbajnokságban (WTCC) versenyez.
[szerkesztés] Testvértelepülések
Egyesült Királyság Coventry 1984. április 21.
Ukrajna Harkov 1966. augusztus 5.
Argentína La Plata 1988. november 23.
Németország Lipcse 1962. május 2.
Egyesült Államok Saint Louis 1987. július 30.
Görögország Szaloniki 1981. október 29.
Nicaragua San Carlos 1988. május 21.
Szenegál Saint Louis 1991. december 2.
Franciaország Toulouse 1981. november 23.
Bosznia-Hercegovina Tuzla 1994. július 21.
Spanyolország Valencia 1976. március 27.
Horvátország Zágráb 1963. május 5.
[szerkesztés] Egyéb tudnivalók
| Előző: Weimar |
|
Következő: Rotterdam, Porto |
[szerkesztés] Források
- Angol Wikipédia (Történelem)
- Olasz Wikipédia (Látnivalók)
