Bolognai Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bolognai Egyetem, Teatro Anatomico

A Bolognai Egyetem (Università di Bologna) Európa első felsőfokú oktatási intézménye – egyeteme –, 1088-ban alapították, s jelenleg 80 000 diákot képez.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bologna régi városközpontja

A bolognai egyetem közvetlen előzménye a 11. században a Bolognában működő egymástól és a – világi-városi és egyházi-püspöki – hatóságoktól is független jogi magániskolák (schola) voltak, a legnevezetesebbet Irnerius vezette. Az Irnerius előtti Bologna leghíresebb jogásza Pepo volt. Mindegyik élén egy dominus – egyházjogi értelemben magister – állt, aki a saját házában oktatta a vele megegyező diákokat. Csak itt nevezték dominusnak a vezető jogtanárt, ami a saját tulajdonában való oktatást emelte ki. Bolognában is oktatták a szabad művészeteket (artes liberales), ezek oktatóit magister-eknek hívták. Fontos lépés volt, amikor a császári koronázása miatt Itáliában tartózkodó Frigyes Bolognában privilégiumokat adott a bolognai diákoknak. Eszerint szigorú védelem alá vette a városba tartókat, Bolognában pedig kivette őket a város joghatósága alól és mind polgári, mind büntető ügyekben elrendelte, hogy csak a püspök, vagy saját dominusuk előtt vonhatók perbe. A 13. században alakultak ki az universitas-ok, a diákok önkormányzati szervezetei, amelyeket először 1244-ben említenek a városi statútumok. Külön univesitasa volt az Alpokon túli (universitas ultramontanarum) és inneni (universitas citramontanarum) diákoknak. Az universitasok tovább nemzetekre tagolódtak. A scholak az universitasok függésébe kerültek, megszűnt a korábbi teljesen szabad tanárválasztás, illetve a tanárok teljesen szabad tanrendválasztása. Csak az lehetett professzor, aki az universitas által előírt licentia docendi birtokában volt, az oktatást pedig megszabott helyen és rend szerint volt köteles véghezvinni. Az universitas a város, a püspök és a dominus mellett negyedik joghatóságként is megjelent, idővel a diákok esetében kizárólagossá vált. A nemzetek élére procurator-okat választottak, ők alkották a szintén választott rector tanácsát (consilium). A rektort általában egy évre választották, a 14. századból több magyar rektort is ismerünk (1317: Dörögdi Miklós, 1340: Uzsai). A diákokkal párhuzamosan a tanárok is közös testületekbe (collegium) tömörültek. Külön collegiuma volt a legistáknak és külön a kánonistáknak. A bolognai egyetem ezen szerkezete a 15. századig nagyjából fennmaradt. [1]

A Collegio di Spagna, a legrégebbi kollégium porticum és loggia belseje


Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bónis: Bónis Péter: Irnerius és a bolognai jogiskola gyökerei. Századok, CXLV. évf. 2. sz. (2011) 349–376. o.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]