Galla Placidia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Aelia Galla Placidia (392. november 27-450) I. Theodosius keletrómai császár lánya, Honorius császár húga, Athaulf gót király felesége, majd ennek halála után Constantinus patrícius (későbbi császár) felesége és III. Valentinianus gyámja. Igen szép és művelt nő volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Házasságai
Első házassága a korabeli történetírók szerint érzelmeken alapuló házasság volt Ataulffal. Orosius részletesen leírta az esküvőt: Athaulf római ruhát öltött, Galla Placidia a főhelynek számító császári ágyon ült és ötven fiatal rabszolga hordta elé a nászajándékokat: ötven aranytálat, amik a Róma kifosztásából származó arannyal és drágakövekkel voltak tele. Mindeközben az Alarich által választott, majd trónjától megfosztott volt ellencsászár, Priscus Attalus nászdalokat énekelt.
Az akkori római császárok nem ellenezték a császári ház és a barbárok közötti házassági kapcsolatot, feltéve, ha a barbár előkelő ranggal és megfelelő kultúrával rendelkezett. Azonban Athaulf és Galla Placidia esküvője a császár engedélye nélkül ment végbe. Galla Placidiát egy patrícius, Constantinus szerette volna feleségül venni. Amikor tudomására jutott a házasság híre, elérte, hogy a császár és a gót király szakítson egymással.
A házasságból egy fiú született, aki hamarosan meghalt. Athaulfot még ugyanabban az évben meggyilkolták, és utódja, Sigerich bebörtönözte Galla Placidiát. Sigerich rövid uralkodása után Wallia került a trónra, és Galla Placidia alku tárgya lett gótok és Róma között. Honorius császár 600 000 modius gabonát adott át érte váltságdíjként, Wallia pedig feladatául kapta, hogy tisztítsa meg Hispániát a vandáloktól és svévektől, ellenszolgáltatásként pedig elismerték Aquitánia urának.
Rómában házasságot kötött azzal a Constantinus patríciussal, aki már korábban is feleségül akarta venni, és aki társcsászár lett Honorius mellett. 421-ben Galla Placidia újra özvegy lett és két évvel később Honorius is meghalt.
[szerkesztés] Gyámként
Honorius utóda, II. Theodosius Konstantinápolyban uralkodott. A csak vallási kérdések után érdeklődő fiatalember helyett nővére, Pulcheria kormányzott. Theodosius az akkor szintén Konstantinápolyban tartózkodó Galla Placidiát Ravennába küldte, hogy kiskorú fia, III. Valentinianus gyámjaként kormányozza a Nyugatrómai Birodalmat. Galla Placidia így 25 éven át tényleges uralkodója volt a birodalom megmaradt részének. 450-ben halt meg Rómában.
[szerkesztés] Síremléke
Ravennai síremléke egy kereszt alakú alaprajz szerint épült kápolna a boltívesre épített sír fölött. A hajó és a kereszt metszőpontjaiban van a kupola, melynek kék és zöld boltozata arany csillagokkal van tele. A kupola mozaikja a Jó PÁsztort ábrázolja, kiváló arányokkal és színekkel. Az épület formája és díszítése bizánci mintára készült.
[szerkesztés] Forrás
- Sz. Jónás Ilona: Barbár királyok, Athaulf. Kossuth Kiadó, 1994, ISBN 963 09 3695 X
