Rimini
| Rimini | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Olaszország |
| Régió | Emilia–Romagna |
| Megye | Rimini (RN) |
| Frazionék | Bellariva, Corpolò, Marebello, Miramare di Rimini, Rivabella, Rivazzurra, San Fortunato, San Giuliano a Mare, San Vito, Santa Aquilina, Santa Giustina, Torre Pedrera, Viserba, Viserbella |
| Irányítószám | 47921, 47922, 47923, 47924 |
| Körzethívószám | 0541 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Népsűrűség | 139 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 6 m |
| Terület | 134 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Rimini
Pozíció Olaszország térképén
|
|
| é. sz. 44° 03′, k. h. 12° 34′ | |
| Rimini weboldala | |
Rimini (az ókori Ariminum) város Olaszország Emilia–Romagna régiójában (olaszul regione), Rimini megye (olaszul provincia) székhelye. Adriai-tengeri kikötő a Marecchia (az ókori Ariminus) és Ausa (Aprusa) folyók közti partszakaszon.
Területe 134 km², népessége 139 420 (2008 júniusi adat).
Hagyományos iparágai a hajózás és a halászat és Riccione mellett a legnépszerűbb üdülőközpont az adriai riviérán.
Közigazgatásilag Rimini község része (olaszul frazioni): Bellariva, Corpolò, Marebello, Miramare di Rimini, Rivabella, Rivazzurra, San Fortunato, San Giuliano a Mare, San Vito, Santa Aquilina, Santa Giustina, Torre Pedrera, Viserba, Viserbella.
Védőszentje Szent Gaudentius.
Tartalomjegyzék |
Földrajza [szerkesztés]
Rimini az Adriai-tenger partján, Emilia–Romagnarégió délkeleti részén fekszik. A város felett emelkedik a Covignano-domb,amely 152 méter magas.
.jpg)
Rimini a San Marinóhoz legközelebb eső olasz város, amellyel egy ,a második világháború után amerikai támogatással épített autóút köti össze. Az autóút az egykori Rimini-San Marino nemzetközi vasútvonal mentén épült,amelyet 1944-ben pusztított el a szövetségesek bombázása.
Története [szerkesztés]
Az ókorban [szerkesztés]
A rómaiak a Kr. e. 3. században alapították az Ariminus folyó (a mai Mareccha) torkolatánál Ariminum kolóniát. A régiót korábban már etruszkok, italicus umberek, görögök és gallok is lakták. Alapításakor a be-betörő gallok elleni erőd volt, illetve ugródeszkaként szolgált a rómaiak számára a Pó-síkság meghódításához. A gallok a Kr. e. 6. században foglalták el, Kr. e. 283-ban elszenvedett vereségük után visszakerült az umberekhez, majd Kr. e. 263-ban római kolónia lett, amely fontos szerepet játszott a gall háborúkban.
Fontos római utak találkoztak itt: a tengeri és folyami hajózás útvonalai, illetve a Közép-Itáliát az észak-itáliai adriai parttal összekötő Via Flaminia, az északnyugatra elhelyezkedő Placentia (a mai Piacenza) felé tartó Via Aemilia és az egyil Via Popilia, amely szintén észak felé tartott.
A várost nem kerülte el a Római Köztársaság polgárháborúja. Mariushoz, majd Julius Caesarhoz volt hű. Caesar, átkelve a Rubiconon, Rimini fórumán (főterén) mondott beszédet légiói katonáinak.
A város sok császárkori műemlékkel rendelkezik. Augustus diadalívet, Tiberius hidat és amfiteátrumot építtetett Riminiben. A San Stefano templom megépíttetése Galla Placidia nevéhez fűződik. Rimini korai keresztény központ is volt, az egyház 359-ben fontos zsinatot tartott a városban.
A középkorban [szerkesztés]
Amikor 493-ban a gótok elfoglalták Riminit, a Ravennában ostrom alatt álló germán Odoakernek meg kellett adnia magát. Bizánc 553 és 554 közt vívott gót háborúja során Rimini többször cserélt gazdát. A közelében mért vereséget Narses kelet-római hadvezér 553-ban az alemannokra. Bizánc uralma alatt a Ravennai Exarchátus Pentapolisznak nevezett részéhez tartozott.
728-ban más városokkal együtt Liutprand lombard király foglalta el, de 735-ben ismét bizánci fennhatóság alá került. Kis Pippin frank uralkodó a Szentszéknek adományozta, a pápák és a császárok későbbi harcai közben azonban Rimini a császárok oldalán állt.
A 13. századot Riminiben a Bambacari és az Ansidei családok egymás elleni harca jellemezte. A 14. században önkormányzatot szerzett. Az ide települő vallásos rendek sok új konventet, templomot építettek, számos kiváló művésznek adva munkát. Giotto festészete inspirálta a 14. századi Rimini iskola létrejöttét.
A nemes családok versengéséből a Malatesták emelkedtek ki győztesként. Malatesta da Verucchio 1239-ben a város podestàja, azaz feudális ura lett és családja megszakításokkal egészen 1528-ig uralta a várost.
Későbbi története [szerkesztés]
A 16. század elején Rimini, a Pápai Állam egyik városa, az apostoli legátus vezette önkormányzat vezetése alatt állt.
Gazdaság [szerkesztés]
A rimini gazdaság húzóágazata az idegenforgalom,és az e köré kiépült szolgáltatóipar. Nagy jelentőséggel bírnak az itt megrendezésre kerülő konferenciák és vásárok,amelyeknek Olaszország egyik legnagyobb konferencia-és vásárközpontja, a Rimini Fiera és a Palazzo dei Congressi ad otthont.
Idegenforgalom [szerkesztés]
Rimini Európa legnagyobb üdülőközpontja. Tengerpartja igen széles, a víz pedig sekély,emiatt különösen alkalmas fürdőzésre. Az első fürdőhelyet 1843-ban építették,és egy éttermet ,és egy bárt,egy dohányzóhelyiséget is magában foglalt. . a 19.század végén e secolo címűmilánói napilap kijelentette, hogy Rimini strandjai az első számúak egész Olaszországban, mind az éghajlat,mind a partszakasz szépsége,mind a lakosok vendégszeretetete miatt. A tengerparton bicikliút is található,amely egy, a jövőben valamennyi adria-parti településen áthaladó bicikliút, a Cicloviva adriatica egy szakasza.
Infrastruktúra és közlekedés [szerkesztés]
Közúton [szerkesztés]
Riminit az A14-es autópályáról (Bologna-Taranto) közelíthetjük meg,amelynek két lejárója is van a városnál. Rimini a következő közutakon is elérhető:
- a Strada Statale 9 Via Emilia,amely a régió valamennyi megyeszékhelyével összeköti Ravenna és Ferrara kivételével, és egészen Lodi-ig és Milánó-ig elér;
- a Strada Statale 16 Adriatica Padovaval és Otrantóval, valamint a közöttük elhelyezkedő valamennyi jelentős adria-parti településselköti össze
- a Via Flaminia, amely Augustus diadalívétől indul,és Rómával köti össze Riminit.
Távolsága a nagyobb olasz városoktól [szerkesztés]
| Bari | 560 km |
| Bologna | 110 km |
| Firenze | 160 km |
| Genova | 420 km |
| Milánó | 335 km |
| Nápoly | 525 km |
| Palermo | 1225 km |
| Róma | 340 km |
| Torino | 450 km |
| Velence | 195 km |
Vasút [szerkesztés]
.jpg)
.jpg)
A városnak öt vasútállomása van: Rimini, Rimini Fiera, Rimini Miramare, Rimini Viserba és Rimini Torre Pedrera. Két vasútvonal halad át rajta: a Bologna-Ancona és a Ferrara-Ravenna-Rimini
Reptér [szerkesztés]
Rimininek egy nemzetközi repülőtere van, amely a régióban a második legfontosabb. Eredetileg katonai repülőtér volt. A város közelében találjuk Forlì (kb. 60 km), Bologna és Ancona repterét is.
A város szülöttei [szerkesztés]
- Federico Fellini 1920. - 1993. filmrendező és forgatókönyvíró,
- Delio Rossi 1960. labdarúgóedző,
- Siegfried Stohr 1952. autóversenyző,
- Mattia Pasini 1985. gyorsasági motorversenyző,
- Alex de Angelis 1984. San Marinoi motorversenyző,
- William de Angelis 1981. San Marinoi motorversenyző Alex testvére,
- Omar Menghi 1975. motorversenyző.
Testvérvárosok [szerkesztés]
Fort Lauderdale, Amerikai Egyesült Államok
Szocsi, Oroszország
Seraing, Belgium
Saint-Maur-des-Fossés, Franciaország
Linköping, Svédország
Yangzhou, Kína
.svg){kind=small}
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Rimini című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a Rimini című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
